74/2004. (IV. 29.) GKM rendelet

A nemesfémtárgyak és termékek vizsgálatának, hitelesítésének és nemesfémtartalmuk tanúsításának részletes szabályairól

A nemesfémtárgyak és termékek vizsgálatáról, hitelesítéséről és nemesfémtartalmuk tanúsításáról szóló 145/2004. (IV. 29.) Korm. rendelet (a továbbiakban: R.) 13. §-ának (1) bekezdésében kapott felhatalmazás alapján - a pénzügyminiszterrel egyetértésben - következőket rendelem el:
* * *

A fémjelzési kötelezettség alá tartozó nemesfémtárgy anyagát képező ötvözet előállításánál, továbbá a nemesfémtárgy készítésénél és díszítésénél felhasználható anyagok és felhasználásuk módja

1. § Az aranytárgy anyagául használt ötvözet aranyon felül pótfémként rendszerint csak ezüstöt, rezet, a fehérarany-ötvözet ezenfelül horganyt és nikkelt, az ezüsttárgy anyagául használt ötvözet pedig ezüstön felül rendszerint csak rezet, a platinatárgy anyagául használt ötvözet platinán felül rendszerint csak rezet és palládiumot tartalmazhat. Az MSZ EN 1811:1998 szabvány előírásait kielégítő, pótfémként használt nikkelt úgy kell tekinteni, amely az e rendelet követelményeinek megfelel.

2. § (1) A nemesfémtárgy összeszerelése alkalmával a tárgy használhatóságának biztosítására feltétlenül szükséges szerelvény bármilyen - megfelelő szilárdságú - anyagból készülhet, feltéve, hogy különállása könnyen felismerhető, és a nemesfémtárgytól elválasztható.

(2) Könnyen felismerhető és elválasztható szerelvényt (tű, kapocs, csukló, rugó stb.) tilos a nemesfémtárgyhoz úgy kapcsolni, hogy az a nemesfémtárggyal egyező anyagnak látsszék és az ilyen nem nemesfémből készült szerelvényt tilos aranyozni, ezüstözni vagy platinázni.

3. § (1) Az aranytárgyon ezüst- vagy platinaötvözetből, ezüst- és platinatárgyon pedig aranyötvözetből készült - az R.-ben meghatározott finomsági foknak megfelelő - díszítést szabad alkalmazni. A díszítést úgy kell felszerelni, hogy az a tárgy többi részétől könnyen megkülönböztethető és elválasztható legyen.

(2) Az ezüsttárgyra platinaötvözetből, a platinatárgyra ezüstötvözetből készült díszítést nem szabad alkalmazni.

(3) Aranytárgyra megegyező vagy attól eltérő színű, de azonos finomságú aranyötvözetből mind elválasztható formában, mind nemesfémforrasztással készíthető díszítés.

(4) Az arany-, ezüst- vagy platinatárgyra alkalmazott és attól könnyen megkülönböztethető és elválasztható, a tárgy alapanyagától eltérő anyagú nemesfém díszítést a finomsági fokot kifejező fémjellel kell ellátni. Az összeszerelten fémjelzésre beadott tárgy csak a benne előforduló legalacsonyabb finomságú ötvözet szerint fémjelezhető.

(5) A fehér ékkővel díszített arany- vagy platinatárgynál a kő arany vagy platina foglalatát szabad ezüstlemezzel borítani. A foglalat borításához azonban csak annyi ezüstöt szabad felhasználni, amennyi ehhez a munkához feltétlenül szükséges.

(6) Ezüsttárgyat platinázni tilos.

4. § (1) Ezüsttárgyat kizárólag aranyozni, rhodiumozni lehet, de csak oly mértékben, hogy a tárgy minden részében kétségtelenül megállapítható legyen annak finomsági foka. Az ilyen tárgyat ezüsttárgyként kell fémjelezni.

(2) Üreges nemesfémtárgyat nem szabad a tárgy anyagánál alacsonyabb finomságú vagy attól eltérő nemesfémmel, egyéb fémmel vagy más anyaggal egészben vagy részben kitölteni.

(3) A nemesfémből készült üreges, személyi használatra szolgáló használati tárgyat idegen anyaggal - ólom, gitt, gipsz, gyanta, szurok stb. - egészben vagy részben akkor szabad kitölteni, ha ezzel az anyaggal a nem nemesfémből készült, nélkülözhetetlen alkatrészeket kell a tárgyhoz erősíteni, vagy ha a kitöltés a nagyobb igénybevételnek kitett használati tárgy ellenállóbbá tételéhez, illetve állóképességének biztosításához elkerülhetetlenül szükséges. A nemesfémből készült rész grammsúlyát azonban a tárgyra beütött számmal fel kell tüntetni. Ilyen üreges nemesfémtárgyak a kés és a villa nyele, a bot és az ernyő fogója, a gyertyatartó és a lámpa talpa.

(4) A nemesfémtárgy készítésénél forrasztóanyagul rendszerint csak a tárgy finomságával megegyező finomságú ötvözetet szabad használni.

5. § (1) Aranyozáson, ezüstözésen, illetve platinázáson a tárgyaknak arany-, ezüst-, illetve platinalemezzel való bevonását is érteni kell.

(2) A nemesfémtárgyak a nemesfémötvözeteken felül drágakővel, féldrágakővel, gyönggyel, mozaikkal, díszkővel, műkővel, zománccal, markazittal és üveggel díszíthetők.

6. § (1) Az aranylemezzel borított ezüsttárgy felületét úgy kell kikészíteni - vésés, gyalulás vagy más megoldás útján -, hogy a tárgy ezüst alapanyaga látható, könnyen felismerhető legyen. A részben aranylemezzel borított ezüsttárgy felületét nem szükséges a fentieknek megfelelően kikészíteni.

(2) Nemesfémből készült fülbevalóknál a befoglalt üvegek és műkövek alá a foglalat könnyebb elkészítése céljából az okvetlenül szükséges, kis mennyiségű gipszet, krétát, vagy színhatás elérése céljából papiros és fólia alátétet szabad használni.

(3) Zománcozott nemesfémtárgynál az alak megtartásához szükséges, úgynevezett "kontraemail"-t szabad használni.

(4) A 4. § (2) és (3) bekezdésében nem említett - nemesfémből készült - üreges tárgyak kitöltésére, valamint az 5. § (2) bekezdésében nem szereplő díszítési módokra vonatkozó kérelmet a Magyar Kereskedelmi Engedélyezési Hivatalhoz (a továbbiakban: Hivatal) kell benyújtani.

7. § (1) A fémjelzési kötelezettség alá tartozó nemesfémtárgyat belföldi gyártás esetén a készítő, az elkobzott - fémjelzés nélküli - nemesfémtárgyat a belföldi forgalomba hozatalra felhatalmazott egyéb gazdálkodó szervezet, a külföldről árusítás céljából behozott, fémjelzési kötelezettség alá tartozó nemesfémtárgyat a kereskedő köteles azzal a névjellel ellátni, amelynek használatát részére a Hivatal engedélyezte. Kérésre a Hivatal - térítés ellenében - köteles elvállalni a névjel beütését.

(2) Az R. 3. §-ának (2)-(3) bekezdései szerinti, fémjelzési kötelezettség alá nem tartozó, külföldről árusítás céljából behozott nemesfémtárgyat a kereskedő köteles az (1) bekezdés szerinti névjellel ellátni. Kérésre a Hivatal - térítés ellenében - köteles elvállalni a névjel beütését.

(3) Nem kell névjellel ellátni azt a nemesfémtárgyat,

a) amelyen a jel a kis felület miatt vagy egyéb okból nem alkalmazható (pl. nagy része zománccal, kővel vagy gyönggyel van borítva);

b) amely külföldi értékesítésre készült, és a külföldi megrendelő a jel feltüntetését nem kéri.

(4) A (3) bekezdés szerinti mentességről a Hivatal a készítő vagy a kereskedő kérelmére, a kérelemben megjelölt indokok alapján és a nemesfémtárgy méretét, illetve sajátosságait figyelembe véve dönt.

8. § (1) A nemesfémtárgy készítésével vagy kereskedelmével foglalkozó gazdálkodó szervezet - a kizárólagosan ügynöki nagykereskedelmi tevékenységet folytató gazdálkodó szervezet kivételével - a tevékenység megkezdésére vonatkozó nyilvántartásba vételi kérelem előterjesztésével egyidejűleg köteles kérni a névjel engedélyezését. A névjel és a névjel módosításának engedélyezését csak nyilvántartásba vételi kötelezettség alá eső gazdálkodó szervezet kérheti.

(2) A névjel alakját és rajzát a készítő vagy a kereskedő javaslatára a Hivatal állapítja meg. Az alak és rajz megállapításánál ügyelni kell arra, hogy az más névjelhez vagy fémjelhez ne hasonlítson.

(3) A névjelet a nemesfémtárgy megjelölésére kizárólag az használhatja, akinek azt engedélyezték. A nemesfémtárgy készítőjének és kereskedőjének csak egyféle névjel használatát lehet engedélyezni.

(4) A névjelet a Hivatal által nyilvántartásba vett gazdálkodó szervezet [Ptk. 685. § c) pont] készítheti. A fél a Hivatal engedélye alapján - szükséges szerint - többféle nagyságban és példányban köteles a névjelet elkészíttetni és a készítő jogosultságának igazolása mellett próbanyomat és nyilvántartás céljából a Hivatalnál bemutatni. A használatban elkopott névjeleket az új példányok bemutatásával egyidejűleg kell megsemmisítés céljából a Hivatalnak átadni.

A fémjelek, a fémjelzéssel kapcsolatos egyéb hivatalos jelek alakja és rajza, a fémjelzés módszere és részletes szabályai

9. § A fémjelek a következők:

a) 1. számú finomsági fokú platinatárgyra kard, felette az évszám betűjele és 950;

b) 2. számú finomsági fokú platinatárgyra kard, alatta az évszám betűjele és 900;

c) 1. számú finomsági fokú aranytárgyakra korona és pajzs, benne stilizált nap, bal oldalon az évszám betűjele, alatta 22;

d) 2. számú finomsági fokú aranytárgyakra korona, alatta az évszám betűjele és 18, jobbra stilizált nap;

e) 3. számú finomsági fokú aranytárgyakra szent korona, balra stilizált nap, alatta az évszám betűjele és 14;

f) 4. számú finomsági fokú aranytárgyakra korona és pajzs, benne stilizált nap, balra az évszám betűjele, jobbra 9;

g) 1. számú finomsági fokú ezüsttárgyakra stilizált híd (Lánchíd), felette 1 és az évszám betűjele;

h) 2. számú finomsági fokú ezüsttárgyakra stilizált híd (Erzsébet-híd), felette az évszám betűjele és 2;

i) 3. számú finomsági fokú ezüsttárgyakra stilizált híd (veszprémi viadukt), alatta 3 és az évszám betűjele;

j) 4. számú finomsági fokú ezüsttárgyakra stilizált híd (Szabadság-híd), felette az évszám betűjele, alatta 4.

10. § (1) A Hivatal jele H betű, két oldalon egyenes, alul és felül ívelt keretben.

(2) A fémjelek - ideértve az annak részét képező évszám betűjelét is -, valamint a fémjelzéssel kapcsolatos egyéb hivatalos jelek alakját és rajzát az 1. számú melléklet tartalmazza.

(3) A nemesfémtárgyak ellenőrzéséről és jelöléséről szóló, Bécsben, 1972. november 15. napján aláírt Egyezmény szerinti Közös Ellenőrző Jel alakját és rajzát a 2. számú melléklet tartalmazza. A Közös Ellenőrző Jel (CCM) a (2) bekezdés szerinti fémjelekkel esik egy tekintet alá, ideértve annak hamisításáért való felelősséget is.

(4) A fémjelet alkalmazni kell magán a tárgyon, továbbá lehetőleg alkatrészein és díszítésein is. A nemesfémtárgyon alkalmazandó fémjel, a névjel, továbbá az egyéb jel beütésének helyét a 3. számú melléklet határozza meg.

(5) Belföldön belföldi célra készült, fémjelzési kötelezettség alá tartozó nemesfémtárgyon a fémjelen, a névjelen, a tárgy alkatrészeinek összetartozását jelző számon, valamint - idegen anyaggal kitöltött üreges nemesfémtárgy esetén - a nemesfémötvözet grammtömegét jelző számon kívül további jelzés csak akkor alkalmazható, ha az a felsorolt jelekkel nem összetéveszthető.

11. § (1) A nemesfémtárgyak hivatalos ellenőrző vizsgálatát és fémjelzését a Hivatal végzi.

(2) A belföldön kereskedelmi forgalomba kerülő fémjelzési kötelezettség alá tartozó nemesfémtárgyakat vizsgálatra és fémjelzésre a Hivatalnak a névjel használatára jogosult gazdálkodó szervezet köteles bemutatni.

(3) A külföldi megrendelésre készülő, illetve kizárólag külföldön forgalomba kerülő nemesfémtárgyak esetén a gyártó, illetve a kereskedő kérheti a Hivataltól a nemesfémtárgy Közös Ellenőrző Jellel történő fémjelzését. A Közös Ellenőrző Jel alkalmazásának szabályozását a nemesfémtárgyak ellenőrzéséről és jelöléséről szóló, Bécsben, 1972. november 15. napján aláírt Egyezmény tartalmazza.

12. § (1) A nemesfémtárgyakat a Hivatal telephelyén (1089 Budapest, Bláthy Ottó utca 3-5.) kell fémjelzés végett bemutatni.

(2) A 11. § (2) bekezdése szerinti gazdálkodó szervezet a nemesfémtárgyat a névjellel ellátva, pácolt, polírozás előtti, de már annyira elkészített állapotban köteles alkatrészével együtt fémjelzésre bemutatni, hogy a további megmunkálás folyamán a tárgynak sem alakját, sem ötvözetét ne lehessen megváltoztatni és a ráütött jelek világosan felismerhetők maradjanak. A nemesfémtárgy kész állapotban is bemutatható, ha az ilyen tárgy finomságának megállapítása és fémjelzése a tárgy megsérülése nélkül, kellő biztonsággal elvégezhető.

(3) Az alkatrészek közül a zárszerkezeteket a gazdálkodó szervezet külön is bemutathatja fémjelzésre.

(4) Magánszemélyek a tulajdonukban lévő nemesfémtárgyakat fémjelzésre bemutathatják, ha az eredeti vámokmányokat vagy a vámmentességet igazoló okmányokat, illetve a tulajdonjogot igazoló okiratokat bemutatják.

13. § (1) A nemesfémtárgyat fémjelzési megrendelőlappal együtt kell benyújtani. A fémjelzési megrendelőlapot a valóságnak megfelelően kell kiállítani, feltüntetve a tárgyak fajtájára, darabszámára, súlyára, finomságára és egyéb törvényes kellékeire vonatkozó pontos adatokat. A külföldről származó tárgyra vonatkozóan a fémjelzési megrendelőlap rovatait a feladó által kiállított és a tárgyat kísérő árujegyzék alapján kell kitölteni.

(2) A nemesfémtárgy bemutatására csak a Hivatal által meghatározott nyomtatványt - fémjelzési megrendelőlapot - szabad használni. Külön fémjelzési megrendelőlapot kell kiállítani az arany-, ezüst- és platinatárgyakról.

(3) A fémjelzési megrendelőlapon fel kell tüntetni a nemesfémtárgy ötvözetének pontos összetételét minden olyan esetben, amikor a fémjelzésre kerülő nemesfémtárgy ötvözetében a megengedett pótfémeken kívül - a Hivatal engedélyével - más pótfém is szerepel. A megengedett pótfémek használata esetén a fémjelzési megrendelőlapon elegendő a finomsági fok feltüntetése.

(4) Az ugyanazzal a fémjelzési megrendelőlappal bemutatott, azonos finomságú arany-, ezüst-, illetve platinatárgyak közül csak azokat szabad egy tételsoron szerepeltetni, amelyeknek az ötvözete azonos.

(5) A Hivatal a bemutatott nemesfémtárgyakat bruttó tömegük pontos megállapítása mellett veszi át, és azokat fémjelzés után az átvételkor kiadott elismervény bevonása mellett, a kifizetett számla ellenében adja vissza a bemutatónak. A bemutató a fémjelzési megrendelőlapon a fémjelzett nemesfémtárgy átvételét igazolni tartozik. A bevont elismervény ezzel érvényét veszti, további kezelést nem igényel.

(6) A Hivatal a nemesfémtárgyat addig nem fémjelzi, amíg a fél szabályszerűen kiállított fémjelzési megrendelőlapot nem csatol, illetőleg a megállapított hiányokat felhívásra nem pótolja.

14. § (1) A Hivatal a bemutatott nemesfémtárgy finomsági fokának megállapítása előtt köteles megvizsgálni, hogy

a) a fémjelzési megrendelőlapot szabályszerűen állították-e ki;

b) a bemutatott nemesfémtárgy a finomsági foktól eltekintve, megfelel-e az R.-ben és az e rendeletben meghatározott egyéb kellékeknek.

(2) Kisebb hiányok esetében a Hivatal a 20-22. §-oknak megfelelően jár el.

15. § Ha nem a nemesfémtárgy készítésével foglalkozó gazdálkodó szervezet mutatja be a nemesfémtárgyat és annak ötvözetét a bemutató nem ismeri, a fémjelzési megrendelőlapon elegendő az azonos kivitelű tárgyak altételenkénti megnevezése.

16. § (1) Az Európai Unió tagországain, Törökországon és az Európai Gazdasági Térségről szóló megállapodásban részes valamely EFTA-államon kívüli országokból importált nemesfémtárgyat az importáló gazdálkodó szervezet köteles egy tételben, a vámeljárás során a vámokmányokkal együtt a Hivatalnak bemutatni és fémjeleztetni. Az ilyen tárgyra vonatkozóan a fémjelzési megrendelőlap rovatait a feladó által kiállított és a tárgyat kísérő árujegyzék alapján kell kitölteni.

(2) A Hivatal - az R. 3. §-ának (2) és (3) bekezdésében foglaltak kivételével - a külföldön készített és fémjelzési megrendelőlappal bemutatott nemesfémtárgyat megvizsgálja, és amennyiben az az R.-nek, valamint e rendeletnek megfelel, finomsági fokát kifejező fémjellel látja el.

(3) Az olyan nemesfémtárgyakkal, amelyek az előírt kellékeknek nem felelnek meg, a 20. § szerint kell eljárni. A Hivatal a vizsgálat megtörténtét igazoló záradékát az okmányon feljegyzi és a tárgyat az okmányokkal együtt visszaadja a bemutatónak.

17. § A behozatali előjegyzésben vámkezelt nemesfémtárgyra a vámjogszabályok rendelkezései az irányadók azzal az eltéréssel, hogy a nemesfémtárgy azonosságának pontos megállapítása céljából az importáló részletes felsorolással kiállított, a tárgyak fajtájára, darabszámára, súlyára és finomságára vonatkozó, színes fotóval kiegészített kétpéldányos konszignációt csatol. A vámhivatal a vámvizsgálat lefolytatását a konszignáción igazolja.

18. § (1) A finomsági fokot mintavételi terv alapján, bármely nemzeti rendszerben akkreditált minőségbiztosítási rendszerrel rendelkező laboratórium által végzett analitikus vizsgálattal, szükség esetén karcvizsgálattal és műszeres analitikai vizsgálattal kell megállapítani:

a) az arany finomságát tűzi vizsgálattal (űzési eljárással),

b) az ezüst finomságát Gay-Lussac elven alapuló potenciometriás titrálással,

c) a platina finomságát higanykloridos módszerrel.

Amennyiben az a)-c) pontokban felsorolt vizsgálatok nem adnak minden kétséget kizáró eredményt, a Hivatal egyéb nemzetközileg elfogadott megfelelő pontosságú módszert is alkalmazhat.

(2) Ha az (1) bekezdés a) pontja szerinti vizsgálatot az MSZ EN 31426:1998 szabvány szerint, a b) pontja szerinti vizsgálatot az ISO 13756:1997 szabvány szerint, a c) pontja szerinti vizsgálatot az MSZ EN ISO 11489:1998 szabvány szerint végzik, azt úgy kell tekinteni, hogy az e rendelet követelményeinek megfelel.

(3) A vizsgálat érdekében a Hivatal a nemesfémtárgyat szükség esetén egészben vagy részben beolvaszthatja vagy a tárgyból megfelelő mennyiségű anyagot vághat ki. A bemutató a tárgy beolvasztásáért vagy egyes alkatrészek vizsgálat céljából való felhasználásáért kártérítést nem igényelhet.

19. § (1) Ha a fémjelzési kötelezettség alá tartozó nemesfémtárgy a fémjelzési megrendelőlapon feltüntetett finomsági fokot nem éri el, a bemutatót erről értesíteni kell. Ha a fél az értesítés kézhezvételétől számított 8 napon belül nem kér döntővizsgálatot (24. §), a nemesfémtárgyat össze kell törni és a félnek ki kell adni.

(2) A vizsgálat, illetve a döntővizsgálat eredményének ismeretében a fél kérheti

a) az R.-ben megállapított finomsági foknak megfelelő, kisebb finomsági érték szerinti fémjelzését a tárgynak,

b) import esetén, a vámeljárás keretében beérkező nemesfémtárgy visszaszállítás céljából történő kiadását.

(3) Amennyiben a vizsgálat, illetve a döntővizsgálat eredményeként a tárgy az R.-ben meghatározott legalacsonyabb finomsági foknak sem felel meg vagy a fél import esetén az (1) bekezdés szerinti értesítés kézhezvételétől számított 8 napon belül nem kéri a vámeljárás keretében beérkező nemesfémtárgy visszaszállítás céljából történő kiadását, akkor a tárgyat összetört állapotban kell a félnek kiadni.

(4) A jogszabályban megállapított finomsági fokoktól negatív eltérés a fémjelzéskor nem fogadható el.

(5) A finomsági fok megállapításánál nem kell figyelembe venni a 2-3. §-okban említett szerelvényt, díszítést és ezüsttel lemezelt foglalatot.

20. § (1) A fémjelzésre bemutatott olyan nemesfémtárgyat, amely az R.-ben meghatározott finomsági fokot eléri ugyan, de az e rendeletben előírt feltételeknek nem felel meg, a Hivatal a bemutatónak visszaadja, feltéve, hogy a kisebb hiányok pótolhatók, és azok pótlására a bemutató kötelezettséget vállal.

(2) Ha nemesfémtárgy bemutatója a megállapított hiány pótlását megtagadja, a nemesfémtárgyat összetörve kell kiszolgáltatni.

21. § A 20. §-ban említett kisebb hiányok főként a következők:

a) a 2-7. §-ban foglalt rendelkezésektől való eltérés,

b) a belföldön készült nemesfémtárgyon az engedélyezett névjel hiánya vagy nem megfelelő alkalmazása (fel nem ismerhető, kopott vagy nem a meghatározott helyre ütött jel).

22. § A 20. § szerint kell eljárni abban az esetben is, ha

a) a bemutatott nemesfémtárgy olyan durván van kikészítve, hogy a fémjel nem alkalmazható szabályszerűen, vagy a további megmunkálás során könnyen megsérülhet, továbbá ha a bemutatott nemesfémtárgy nedves vagy szennyezett,

b) a bemutatott nemesfémtárgy alkatrészei gyengén vannak forrasztva és ezért utánforrasztás szükséges,

c) a láncszemek nincsenek forrasztva, kivéve a különlegesen egymásba kapcsolódó gépi vagy kézi kötésű láncokat, amelyek fémjelzését a Hivatal bírálja el,

d) több alkatrészből álló nemesfémtárgy összes alkatrészeit nem mutatják be.

23. § Ha valamely fémjelzett tárgy alakja vagy anyaga javítás vagy átdolgozás következtében lényegesen megváltozik, a javítást vagy átdolgozást végző gazdálkodó szervezet a tárgyat újból köteles megvizsgálás és esetleges fémjelzés céljából bemutatni.

24. § Ha a bemutató a vizsgálat eredményét kifogásolja, az anyag minőségi megállapításának ismételt (döntő) vizsgálatát (a továbbiakban: döntővizsgálat) kérheti. A döntővizsgálat költségét - ha kifogása alaptalannak bizonyult - a bemutató viseli.

25. § (1) A döntővizsgálatot két műszaki dolgozó párhuzamosan végzi. A két párhuzamos vizsgálat egymás ellenőrzésére szolgál. A döntővizsgálatot úgy kell elvégezni, hogy a vizsgálatot végző két személy egymást munkájában ne befolyásolhassa. A két eredmény számtani középarányosa adja a döntővizsgálat eredményét.

(2) A döntővizsgálat költségét a vizsgálatért fizetendő igazgatási szolgáltatási díj kétszeres összegében kell megállapítani.

A fémjelzési kötelezettség alóli mentesség esetei és feltételei

26. § A nemesfémtárgyak közül mentes a fémjelzési kötelezettség alól:

a) a külföldi megrendelésre (eladásra) készült nemesfémtárgy,

b) az olyan műszer, készülék vagy eszköz, amely kizárólag tudományos, egészségügyi, oktatási vagy ipari célt szolgál,

c) a belföldön vagy külföldön törvényes fizetési eszközként használt ércpénz, ha nincsen a törvény hatálya alá tartozó nemesfémtárggyal forrasztás útján összeillesztve,

d) az érem és féldombormű (plakett),

e) az olyan nemesfémtárgy, amely régi város-, ország-, céh- vagy mesterjellel van ellátva, továbbá amelynek régisége vagy kidolgozása folytán különleges tudományos, művészeti, kortörténeti vagy művelődéstörténeti értéke van,

f) a személyi és egyházi tulajdonban levő nemesfémtárgyak mindaddig, amíg forgalomba hozatal vagy értékesítés céljából nem kerülnek nemesfémtárgyak raktározásával, árusításával foglalkozó gazdálkodó szervezethez, illetve nem kerülnek kényszerértékesítésre zálogtevékenység keretében,

g) a nemesfém tömbök, -rudak, -lemezek, -huzalok és általában a nemesfémből készült félkész gyártmányok,

h) a nemesfémhuzal felhasználásával előállított paszományok, rojtok, zsinórok és szövetek,

i) az arany ékszer és alkatrész egy gramm súly alatt,

j) az ezüst ékszer és alkatrész kettő gramm súly alatt,

k) a zománccal, gyönggyel és drágakővel teljesen borított ékszertárgy.

27. § (1) A 26. § b) pontjában meghatározott célból iparszerűen készült műszer, készülék vagy eszköz a felhasznált nemesfém anyag minőségének szempontjából a Hivatal ellenőrzése alá tartozik.

(2) Az egészségügyi célt szolgáló tárgyak közé tartozik a fogkorona, -híd, -lap, -betét stb. is.

(3) A 26. § c) pontja vonatkozik azokra az ércpénzekre is, amelyeket bármikor törvényes fizetési eszközként használtak.

(4) A 26. § i) és j) pontjai szerinti nemesfémtárgyakat belföldi készítés esetén a készítő, külföldi behozatal esetén a kereskedő köteles a tárgy finomságát ezredrészben kifejező finomsági számjellel ellátni. A névjel használatára jogosult gazdálkodó szervezet a 26. § i) és j) pontjai szerinti nemesfémtárgyakon a névjelét is köteles elhelyezni.

28. § (1) Az érmegyártó a saját üzemében készült érmet és féldomborművű lapot - annak peremén - az alábbi jelzésekkel látja el:

a) az aranyból készülteket a nap jelképével,

b) az ezüstből készülteket a hold jelképével,

c) a platinából készülteket Pt. betűkkel.

(2) Az (1) bekezdés szerinti jelzésen felül a tárgy peremébe be kell ütni a finomságot és névjelet.

29. § A 26. § e) pontjával kapcsolatos vitás esetben a tárgyra tekintettel a gyűjtőköre szerint illetékes múzeum szakvéleménye az irányadó. A szakvélemény beszerzése érdekében a Hivatal a Kulturális Örökségvédelmi Hivatalt keresi meg. A szakvélemény költsége az érdekelt felet terheli.

30. § (1) Export esetén az R. 10. §-ában meghatározott nemesfémtárgyakat - finomságuk ellenőrzése céljából - kiszállításuk előtt legalább 14 nappal árujegyzék kíséretében be kell mutatni a Hivatalnak. Ha az áru megfelelő, a Hivatal az árujegyzéket igazoló záradékkal látja el, és azt csak ennek megtörténte után szabad kiviteli vámkezelésre a vámhivatalnak átadni. A kidolgozás szempontjából kifogásolt nemesfémtárgyakat a Hivatal kisebb hiányosságok esetében javításra visszaadhatja.

(2) Az alapanyag és a kész tárgy finomságát egyaránt a Hivatal ellenőrzi. Az áru ellenőrzésével járó szükségszerű árurongálódásból eredő kárért költségtérítés a Hivataltól nem jár.

31. § Az R. 10. §-a és e rendelet 30. § szerinti engedély és az ott meghatározott szabályok megtartása kötelező azokra a készítőkre és exportálókra is, akik az R.-nek megfelelő nemesfémtárgyat kívánnak külföldi kivitelre készíteni, illetve szállítani.

32. § A feleslegessé váló fémjel megsemmisítését a Hivatal végzi.

33. § Az eladásra szánt tárgyakat az elárusítóhelyeken a nem nemesfémből készült tárgyaktól elkülönítve és megfelelő felirattal megjelölve kell tartani.

34. § A nemesfémtárgy raktáron tartásával, árusításával foglalkozó gazdálkodó szervezet köteles a raktáron vagy üzlethelyiségben levő, általa megvett, de szabályszerű fémjellel még el nem látott nemesfémtárgyat a fémjelzésre való bemutatásig, a fémjelzett nemesfémtárgyaktól elkülönítve, "Nem eladó fémjelzetlen tárgyak" felírással megjelölve olyan helyen tartani, ahol azokat a vásárló közönség nem láthatja. A fémjelzetlen tárgyakról jegyzéket kell vezetni az adatok (átvétel ideje, az eladó vagy megbízó neve és címe, a tárgy megnevezése, súlya) pontos feltüntetésével.

35. § (1) A 33. §-nak a tárgyak elkülönítésére vonatkozó rendelkezéseit a kirakatban elhelyezett tárgyakra is alkalmazni kell.

(2) Eladásra szánt tárgynak kell tekinteni minden nemesfémtárgyat, amely az elárusítóhelyen van és nem javítás vagy beolvasztás céljából tárolják.

(3) A kivitelre szánt tárgyak elkülönítése tekintetében az R. 10. §-ának (2) bekezdésében foglaltak az irányadók.

36. § (1) A nemesfémtárgyak készítésével, forgalmazásával, árverésével vagy zálogba vételével foglalkozó gazdálkodó szervezet köteles működése megkezdését, megszűnését, valamint működése helyére és tevékenységi körére vonatkozó minden adatot és adatváltozást - gazdálkodó szervezet a cégbejegyzést, illetve a cégjegyzékből való törlést - 15 napon belül bejelenteni a Hivatalnak.

(2) A működés megszűnésével egyidejűleg a névjel beütésére szolgáló verőtűt megsemmisítés végett a Hivatalnak át kell adni. Ha a gazdálkodó szervezet üzeme csak ideiglenesen szünetel, a Hivatal a névjelet egy évig köteles megőrizni.

37. § (1) A Hivatal a 36. §-ban előírt bejelentésekről az ország egész területére kiterjedő nyilvántartást vezet. A nyilvántartásnak tartalmaznia kell a bejelentő nevét, tevékenységi körét, cégjegyzékszámát vagy egyéni vállalkozói igazolványának számát, székhelyének, valamennyi magyarországi telephelyének, fióktelepének és műhelyének helyét, működése megkezdésének idejét, a névjelét és külön rovatban az állami ellenőrzés megállapításait.

(2) Az, aki igazolja, hogy a nyilvántartás adatainak megismerése joga érvényesítéséhez, illetve jogszabályon vagy hatósági határozaton alapuló kötelezettsége teljesítéséhez szükséges, a Hivatal által vezetett (1) bekezdés szerinti nyilvántartásból - (3) bekezdés szerinti korlátozással - igazgatási-szolgáltatási díj megfizetése mellett kivonatot kérhet. E feltételek fennállását a kérelem előterjesztésével egyidejűleg igazolni kell.

(3) A Hivatal a nyilvántartásnak az állami ellenőrzés megállapításait tartalmazó rovatáról kizárólag a Gazdasági és Közlekedési Minisztérium, a Vám- és Pénzügyőrség Országos Parancsnoksága, illetve nyomozás elrendelése esetén az illetékes nyomozó hatóság írásbeli megkeresése esetén ad kivonatot.

38. § (1) A nemesfémtárgyak készítésével, árverésével vagy zálogba vételével foglalkozó gazdálkodó szervezet a tevékenységét csak a Hivatal által, a fél kérelmére kiadott határozat alapján kezdheti meg, illetve folytathatja. A fél a 37. §-ban meghatározott adatokban bekövetkezett bármely változást köteles 15 napon belül a Hivatalnak bejelenteni.

(2) A Hivatal minden határozat és engedély kiállítását, valamint azok módosítását a kérelmező költségére, igazgatási-szolgáltatási díj megfizetése ellenében végzi.

39. § A nemesfémtárgyak eladásával is foglalkozó gazdálkodó szervezet köteles az üzlethelyiségében az e rendelet, valamint az R. 7. §-a szerint lefolytatott egyenértékűségi vizsgálat eredményeként a Hivatal által határozatban megállapított és közzétett nemesfémvizsgáló és hitelesítő szervezetek által alkalmazott, egyenértékűnek elismert fémjeleket jól látható helyen kifüggeszteni.

40. § Az R.-ben és az e rendeletben foglalt szabályok nem érintik a nemesfémek és a nemesfémtárgyak bel- és külföldi forgalmának korlátozására vonatkozó külön jogszabályban megfogalmazott rendelkezéseket.

41. §

Záró rendelkezések

42. § (1) Ez a rendelet - a (2) bekezdésben foglalt kivétellel - a Magyar Köztársaságnak az Európai Unióhoz történő csatlakozásáról szóló szerződést kihirdető törvény hatálybalépése napján lép hatályba.

(2) E rendelet 10. §-ának (3) bekezdése és 11. §-ának (3) bekezdése, valamint 2. számú melléklete a Magyar Köztársaságnak a nemesfémtárgyak ellenőrzéséről és jelöléséről szóló, Bécsben, 1972. november 15. napján aláírt Egyezményhez való csatlakozása napján lép hatályba.

1. számú melléklet a 74/2004. (IV. 29.) GKM rendelethez

A fémjelzési kötelezettség alá tartozó nemesfémtárgyak fémjelei Magyarországon

Hivataljel

(Hivatal jele)

platinatárgyakra

ezredrész

aranytárgyakra

ezredrész

ezüsttárgyakra

ezredrész

2. számú melléklet a 74/2004. (IV. 29.) GKM rendelethez

A nemesfémtárgyak ellenőrzéséről és jelöléséről szóló, Bécsben, 1972. november 15. napján aláírt Egyezmény szerinti Közös Ellenőrző Jel (CCM) alakja és rajza

3. számú melléklet a 74/2004. (IV. 29.) GKM rendelethez

B) A fémjel és a Hivatal jele, továbbá a névjel beütési helyének betűsoros tárgymutatója

A betűsoros tárgymutató betűrendben sorolja fel az egyes nemesfémtárgyakat, mindegyik mellett megjelölve azt a helyet, ahová a fémjelet és a Hivatal jelét, továbbá a névjelet (egyedi azonosító jelet) be kell ütni. A betűsoros tárgymutató szempontjából "alkatrésznek" a könnyen felismerhető és elválasztható nemesfém alkatrészt, "forrasztott" alkatrésznek pedig az olyan alkatrészt kell tekinteni, amely a főrészhez nemesfém forrasztó anyaggal van hozzáerősítve. A jelek rövidítései a következők:

F - fémjel

H - a kijelölt szervezet jele

N - névjel

A fémjelzésre bemutatott tárgy megnevezése A jel beütési helyének megnevezése Alkalmazandó jel

Asztaldísz (virág-, gyümölcs- és süteménytartók) a felsőrész és a többi alkatrész F. N. (H)

a forrasztott alkatrészek F.

Bekötési tábla (könyvek, albumok fedőlemeze) a lemez széle F. N. (H)

a díszítések F.

Biztosítótű a felsőrész F. N. (H)

Biztosítólánc karkötőhöz az egyik végkarika H.

Bogrács az oldalrész közel a fogantyúhoz vagy a fenék fedő pereme F. N. (H)

a fogantyú F.

Borsszóró szelence a talp és a szita F. N. (H)

Borbélypamacs lásd "Fogantyú"

Borszeszlámpa lásd "Lámpa"

Botfogantyú lásd "Fogantyú"

Broche lásd "Melltű"

Bura lásd "Harang"

Burnótszelence lásd "Doboz"

Billikom lásd "Egyházi edények"

Címerpajzs az alsó széle F. N.

ha a pajzs több részből készült a főrész F. N. (H)

forrasztott alkatrészek F.

Csengettyű a főrész és az ütő (nyelv) F. N. (H)

forrasztott alkatrészek F.

Csörgő, gyermekjáték a nyél F. N. (H)

apró csengők F.

Csat a sín F. N. (H)

a pecek F.

díszítés F.

Csésze (kávés-, leveses- és teáscsésze) a fenék F. N. (H)

a fogantyú F. N. (H)

a díszítés F.

Cukorfogó

a) ha egy darabból áll a közepe a hajtásban F. N.

b) ha csuklóval összefoglalt két darabból áll mind a két kar F. N. (H)

Cukorkanál lásd "Kanál"

Cukorszelence lásd "Doboz"

Cukorszóró az oldalrész és a szita F. N. (H)

Diadém lásd "Fejdísz"

Doboz (különféle célokra) a fenék és a fedő

ha a fenék be van forrasztva F. N. (H)

az oldalrész F. N. (H)

a fenék F. (H)

a lábak F.

díszítések F.

Diótörő mind a két kar F. N. (H)

Dísztárgy a főrész és a többi alkotórész F. N. (H)

forrasztott alkatrészek F.

Dohányszelence a fenék és a fedő F. N. (H)

ha a fedő két szétnyitó részből áll, akkor mindkét rész F. N. (H)

Dugó a főrész F. N. (H)

a díszítések (alakok, jelképek, gömbök) F.

Dugóhúzó a nyél F. N. (H)

Ecet- és olajtartó a fenék és a többi alkatrész F. N. (H)

forrasztott alkatrészek F.

Egyházi edények úgy kell fémjelezni, mint a hasonló nemesfémtárgyakat

Étlaptartó lásd "Ecet és Olajtartó"

Evőeszköz lásd "Kanál, Kés, Villa"

Evőeszköz kosár a hosszú oldal egyik vége ha a kosár szakaszokból áll F. N. (H)

a választófalak is F. N.

Fazék lásd "Doboz"

Fedő (különféle edényekhez) a széle F. N. (H)

forrasztott alkatrészek F.

díszítések F.

Fejdísz az egyik vége és a díszítések F. N.

forrasztott alkatrészek F.

ha a díszítések nem fémjelezhetők

a fejdísz mindkét vége F. N.

ha a forrasztott alkatrészek nem fémjelezhetők F. N. H.

Fésű vagy fésűfoglalat az egyik vége F. N. (H)

ha két részből készült, a másik része F.

Fogantyú (esernyőhöz, ostorhoz, pálcához) a főrész F. N. (H)

ha a főrész zománccal van bevonva, akkor az odaforrasztott karika F. N. H.

Fogpiszkáló-tartó a felsőrész vagy a talpazat F. N. (H)

Függelék

1. Óra-, kar- és nyaklánc a főrész vagy ha ebbe jelet beütni nem lehet az odaforrasztott karika F. N.

2. Függelék köteg a függelék külön-külön F. N.

vagy ha ezekbe jelet beütni nem lehet az összeforrasztott közös karika F. N. (H)

3. Éremfüggelék az érem tömege levonásra kerül, a keret F. N.

éremre forrasztott karika esetén az ügyfél kérésére fémjelezhető a karika F.

Fülbevaló

1. Függelék nélkül

a) ha a sima a főrész, vagy ha ebbe jelet beütni nem lehet, a horog F. N.

b) ha díszítéssel van ellátva a főrész, vagy ha ebbe jelet beütni nem lehet, a horog F. N.

a díszítések F.

ha a díszítésekbe jelet beütni nem lehet, a főrész vagy a horog F. N. H.

2. Függelékkel a felsőrészt úgy kell jellel ellátni, mint 1. alatt a függelék F.

3. Klipsz a főrész F. N. (H)

a rugó F.

Gomb

1. Pálcára, ostorra, fedőre, esernyőre a széle F. N. (H)

2. Mellényre, kabátra fülekkel ellátva a főrész, vagy ha ebbe jelet beütni nem lehet, a fül F. N. (H)

3. Kézelő és mellgomb

a) egy koronggal korong vagy a szár F. N. (H)

b) két koronggal vagy pálcikával, ha két ilyen gomb forrasztott szemű lánccal van egybe kötve, mindkét gomb vagy a fül F. N. (H)

ha két ilyen gomb karabéllyal van egybekötve az összekötő pálcika v. lánc F.

mindkét gomb vagy a fül F. N. (H)

karabély F.

Gyertyatartó a talapzat és a többi alkatrész F. N.

a forrasztott alkatrészek F.

ha a forrasztott alkatrészek nem fémjelezhetők, a talapzat F. N. H.

Gyümölcstartó lásd "Asztaldísz"

Gyufadobozhuzat a főrész F. N. (H)

Gyufatartó a főrész és a többi alkatrész F. N. (H)

a forrasztott alkatrészek F.

Gyújtószerszám a főrész F. N. (H)

a többi alkatrész F.

Gyújtószerszám - hüvely lásd "Hüvely"

Gyűrű

1. Tömör

a) beforrasztott középrésszel (fejjel) a sín belső vagy külső része F. N. (H)

a fej F.

b) karika a sín belső része F. N.

2. Üres (a fémjelzésre alkalmas tömör részt meg kell jelölni)

a) beforrasztott középrésszel (fejjel) a megjelölt tömör rész F. N. (H)

a fej F.

b) karika a megjelölt tömör rész F. N.

Megjegyzés: a fémjelet a fejes gyűrűnél hosszába, karikagyűrűnél pedig keresztbe kell a sínbe ütni. Egyedi elbírálás alapján speciális díszítés esetén a sín külső részébe vagy szélébe is lehet fémjelezni, a mintától függően.

3. Több karikából álló gyűrű

a) ördögkarika egy fémjelezhető karika F. N. H.

b) pánttal összefogott karika egy fémjelezhető karika F. N. H.

ha a karikák nem fémjelezhetők be kell mutatni a karikákat és a pántot forrasztás előtt, a pánt F. N. H.

c) háromszínű karikagyűrű minden karika F.

szélső karika F. N.

Gyűszű a széle F. N.

Hajkefe lásd "Kefe"

Hajtű lásd "Tű"

Halvilla lásd "Villa"

Hamutartó a csésze széle F. N. (H)

a forrasztott alkatrészek F.

Harang a széle F. N. (H)

a fogantyú és az ütő F.

az állvány F. N.

Borító harang (bura) a széle F. N. (H)

a fogantyú F.

Hőmérő állvány a talp F. N. (H)

az oszlop és a díszítések F.

Hordócska (likőrre és egyéb folyadékra) a kiálló donga a csap oldalon F. N. (H)

a csap fogantyúja F.

az állvány F. N. (H)

a díszítések F.

Horog (láncra) lásd "Lánc" alkatrészek

Hűtőedény az oldalrész fogantyú mellett F. N. (H)

a talp és a fogantyú F.

a fedő F. N. (H)

Hüvely (esernyőhöz, ostorhoz stb.) a széle F. N. (H)

Iránytű (delejtű) a fenék, vagy ha ehhez jelet ütni nem lehet, a keret vagy a gömb F. N. (H)

Irón a különálló részek mindegyike F. N. (H)

Kanál

a) tömör a nyél vagy a merítő F. N.

b) üres nyéllel (hal- és tortalapát vagy kanál) a merítő vagy a lapát F. N. H.

Kanna az oldalrész közel a fogantyúhoz F. N. (H)

a fogantyú és a fenék F.

Karabély, láncokhoz lásd "Lánc" alkatrészek

Kapocs

a) közönséges ruhakapocs mind a kampó, mind az anyakapocs egyik füle F. N.

b) nagy kapocs (haj-, ruha-, kalap-, könyvkapocs) a széle F. N.

ha több részből áll, a főrész F. N. (H)

a többi alkatrész F.

Kard

1. Markolat a kosár vagy hárítórúd F. N. (H)

a gomb F.

2. Hüvely

a) ha az egész nemesfémből készült a nyílásnál F. N. (H)

b) ha nem az egész készült nemesfémből a hüvelyalj és a két karikatartó F. N.

a hüvelykarika F.

Karkötő

1. Tömör karika, lapos vagy gömbölyű (római karkötő) bármely rész F. N.

2. Ugyanez, ha üres (a fémjelzésre alkalmas tömör részt meg kell jelölni) a megjelölt tömör rész egyik oldala F.

a másik oldala N.

3. Csuklós kétrészes merev egyik rész F. N.

másik rész F.

ha a részbe fémjelet ütni nem lehet, a zárórugó F. N. H.

4. Ha a csuklós karkötő díszítéssel vagy beforrasztott résszel a zárórugó F. N.

van ellátva a díszítés vagy a beforrasztott rész F.

ha a díszítésbe jelet beütni nem lehet, a zárórugó F. N. H.

5. Több drótkarika egy helyen összefogva az összes karika ha a karikák nem fémjelezhetők lásd "Gyűrű 3.b" F. N.

6. Lánckarkötő lásd "Lánc"

7. Fonott kézi karkötő (walles stb.) egyik végkarika F. N.

másik végkarika H. N.

8. Tömör tagokból álló karkötő első tömör tag F. N.

utolsó tömör tag H.

9. Üreges tagokból álló kézi karkötő a zárószerkezet F. N. (H)

10. Óra-karkötők a zárószerkezet F. N. (H)

a másik rész F.

Kefe a keret F. N. (H)

Kereszt a főrész vagy a fül, vagy ha ezekbe jelet beütni nem lehet, a végkarika F. N. (H)

Keret

(Képhez, tükörhöz, szivar- és pénztárcához stb.) a keret széle F. N.

a fenék F. N.

a tárcáknál mind a két keret közel a zárhoz F. N.

Kenőcsszelence lásd "Doboz"

Kés

a) ha egy darabból áll a nyél F. N.

b) ha a penge be van forrasztva a nyélbe a penge F. N. H.

c) ha csak a nyél készült nemesfémből a nyél F. N.

Kézitarsoly

1. Ha mind a zárókeret, mind a tarsoly nemesfémből készült a zárókeret egyik oldala F. N.

a zárókeret másik oldala F. N. H.

2. Ha csak a zárókeret készült nemesfémből (a tarsoly selyem, bőr stb.) a zárókeret mindkét oldala F. N.

Kézelőgomb lásd "Gomb"

Koppantó mindkét fogantyú F. N. (H)

Korsó az oldal közel a fogantyúhoz vagy a fenék F. N. (H)

a láb és a fogantyú F.

a fedő pereme F. N. (H)

a fedőn lévő gomb vagy más díszítés F.

Kosár (virág-, kenyér- és gyümölcskosár) a széle közel a fogantyúhoz vagy a fülekhez F. N.

a forrasztott alkatrészek F.

ha a forrasztott alkatrészekbe jelet beütni nem lehet (üresek), akkor a kosár széle közel a fogantyúhoz vagy a fülekhez F. N. H.

Koszorú egyik szár F. N. (H)

a szalag F.

díszítések F.

Körömkefe lásd "Kefe"

Kötőkosár lásd "Kosár"

Kötőtűtartó mindkét rész F. N. (H)

Kulcs szár vagy a fül F. N.

Kulcstartó a karika vagy pajzs F. N. (H)

horog F.

a rövid összekötő lánc F.

Lámpa a fenék, a fedő és a többi alkatrész F. N. (H)

a forrasztott alkatrészek F.

Lámpás (kézi) az oldalrész közel a fogantyúhoz vagy a fenék F. N. (H)

az ajtó F. N. (H)

fogantyú F. N.

Lánc (kézi)

A. tömör lánc

30 cm hosszúságig (főleg karláncok) az egyik végén az utolsó jelezhető láncszem F. N.

a másik végén az utolsó jelezhető láncszem H. N.

30-60 cm hosszúságig mindkét végén az utolsó jelezhető láncszem F. N.

a középső láncszem F.

60 cm hosszúságon felül mindkét végén az utolsó jelezhető láncszem F. N.

minden 20 cm-en egy-egy láncszem F.

Megjegyzés: Ha a láncszemek alakjuknál vagy kicsiségüknél fogva nem fémjelezhetők, a jeleket a végkarikába kell beütni. Ezekben az esetekben a 30-60 cm hosszúságú láncoknál a középső láncszem jelzése helyett a lánc egyik végkarikáján még egy H-t. A 60 cm-nél hosszabb láncoknál a minden 20 cm-re eső F. helyett mindkét végkarikán még egy H.-t kell beütni. A fémjelet a végkarika forrasztási helye mellett úgy kell beütni, hogy arany- és ezüstláncnál a fémjelben lévő fej a végkarika forrasztási helye felé nézzen, platinaláncnál pedig a fémjel felső része kerüljön a forrasztási hely felé.

B. Üreges lánc

30 cm hosszúságig (főleg karláncok) egyik végkarika F. N.

másik végkarika H. N.

30-60 cm hosszúságig egyik végkarika F. N.

másik végkarika F. N. H.

60 cm hosszúságon felül mindkét végkarika F. N. H.

Megjegyzés: A fémjelet a végkarika forrasztási helye mellett úgy kell beütni, hogy arany- és ezüstláncnál a fémjelben lévő fej a végkarika forrasztási helyétől elnézzen, platinaláncnál pedig a fémjel alsó része kerüljön a forrasztási hely felé.

C. Különleges láncok (tekintet nélkül arra, hogy tömörek vagy üregesek)

1. láncnál, melynek középső része nagyság és alak tekintetében a többi tagtól eltérő a középső tagot külön tárgynak kell tekinteni és annak megfelelően kell jellel ellátni, a kapcsolt láncrészekbe pedig az A., illetve B. szerinti jelzéseket kell ütni

2. Jokerlánc

a) ha a középső lemezes rész végkarikákkal van a lánchoz kapcsolva a láncrészek az A., illetve B. szerint, a lemez egyik végkarikája F.

másik végkarikája N.

b) ha a középső lemezes rész magára a láncra van forrasztva a lánc mindkét végkarikája F. N.

a lemezes rész első tagja F.

utolsó tagja H.

3. Lánc, amelynek végei rugós szerkezetű zárókészülékkel vannak ellátva

a) ha a zárókészülék a lánc végeihez van forrasztva a rugós részen F. N. H.

b) ha a zárókészülék a lánc végeihez könnyen elválasztható módon van szerelve a láncrészek A., illetve B. szerint, a zárókészülék lásd "Zárókészülék" vagy "Kapocs"

D. Gépi láncok egyik végkarika F.

másik végkarika N.

E. Kézzel szerelt gépi lánc egyik végkarika N. F.

másik végkarika F.

F. Láncalkatrészek

1. Karabély a horog merev része F.

a karika H.

2. Horog bármely része F. N.

3. Rugósgyűrű

a) a beforrasztott kengyellel, ha részben tömör a kengyel F. N.

b) üreges rugósgyűrű karikával (füllel) a karika (fül) F.

c) üres rugósgyűrű karika (fül) nélkül a felforrasztott gömböcske F.

Megjegyzés: Karika (fül) nélküli üres rugósgyűrűkre (melyek karpereceknél és nyakláncoknál mint végkarikák használtatnak) köteles a készítő a fémjel beütésére alkalmas kis gömböcskét felforrasztatni a keret oldala, vagy a fül F. N.

5. Lánc bojt a hüvely vagy a fül F. N.

láncköteg egyik láncocskájának a vége F.

6. Lánc sikló

a) nagyobb a főrész közel a nyíláshoz F. N.

b) kisebb a főrész F.

Lapátok (vaj-, hal-, tortalapát és egyéb lapátok) lásd "Kanál"

Legyező mind a két külső rész a keskeny végén F. N. (H)

a forrasztott alkatrészek F.

Levélnehezék a lemez F. N. (H)

a díszítések F.

Mártásra való csésze a főrész F. N. (H)

a forrasztott tál F.

Medallion

a) sima a hátlap vagy a fül F. N.

b) díszítéssel ellátott a díszítések F.

ha a díszítésekbe jelet beütni nem lehet, a hátlap vagy a fül F. N. H.

Melegítőedény a fenék és a fedél F. N. (H)

a fogantyú F. N.

Melltű

a) sima a fenék vagy a hátlap F. N.

ha a fenékbe vagy a hátlapba jelet beütni nem lehet, a csuklólemez vagy a horog F. N.

a tű F. N. (H)

b) díszítéssel ellátott úgy kell jelezni, mint a simát, a díszítés F.

ha a díszítésbe jelet beütni nem lehet a tű F. N. H.

Mustárszelence (üvegedénnyel) a fenék, a fedél foglalatja F. N. (H)

a fedél gombja a talapzat, vagy a láb F.

Nagyítóüveg a keretek karimája közel a fogantyúhoz F. N.

a fogantyú F.

Nyakkötő (kutyák részére)

a) ha egy darabból áll bármely rész F. N. (H)

b) ha két darabból áll mind a két rész F. N. (H)

a zárókészülék F.

Nyárs az alsó rész közel a fogantyúhoz F. N.

a fogantyú F.

Nyaklánc (collier) lásd "Lánc"

Nyél, fogantyú (késhez, villához, ollóhoz stb.) bármely rész F. N.

Olló

a) nyitható stiftes N. F. H.

b) nem nyitható, öntött vagy forrasztott N. F.

Olajedény lásd "Egyházi edények"

Oltókupak a kupak széle F. N.

a fogantyú F.

Öngyújtó lásd "Gyújtószerszám"

Öntözőkanna az oldalrész, közel a fogantyúhoz F. N. (H)

a fogantyú, a fenék kerete és a kifolyási cső F.

a cső rózsája F. N.

Óra, óratok a test F. N. (H)

Órakarika vagy órakengyel (fémjelzés végett külön bemutatva) bármely rész F. N.

Óralánc lásd "Lánc"

Palack az oldalrész közel a nyakhoz F. N. (H)

a dugó F. N.

a légmentes elzárásra szolgáló készülék hüvelye F. N.

a készülék megerősítésére szolgáló lemez F.

a csavarzár sima karikája F. N.

Palackfogantyú lásd "fogantyú"

Pecsétnyomó a főrész F. N. (H)

a forrasztott alkatrészek F.

Pénztárca a zárókészülék F. N. (H)

a keret F.

Pipakupak a karika F. N. (H)

a rugó F.

a pipa nyakán lévő karika F.

Pohár

1. Láb nélkül a fenék F. N. (H)

2. Lábbal a főrész F. N. (H)

a lap vagy a szár F.

3. Utazópohár az utolsó karika feneke F. N. (H)

a többi karika F.

Pohárkeret és fedő a fogantyú karikája és a fedő F. N. (H)

Pohárhordozó vagy tartó a fenék F. N. (H)

a fogantyúval ellátott oszlop a pohár hüvelye vagy a karikája és a láb F.

Rugósgyűrű lásd "Lánc alkatrészek"

Ruhakefe keret F. N. (H)

Salátafogó

a) ha a villa és a kanál a nyéllel egy darabból készült a nyél közepe a hajtásban F. N.

b) ha a villa és a kanál a nyélhez van forrasztva a nyél közepe a hajtásban F. N.

a villa és a kanál, F.

ha a nyélbe a jelet beütni nem lehet, a kanál F. N. H.

a villa F.

Sarkantyú az abroncs egyik fele F. N. (H)

a többi alkatrész F.

Serleg lásd "Egyházi edények"

Síp a fül F. N. (H)

Sótartó

a) egyszerű a fenék F. N.

b) kettős mindegyik edény feneke F. N. (H)

a láb és a fogantyú F.

Sólapát a fogantyú vagy a lapát F. N.

Spárgafogó lásd "Cukorfogó"

Spárgatálaló a hordozórudak F. N. (H)

a közben lévő pálcikák vagy fokok F.

a fenéklemez F. N.

Szalvétakarika vagy abroncs a széle F. N.

Szalvétatartó a főrész F. N. (H)

a forrasztott alkatrészek F.

Szelence lásd "Doboz"

Szemüvegkeret vagy foglalat

1. Fülakasztós a nyereg és az egyik szár F.

a másik szár a csuklónál F. N.

2. Lornyon a nyereg F.

a fogantyú F. N.

3. Orrcsíptető a nyereg vagy a fogantyú F. N.

Szivarka és szivarszelence ha két részből áll, mindkét rész F. N. (H)

a zárókészülék F.

Szekrényke (ékszerek tartására) lásd "Doboz"

Szócső a cső F. N. (H)

a szájabroncs F.

Szendvicsfogó a villa egyik ága F. (H)

a villa másik ága N.

a toló lemez F. N.

a többi különálló alkatrész F. N.

Talpazat (ha a tárgy felső része nem nemesfémből, üvegből stb. van) a felső széle F. N.

Tál

a) lapos a fenék vagy a felhajlított

karima F. N.

b) mélyített az oldalrész a fogantyú mellett F. N. (H)

a fül és a lábak mindegyike F.

a fedő F. N.

Tálca

a) egy darabból álló a fenék F. N.

b) két részből (fenékből és karimából) álló a fenék F. N. (H)

a karima F.

Tányér a fenék vagy a felhajlított karima belül F. N.

Teáskanna a fenék F. N. (H)

a fedő pereme F. N.

a lábak mindegyike és a fogantyú F.

az állvány F. N.

Teaszelence lásd "Doboz"

Teaszűrő a szitaszerű rész F. N. (H)

a fogantyú vagy a fül, a villa és a láncocska F.

ha két félgömbből áll mindegyik félgömb széle F. N. (H)

a láncocska egyik vége F.

Tisztilánc lásd "Kulcstartó"

Tojásfőző az oldalrész közel a széléhez F. N.

a belsejében lévő tartólemez és a fedő F. N. (H)

a lábak F.

a fogantyú F.

Tojáspohár a felsőrész vagy a talpazat F. N.

Tojáspohár-hordozó vagy tartó a fenék F. N. (H)

a felhajlított keret és fogantyú F.

a lábak mindegyike F.

Tojáskanál lásd "Kanál"

Toll (Töltőtoll) lásd "Irón"

Tortalapát lásd "Kanál"

Tölcsér a főrész a fogantyú mellett F. N. (H)

a fogantyú és a cső F.

Tölténytáska vagy tarsoly a tarsoly fedele F. N. (H)

a két oldalrész a hüvely és a sikló F.

Tőr a fogantyú (markolata) F. N.

ha ez több részből áll, akkor a főrész F. N. (H)

a többi alkatrész F.

a tok, ha egészen nemesfémből készült, a felsőrész F. N.

ha a tok más anyagból készült (fából vagy bőrből), akkor a nemesfémből készült abroncsok F. N. (H)

a többi alkatrész F.

Tű a fej F. N.

a tű F.

ha a fejbe jelet beütni nem lehet, a tű F. N. H.

Tűdoboz lásd "Doboz"

Tükörkeret vagy ráma lásd "Keret"

Üvegedények nemesfém részei bármely rész F. N.

Vajhűtő külső edény és a fogható fedő F. N. (H)

a belső edény F. N. (H)

forrasztott alkatrészek F.

Váza az oldalrész közel a szájnyíláshoz vagy a fenék F. N. (H)

a talapzat, fogantyú (fül) és a lábak mindegyike F.

Veret (könyvre, tálcára stb.) bármely rész F. N.

Villa

a) ha egy darabból áll a nyél F. N.

b) ha a villa be van forrasztva a nyélbe a villa F. N. H.

c) ha csak a nyél készül nemesfémből a nyél F. N.

Virágtartó edény lásd "Váza"

Zárókészülék vagy kapocs

1. Övre és köpenyre mindkét rész F. N.

ha mind a két részbe jelet beütni nem lehet, a bekapcsoló rész vagy a horog F. N. H.

2. Bőr-, gyöngy- stb. karkötőre és nyakláncra a tok F. N.

a rugó F.

3. Kézitáskára, albumra, könyvre és tárcára mindkét rész F. N.

ha az egyik részbe a jelet beütni nem lehet, a másik rész F. N. H.

Zománckép különálló és könnyen elválasztható foglalata a fül F. N.

Zsámoly (evőeszközhöz) a főrész közepe F. N. (H)

a két végén levő kereszt, vagy láb egyik szára F.

---

2011. évi CXLVIII. törvény

a kölcsönök kamatai és a teljes hiteldíj mutató korlátozása, valamint az átlátható árazás biztosítása érdekében az egyes pénzügyi tárgyú törvények módosításáról*

1. A Polgári Törvénykönyvről szóló 1959. évi IV. törvény módosítása

1. § (1) A Polgári Törvénykönyvről szóló 1959. évi IV. törvény (a továbbiakban: Ptk.) 232. § (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(3) A kamat mértéke – ha azt a felek nem határozták meg és jogszabály kivételt nem tesz – megegyezik a jegybanki alapkamattal. A magánszemélyek egymás közötti viszonyában kikötött kamat – ha jogszabály eltérően nem rendelkezik – a jegybanki alapkamat 24 százalékponttal növelt mértékét meghaladó részében semmis. A fizetendő kamat számításakor az érintett naptári félévet megelőző utolsó napon érvényes jegybanki alapkamat irányadó az adott naptári félév teljes idejére.”

(2) A Ptk. 301. § (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(3) Ha a jogosultnak a késedelembe esés időpontjáig kamat jogszabály vagy szerződés alapján jár, a kötelezett

a késedelembe esés időpontjától e kamaton felül – ha jogszabály eltérően nem rendelkezik – a késedelemmel érintett naptári félévet megelőző utolsó napon érvényes jegybanki alapkamat egyharmadával megegyező mértékű kamatot, de összességében legalább az (1) bekezdésben meghatározott kamatot köteles megfizetni. A magánszemélyek egymás közötti viszonyában kikötött késedelmi kamat – ha jogszabály másként nem rendelkezik – a jegybanki alapkamat 24 százalékponttal növelt mértékét meghaladó részében semmis.”

(3) A Ptk. a következő új 689. §-sal egészül ki:

„689. § A kölcsönök kamatai és a teljes hiteldíj mutató korlátozása, valamint az átlátható árazás biztosítása érdekében az egyes pénzügyi tárgyú törvények módosításáról szóló 2011. évi CXLVIII. törvény 1. § (1) bekezdésével megállapított 232. § (3) bekezdést és az 1. § (2) bekezdésével megállapított 301. § (3) bekezdést a hatálybalépését követően megkötött szerződésekre kell alkalmazni.”

2. § Hatályát veszti a Ptk. 201. § (3) bekezdése és 685. § f) pontja.

2. A hitelintézetekről és a pénzügyi vállalkozásokról szóló 1996. évi CXII. törvény módosítása

3. § A hitelintézetekről és a pénzügyi vállalkozásokról szóló 1996. évi CXII. törvény (a továbbiakban: Hpt.) 199. §a helyébe a következő rendelkezés lép:

„199. § (1) A pénzügyi intézmény – a (2) bekezdésben meghatározott kivétellel – fogyasztónak nem nyújthat olyan kölcsönt, amelynek a teljes hiteldíj mutatója meghaladja a jegybanki alapkamat 24 százalékponttal növelt mértékét.

(2) Hitelkártya-szerződéshez vagy fizetési számlához kapcsolódó, vagy a mindennapi élet felszerelési tárgyainak,

tartós fogyasztási cikkeinek (ide nem értve a gépjárművet) megvásárlásához, szolgáltatások igénybevételéhez

nyújtott kölcsönre, valamint a kézizálog fedezete mellett nyújtott kölcsönre vonatkozó teljes hiteldíj mutató nem

haladhatja meg a jegybanki alapkamat 39 százalékponttal növelt mértékét.

(3) E § alkalmazásában az érintett naptári félévet megelőző utolsó napon érvényes jegybanki alapkamat irányadó az adott naptári félév teljes idejére.”

4. § A Hpt. a következő 210/B. §-sal egészül ki:

„210/B. § (1) Fogyasztóval, ingatlanon alapított jelzálogjog – ideértve az önálló zálogjogként alapított jelzálogjogot is – fedezete mellett kötött kölcsönszerződésre (a továbbiakban: jelzáloghitel-szerződés) a 210. § (3)–(5), (6)–(7) és (9) bekezdésétől eltérően a (2)–(10) bekezdésben foglaltakat kell alkalmazni.

(2) Jelzáloghitel-szerződés esetén a pénzügyi intézmény a fogyasztó szerződésszerű teljesítése esetén nem számíthat fel a kamaton felül rendszeresen fizetendő kamat jellegű díjat vagy költséget, és a szerződés megkötésekor nem kínálhat korlátozott időtartamra kedvezményes kamatot.

* A törvényt az Országgyűlés a 2011. november 7-i ülésnapján fogadta el. 32448 M A G Y A R K Ö Z L Ö N Y • 2011. évi 132. szám

(3) A jelzáloghitel-szerződés megkötésekor a pénzügyi intézménynek – ha jogszabály másként nem rendelkezik –

a kamat változását az alábbi módszerek egyikével kell meghatároznia:

a) referencia-kamatlábhoz kötve, vagy

b) a kamat mértéke a kölcsönszerződésben meghatározott 3 éves, 5 éves vagy 10 éves kamatperiódusok alatt

rögzített.

(4) A kamaton felül nem rendszeresen fizetendő egyéb díjat, költséget a pénzügyi intézmény már megkötött

szerződések vonatkozásában évente legfeljebb a Központi Statisztikai Hivatal által közzétett előző évi éves fogyasztói árindex mértékében emelheti.

(5) A (3) bekezdés a) pontjában meghatározott esetben a fogyasztó által fizetendő kamat és a referenciakamat

különbségét (a felárat) a pénzügyi intézmény egyoldalúan a fogyasztó számára kedvezőtlenül kizárólag az alábbi

esetekben módosíthatja:

a) a fogyasztó egyhavi törlesztő részlettel 45 napot meghaladó fizetési késedelembe esik, vagy

b) a fogyasztó a fedezetül szolgáló ingatlanra kötött, a pénzügyi intézményre engedményezett vagyonbiztosítást a pénzügyi szolgáltató postai úton vagy más, a szerződésben meghatározott közvetlen módon történő értesítése

ellenére legalább két hónapon keresztül nem fizeti.

(6) Az (5) bekezdésben meghatározott feltételek változásának felárra gyakorolt hatását a pénzügyi intézmény belső szabályzatában rögzíti.

(7) A (3) bekezdés a) pontjában meghatározott esetben a referencia-kamatláb

 a) forinthitelnél a 3 havi, a 6 havi vagy a 12 havi BUBOR, vagy a lakáscélú állami támogatásokról szóló kormányrendeletben meghatározottak szerint az Államadósság Kezelő Központ Zrt. által havi rendszerességgel közzétett 3 éves vagy 5 éves állampapír átlaghozam,

b) euró hitelnél és euró alapú hitelnél a 3 havi, a 6 havi vagy a 12 havi EURIBOR,

c) svájci frank hitelnél és svájci frank alapú hitelnél a 3 havi, a 6 havi vagy a 12 havi CHF LIBOR.

(8) Referencia-kamatlábhoz kötött jelzáloghitel-szerződés esetén a kamat mértékét a választott referencia-kamatláb futamidejének megfelelő időközönként kell a fordulónapot megelőző hónap utolsó munkanapja előtt 2 nappal érvényes referencia-kamatlábhoz igazítani.

(9) A (3) bekezdés b) pontjában meghatározott kamatozás esetén az új kamatperiódusokban alkalmazott kamat

mértékét annak hatálybalépését megelőzően legalább kilencven nappal hirdetményben közzé kell tenni.

A módosításról és a módosítást követően várhatóan fizetendő törlesztő részletről az érintett ügyfeleket postai úton vagy más, a szerződésben meghatározott közvetlen módon értesíteni kell. A közvetlen értesítés elküldésének legalább 90 nappal meg kell előznie a módosítás hatálybalépését. A módosítással kapcsolatos tájékoztatást elektronikus kereskedelmi szolgáltatás nyújtása esetén az ügyfelek számára folyamatosan és könnyen hozzáférhető módon, elektronikusan is elérhetővé kell tenni.

(10) A (3) bekezdés b) pontjában meghatározott kamatozás esetén az új kamatperiódus kezdetét megelőző kilencven nap alatt – a 210. § (10) bekezdésben meghatározott eltéréssel – az ügyfél jogosult a szerződés díjmentes felmondására. Az ügyfél felmondása hatályát veszti, ha a kamatperiódus végéig a felmondással érintett szerződésből eredő tartozás teljes összegét a hitelező részére nem fizeti meg.”

5. § A Hpt. a következő új 234/G. §-sal egészül ki:

„234/G. § A kölcsönök kamatai és a teljes hiteldíj mutató korlátozása, valamint az átlátható árazás biztosítása

érdekében az egyes pénzügyi tárgyú törvények módosításáról szóló 2011. évi CXLVIII. törvény 3. §-ával megállapított 199. §-t a hatálybalépését követően megkötött szerződésekre kell alkalmazni.”

6. § A Hpt. a következő új 234/H. §-sal egészül ki:

„234/H. § (1) A kölcsönök kamatai és a teljes hiteldíj mutató korlátozása, valamint az átlátható árazás biztosítása

érdekében az egyes pénzügyi tárgyú törvények módosításáról szóló 2011. évi CXLVIII. törvény 4. §-ával megállapított 210/B. § rendelkezéseit a hatálybalépését követően kötött szerződésekre kell alkalmazni.

(2) A 2012. január 1. előtt fogyasztóval kötött egy évnél hosszabb hátralévő futamidejű jelzálog-hitelszerződés

esetében – ha az nem felel meg a kölcsönök kamatai és a teljes hiteldíj mutató korlátozása, valamint az átlátható árazás biztosítása érdekében az egyes pénzügyi tárgyú törvények módosításáról szóló 2011. évi CXLVIII. törvény 4. §-ával megállapított 210/B. § rendelkezéseinek – a fogyasztó 2012. május 31-ig egy alkalommal kérheti a szerződés – számára hozzáférhetővé tett feltételeknek megfelelő – módosítását, újrakötését vagy kiváltását, hogy az megfeleljen a kölcsönök kamatai és a teljes hiteldíj mutató korlátozása, valamint az átlátható árazás biztosítása érdekében az egyes pénzügyi tárgyú törvények módosításáról szóló 2011. évi CXLVIII. törvény 4. §-ával megállapított 210/B. § rendelkezéseinek azzal, hogy az új hitel

a) forinthitel lehet, ha az eredeti hitel forinthitel,

b) euró hitel, euró alapú hitel vagy forinthitel lehet, ha az eredeti hitel euró alapú hitel, euró hitel vagy más

– a c) pontban meg nem határozott – devizahitel,

c) svájci frank hitel, svájci frank alapú hitel, euró hitel, euró alapú hitel vagy forinthitel lehet, ha az eredeti hitel svájci

frank hitel vagy svájci frank alapú hitel.

(3) A már fennálló jelzáloghitel szerződés a (2) bekezdés szabályai szerinti módosítására, újrakötésére vagy kiváltására az a fogyasztó jogosult, aki az átalakításra vonatkozó írásbeli kérelme benyújtását követő 60 napon belül a jelzálog-hitelszerződés módosításához, újrakötéséhez vagy kiváltásához szükséges dokumentumokat a pénzügyi intézmény számára hiánytalanul benyújtja.

(4) A (2) bekezdés szerinti jelzáloghitel-szerződéssel rendelkező fogyasztó módosításra, vagy újrakötésre vonatkozó igénybejelentését a követeléssel rendelkező pénzügyi intézmény nem utasíthatja el és a szerződés módosításáért, újrakötéséért vagy annak kiváltásával kapcsolatos előtörlesztéséért díjat, költséget, jutalékot nem számíthat fel.

(5) A szerződés (2) bekezdésben meghatározott módosításának, újrakötésének vagy a kiváltásának és az ehhez

kapcsolódó egyéb pénzügyi szolgáltatásoknak a közvetítésére, valamint egyéb közreműködői feladatok ellátására, továbbá egyéb együttműködés részeként történő részvételre közvetítő nem jogosult akkor sem, ha a váltás más szolgáltatások értékesítése részeként vagy ehhez kapcsolódóan történik.”

7. § A Hpt. 210/A. § (5)–(6) bekezdésében „az (1) bekezdésben meghatározott szerződés” szövegrész helyébe

„a fogyasztóval kötött, lakáscélú hitel- és kölcsönszerződés vagy pénzügyi lízingszerződés” szöveg lép.

8. § Hatályát veszti a Hpt. 210/A. § (1)–(4) bekezdése.

3. Záró rendelkezések

9. § Ez a törvény 2012. január 1-jén lép hatályba.

Dr. Schmitt Pál s. k.,           Kövér László s. k.,

köztársasági elnök                     az Országgyűlés elnöke

---

2008. évi xlvii. törvény

a fogyasztókkal szembeni tisztességtelen kereskedelmi gyakorlat tilalmáról

az országgyűlés a fogyasztók érdekeinek védelme, a tisztességes piaci magatartás előmozdítása és a tisztességtelen kereskedelmi gyakorlatokkal szembeni hatékonyabb fellépés érdekében, a tisztességtelen kereskedelmi gyakorlat felszámolását célzó szakmai önszabályozás gyakorlatának jelentőségét elismerve és e célból az önszabályozás keretében létrehozott magatartási kódexek betartásának ellenőrzését megerősítve, a következő törvényt alkotja.

általános rendelkezések

1. § (1) ez a törvény állapítja meg az áruhoz kapcsolódó, a kereskedelmi ügylet lebonyolítását megelőzően, annak során és azt követően a fogyasztóval szemben alkalmazott kereskedelmi gyakorlatokra, valamint az ilyen kereskedelmi gyakorlat tekintetében alkalmazott magatartási kódexekre vonatkozó követelményeket, és az azok megsértésével szembeni eljárás szabályait.

(2) a törvény hatálya arra a kereskedelmi gyakorlatra terjed ki, amely a magyar köztársaság területén valósul meg, továbbá arra is, amely a magyar köztársaság területén bárkit fogyasztóként érint.

(3) nem terjed ki e törvény hatálya

a) a szerződés létrejöttére, érvényességére és joghatásaira, valamint a kereskedelmi gyakorlattal összefüggésben felmerülő polgári jogi igényekre,

b) a szellemi alkotásokhoz fűződő jogok létrejöttére, fennállására és érvényesítésére,

c) a nemesfémtárgy nemesfémtartalmának tanúsítására és jelzésére.

(4) külön törvény vagy az annak végrehajtására kiadott jogszabály a fogyasztók tájékoztatására vonatkozóan az e törvényben foglalt szabályokon túl részletesebb, illetve szigorúbb szabályokat írhat elő

a) pénzügyi és kiegészítő pénzügyi szolgáltatás, biztosítási, biztosításközvetítői és biztosítási szaktanácsadói szolgáltatás, befektetési szolgáltatási tevékenység és befektetési szolgáltatási tevékenységet kiegészítő szolgáltatás, árutőzsdei szolgáltatás, önkéntes kölcsönös biztosító pénztárak által nyújtott szolgáltatás, valamint a magán-nyugdíjpénztári szolgáltatás tekintetében,

b) ingatlanokra vonatkozóan,

c) az áru egészségügyi vonatkozásaival vagy biztonságosságával összefüggő követelmények érvényesítése céljából,

d) a környezet védelmével összefüggő követelmények érvényesítése céljából, vagy

e) a külföldi bizonyítványok és oklevelek elismeréséről szóló törvényben meghatározott szabályozott szakma gyakorlásának feltételeire vonatkozóan az adott hivatás alapvető szakmai szabályainak - különösen a szakma függetlenségének, méltóságának, tiszteletének, a szakmai titoktartás védelmére, valamint a fogyasztókkal és a szakmát gyakorló más személyekkel szemben tanúsított magatartás tisztességességének biztosítására vonatkozó szabályok - érvényesülése érdekében.

(5) a (4) bekezdésben nem említett tevékenységekre vonatkozó jogszabály e törvény rendelkezéseitől részletesebb, illetve szigorúbb követelményeket is megállapíthat a kereskedelmi gyakorlatokra, amennyiben

a) ez kötelező európai uniós jogi aktus végrehajtásához szükséges, vagy

b) azt valamely, egyes árukra vagy azok meghatározott csoportjára vonatkozó kötelező európai uniós jogi aktus kifejezetten megengedi.

2. § e törvény alkalmazásában:

a) fogyasztó: az önálló foglalkozásán és gazdasági tevékenységén kívül eső célok érdekében eljáró természetes személy,

b) vállalkozás: aki a kereskedelmi gyakorlat tekintetében önálló foglalkozásával vagy gazdasági tevékenységével összefüggő célok érdekében jár el,

c) áru: minden birtokba vehető forgalomképes ingó dolog - ideértve a pénzt, az értékpapírt és a pénzügyi eszközt, valamint a dolog módjára hasznosítható természeti erőket - (a továbbiakban együtt: termék), az ingatlan, a szolgáltatás, továbbá a vagyoni értékű jog,

d) kereskedelmi gyakorlat: a vállalkozásnak, illetve a vállalkozás érdekében vagy javára eljáró személynek az áru fogyasztók részére történő értékesítésével, szolgáltatásával vagy eladásösztönzésével közvetlen kapcsolatban álló magatartása, tevékenysége, mulasztása, reklámja, marketingtevékenysége vagy egyéb kereskedelmi kommunikációja,

e) kereskedelmi kommunikáció: a vállalkozás önálló foglalkozásával vagy gazdasági tevékenységével közvetlenül összefüggésben történő információközlés, függetlenül annak megjelenési módjától, eszközétől,

f) reklám: a gazdasági reklámtevékenység alapvető feltételeiről és egyes korlátairól szóló törvényben ekként meghatározott fogalom,

g) vásárlásra felhívás: kereskedelmi kommunikációban az áru jellemzőinek és árának, illetve díjának feltüntetése az alkalmazott kommunikációs eszköznek megfelelően olyan módon, hogy ezáltal lehetővé válik a fogyasztó számára az áru megvétele, illetve igénybevétele,

h) ügyleti döntés: a fogyasztó arra vonatkozó döntése, hogy kössön-e, illetve hogyan és milyen feltételek mellett kössön szerződést, továbbá hogy gyakorolja-e valamely jogát az áruval kapcsolatban,

i) magatartási kódex: olyan - piaci önszabályozás keretében létrehozott - megállapodás vagy szabályegyüttes, amely valamely kereskedelmi gyakorlat vagy tevékenységi ágazat vonatkozásában követendő magatartási szabályokat határoz meg azon vállalkozások számára, amelyek a kódexet magukra nézve kötelezőnek ismerik el (a továbbiakban: magatartási kódexnek való alávetés).

a tisztességtelen kereskedelmi gyakorlat tilalma

3. § (1) tilos a tisztességtelen kereskedelmi gyakorlat.

(2) tisztességtelen az a kereskedelmi gyakorlat,

a) amelynek alkalmazása során a kereskedelmi gyakorlat megvalósítója nem az ésszerűen elvárható szintű szakismerettel, illetve nem a jóhiszeműség és tisztesség alapelvének megfelelően elvárható gondossággal jár el (a továbbiakban: szakmai gondosság követelménye), és

b) amely érzékelhetően rontja azon fogyasztó lehetőségét az áruval kapcsolatos, a szükséges információk birtokában meghozott tájékozott döntésre, akivel kapcsolatban alkalmazzák, illetve akihez eljut, vagy aki a címzettje, és ezáltal a fogyasztót olyan ügyleti döntés meghozatalára készteti, amelyet egyébként nem hozott volna meg (a továbbiakban: a fogyasztói magatartás torzítása), vagy erre alkalmas.

(3) a (2) bekezdés értelmében tisztességtelen különösen az a kereskedelmi gyakorlat, amely megtévesztő (6. § és 7. §) vagy agresszív (8. §).

(4) a mellékletben meghatározott kereskedelmi gyakorlatok tisztességtelenek.

4. § (1) a kereskedelmi gyakorlat megítélése során az olyan fogyasztó magatartását kell alapul venni, aki ésszerűen tájékozottan, az adott helyzetben általában elvárható figyelmességgel és körültekintéssel jár el, figyelembe véve az adott kereskedelmi gyakorlat, illetve áru nyelvi, kulturális és szociális vonatkozásait is. ha a kereskedelmi gyakorlat a fogyasztók egy meghatározott csoportjára irányul, az adott csoport tagjaira általánosan jellemző magatartást kell figyelembe venni.

(2) ha a kereskedelmi gyakorlat csak a fogyasztóknak egy, az adott gyakorlat vagy az annak alapjául szolgáló áru vonatkozásában koruk, hiszékenységük, szellemi vagy fizikai fogyatkozásuk miatt különösen kiszolgáltatott, egyértelműen azonosítható csoportja magatartásának torzítására alkalmas, és ez a kereskedelmi gyakorlat megvalósítója által ésszerűen előre látható, a gyakorlatot az érintett csoport tagjaira általánosan jellemző magatartás szempontjából kell értékelni.

(3) nem tekinthető a magatartás torzítására alkalmasnak a reklámban túlzó vagy nem szó szerint értendő kijelentések bevett, a reklám természetéből adódó mértéket meg nem haladó alkalmazása.

5. § magatartási kódex nem ösztönözhet tisztességtelen kereskedelmi gyakorlatra.

6. § (1) megtévesztő az a kereskedelmi gyakorlat, amely valótlan információt tartalmaz, vagy valós tényt - figyelemmel megjelenésének valamennyi körülményére olyan módon jelenít meg, hogy megtéveszti vagy alkalmas arra, hogy megtévessze a fogyasztót az alábbiak közül egy vagy több tényező tekintetében és ezáltal a fogyasztót olyan ügyleti döntés meghozatalára készteti, amelyet egyébként nem hozott volna meg, vagy erre alkalmas:

a) az áru létezése, természete, figyelembe véve a termékmegnevezésére vonatkozó jogszabályi előírásokat is,

b) az áru lényeges jellemzői, így különösen

ba) kivitelezése, összetétele, műszaki jellemzői, tartozékai,

bb) mennyisége,

bc) származási helye, eredete,

bd) előállításának vagy szolgáltatásának módja és időpontja,

be) beszerezhetősége, szállítása,

bf) alkalmazása, a használatához, fenntartásához szükséges ismeretek,

bg) az adott célra való alkalmassága, a használatától várható eredmények, előnyei,

bh) veszélyessége, kockázatai,

bi) környezeti hatásai,

bj) az egészségre gyakorolt hatása, vagy

bk) tesztelése, ellenőrzöttsége vagy annak eredménye,

c) az áru ára, illetve díja, az ár, illetve díj megállapításának módja, különleges árkedvezmény vagy árelőny megléte,

d) az áru igénybevételéhez kapcsolódó adómentesség, adókedvezmény vagy más adóelőny,

e) az áruhoz kapcsolódóan valamely szolgáltatás, alkatrész, csere vagy javítás szükségessége,

f) az áruhoz kapcsolódóan biztosított ügyfélszolgálat és panaszkezelés,

g) a vállalkozás vagy képviselőjének személye, jellemzői és jogai, így különösen az ilyen minősége, a jogállása, társulásokban való részvétele és kapcsolatai, vagyona, szellemi alkotásokon fennálló jogai és kereskedelmi tulajdonjoga, engedélye, képesítései, díjai és kitüntetései,

h) a vállalkozás kötelezettségvállalásának mértéke, a kereskedelmi gyakorlat indítékai, az értékesítési folyamat természete, a szponzorálásra, a vállalkozás vagy az áru jóváhagyására vonatkozó bármely állítás vagy jelzés, vagy

i) a fogyasztó jogai, illetve a fogyasztót az ügylet folytán esetlegesen terhelő hátrányos jogkövetkezmények kockázata.

(2) megtévesztő kereskedelmi gyakorlat továbbá

a) az a kereskedelmi gyakorlat, amely más vállalkozással, illetve annak cégnevével, árujával, árujelzőjével vagy egyéb megjelölésével való összetévesztésre vezethet,

b) az olyan magatartási kódexben foglalt követelmény be nem tartása, amelynek a vállalkozás alávetette magát, amennyiben a vállalkozás

ba) a követelmény betartására nem csupán szándéknyilatkozat formájában, hanem igazolható módon kötelezettséget vállalt, és

bb) a kereskedelmi gyakorlat keretében utal a kódexnek való alávetettségére,

ha ez valamennyi tényszerű körülmény figyelembevételével a fogyasztót olyan ügyleti döntés meghozatalára készteti, amelyet egyébként nem hozott volna meg, vagy erre alkalmas.

7. § (1) megtévesztő az a kereskedelmi gyakorlat, amely

a) - figyelembe véve valamennyi tényszerű körülményt, továbbá a kommunikáció eszközének korlátait - az adott helyzetben a fogyasztó tájékozott ügyleti döntéséhez szükséges és ezért jelentős információt elhallgat, elrejt, vagy azt homályos, érthetetlen, félreérthető vagy időszerűtlen módon bocsátja rendelkezésre, vagy nem nevezi meg az adott kereskedelmi gyakorlat kereskedelmi célját, amennyiben az a körülményekből nem derül ki, és

b) ezáltal a fogyasztót olyan ügyleti döntés meghozatalára készteti, amelyet egyébként nem hozott volna meg, vagy erre alkalmas

(a továbbiakban: megtévesztő mulasztás).

(2) ha a kommunikáció eszköze térbeli vagy időbeli korlátokat támaszt, ezeket az akadályokat és minden olyan intézkedést, amelyet a kereskedelmi gyakorlat megvalósítója annak érdekében tett, hogy az információt más módon eljuttassa a fogyasztókhoz, figyelembe kell venni annak megítélésénél, hogy fennállt-e megtévesztő mulasztás.

(3) e § alkalmazásában

a) az európai unió közvetlenül alkalmazandó jogi aktusában,

b) kötelező európai uniós jogi aktus rendelkezéseinek átültetése céljából elfogadott külön jogszabályi rendelkezésekben, illetve

c) az 1. § (4) bekezdésének a)-d) pontja, valamint (5) bekezdésének b) pontja szerinti külön jogszabályi rendelkezésekben

meghatározott tájékoztatási követelményekben előírt információ az ott meghatározott kereskedelmi kommunikáció tekintetében jelentős.

(4) az igazságügyért felelős miniszter az általa vezetett minisztérium honlapján tájékoztató jelleggel közli a (3) bekezdés b) pontja szerinti kötelező uniós jogi rendelkezéseket átültető jogszabályi rendelkezések felsorolását.

(5) vásárlásra felhívás esetén jelentős információ:

a) az áru lényeges jellemzői, az alkalmazott kommunikációs eszköznek megfelelő mértékben,

b) a vállalkozás neve és címe azonosításra alkalmas módon, illetve annak a vállalkozásnak az azonosításra alkalmas neve és címe, amelynek a javára a kereskedelmi gyakorlat megvalósítója eljár,

c) az általános forgalmi adót és egyéb kötelező terheket is magában foglaló ár, illetve díj vagy - amennyiben az áru jellegéből adódóan az árat, illetve díjat nem lehet ésszerűen előre megállapítani - az ár, illetve díj megállapításának módja, valamint az összes járulékos költség, így különösen fuvardíj, szállítási vagy postaköltség, illetve amennyiben e költségeket nem lehet ésszerűen előre megállapítani, annak feltüntetése, hogy ilyen további költségek merülhetnek fel,

d) a fizetés, szállítás és teljesítés feltételei, valamint a panaszok kezelésének módja, amennyiben ezek eltérnek a szakmai gondosság követelményeitől,

e) olyan szerződések esetében, amelyek tekintetében jogszabály elállási jogot biztosít a fogyasztónak, az erre való utalás.

(6) az (5) bekezdés szerinti esetben nem megtévesztő mulasztás, ha az információ egyébként a körülményekből közvetlenül kitűnik.

8. § (1) agresszív az a kereskedelmi gyakorlat, amely - figyelembe véve valamennyi tényszerű körülményt - pszichés vagy fizikai nyomásgyakorlással - akár a fogyasztóval szembeni hatalmi helyzet kihasználása, akár a fogyasztó zavarása révén - az adott helyzetben jelentősen korlátozza vagy alkalmas arra, hogy jelentősen korlátozza a fogyasztónak az áruval kapcsolatos választási vagy magatartási szabadságát, illetve lehetőségét a tájékozott döntés meghozatalára és ezáltal a fogyasztót olyan ügyleti döntés meghozatalára készteti, amelyet egyébként nem hozott volna meg, vagy erre alkalmas.

(2) annak megállapítására, hogy egy kereskedelmi gyakorlat agresszív-e, figyelembe kell venni a következőket:

a) a kereskedelmi gyakorlat időzítése, helye, jellege és alkalmazásának időtartama,

b) a kereskedelmi gyakorlat során alkalmazott szóhasználat vagy magatartás fenyegető, félelemkeltő vagy becsmérlő volta,

c) súlyos, a fogyasztó ítélőképességének korlátozására alkalmas, a kereskedelmi gyakorlat megvalósítója által ismert körülmény felhasználása a fogyasztó áruval kapcsolatos döntésének befolyásolására,

d) a fogyasztó szerződéses jogainak - ideértve a szerződéstől való elállásra, valamint a másik árura vagy vállalkozáshoz való áttérésre vonatkozó jogot is - gyakorlásával szemben támasztott, indokolatlanul terhes vagy aránytalan, nem szerződéses akadály,

e) jogellenes cselekménnyel való fenyegetés.

felelősség a tisztességtelen kereskedelmi gyakorlat tilalmának megsértése miatt

9. § (1) a tisztességtelen kereskedelmi gyakorlat tilalmának megsértéséért felel az a vállalkozás, amelynek a kereskedelmi gyakorlattal érintett áru értékesítése, eladásának ösztönzése közvetlenül érdekében áll.

(2) az (1) bekezdés szerinti vállalkozás felel akkor is, ha a kereskedelmi gyakorlatot szerződés alapján más személy valósítja meg a vállalkozás érdekében vagy javára.

(3) a (2) bekezdéstől eltérően, a kereskedelmi kommunikáció megjelenítési módjával összefüggő okból eredő jogsértésért az is felel, aki a kereskedelmi kommunikációt az arra alkalmas eszközök segítségével megismerhetővé teszi, valamint aki önálló gazdasági tevékenysége körében a kereskedelmi kommunikációt megalkotja vagy ezzel összefüggésben egyéb szolgáltatást nyújt, kivéve, ha a jogsértés az (1) bekezdés szerinti vállalkozás utasításának végrehajtásából ered. az ilyen jogsértő kereskedelmi gyakorlattal okozott kárért e személyek az (1) bekezdés szerinti vállalkozással egyetemlegesen felelnek.

(4) az 5. §-ban foglalt rendelkezés megsértéséért a magatartási kódexet kidolgozó, a kódex felülvizsgálatáért, illetve a magukat a kódexnek alávető vállalkozások általi betartásának ellenőrzéséért felelős személy vagy személyek felelősek.

eljáró hatóságok

10. § (1) a tisztességtelen kereskedelmi gyakorlat tilalmának megsértése miatt - a (2) és a (3) bekezdésben foglalt kivétellel - a fogyasztóvédelmi hatóság jár el.

(2) a tisztességtelen kereskedelmi gyakorlat tilalmának megsértése miatt - a (3) bekezdésben foglalt kivétellel - a pénzügyi szervezetek állami felügyelete jár el, ha az érintett kereskedelmi gyakorlat a vállalkozás olyan tevékenységével függ össze, amelyet a pénzügyi szervezetek állami felügyeletéről szóló 2010. évi clviii. törvény (a továbbiakban: psztv.) alapján a pénzügyi szervezetek állami felügyelete felügyel.

(3) a tisztességtelen kereskedelmi gyakorlat tilalmának megsértése miatt a gazdasági versenyhivatal jár el, ha a kereskedelmi gyakorlat a gazdasági verseny érdemi befolyásolására alkalmas.

(4) a (3) bekezdés nem alkalmazható, ha a tisztességtelen kereskedelmi gyakorlat kizárólag a terméken, annak csomagolásán vagy a termékhez egyéb módon rögzítve (a továbbiakban együtt: címke), illetve a termékhez adott használati és kezelési útmutatóban vagy jótállási jegyben jelenik meg, vagy ha a 7. § (3) bekezdésében említett tájékoztatási követelmény megsértésével valósul meg.

(5) ha a címkén megjelenített kereskedelmi gyakorlat azonos formában és tartalommal más kommunikációs eszköz útján is megvalósul, és ez utóbbi kereskedelmi gyakorlat tekintetében az eljárás a gazdasági verseny érdemi érintettsége miatt a gazdasági versenyhivatal hatáskörébe tartozik, a gazdasági versenyhivatal bírálja el az e kereskedelmi gyakorlat alkalmazásával a címkén elkövetett jogsértést is.

(6) a (3) bekezdés nem alkalmazható, ha a tisztességtelen kereskedelmi gyakorlat tilalma megsértésének részét képezi az olyan magatartási kódexben foglalt követelmény be nem tartása, amely magatartási kódex a (2) bekezdés szerinti vállalkozások (2) bekezdés szerinti tevékenységével összefüggő kereskedelmi gyakorlatok vonatkozásában követendő magatartási szabályokat állapít meg.

11. § (1) a 10. § alkalmazásában a gazdasági verseny érdemi érintettségének megállapításánál - a jogsértéssel érintett piac sajátosságainak figyelembevételével - a következő szempontok irányadóak:

a) az alkalmazott kereskedelmi gyakorlat kiterjedtsége, figyelemmel különösen a kommunikáció eszközének jellegére, a jogsértéssel érintett földrajzi terület nagyságára, a jogsértéssel érintett üzletek számára, a jogsértés időtartamára vagy a jogsértéssel érintett áru mennyiségére, vagy

b) a jogsértésért felelős vállalkozás mérete a nettó árbevétel nagysága alapján.

(2) a gazdasági verseny érdemi érintettsége minden egyéb körülményre tekintet nélkül fennáll, ha

a) a kereskedelmi gyakorlat országos médiaszolgáltatást végző médiaszolgáltatón keresztül valósul meg,

b) a kereskedelmi gyakorlat országos terjesztésű időszakos lap vagy legalább három megyében terjesztett napilap útján valósul meg,

c) a fogyasztók közvetlen megkeresésének módszerével végzett kereskedelmi gyakorlat legalább három megye fogyasztói felé irányul, vagy

d) az áru eladásának helyén alkalmazott eladásösztönző kereskedelmi gyakorlat legalább három megyében megszervezésre kerül.

12. § (1) a 10. §-ban megjelölt hatóságok a tisztességtelen kereskedelmi gyakorlat tilalmának megsértésével kapcsolatos feladataik hatékony ellátása érdekében együttműködnek egymással. az együttműködés különösen a hatóságok jogalkalmazási gyakorlatának kölcsönös megismerését, az anyagi és eljárásjogi szabályok egységes alkalmazását, a hatásköri összeütközések elkerülését, az esetleges hatásköri viták hatékony rendezésének megkönnyítését szolgálja.

(2) az együttműködést szolgáló adatok és információk átadásának, így különösen a 20. § (3) bekezdésében, illetve a 23. § (2) bekezdésében, a 25. § (3) bekezdésében és a 26. § (2) bekezdésében előírt értesítés megtételének módját a hatóságok együttműködésük keretében állapítják meg.

(3) az együttműködés részletes szabályaira vonatkozóan a fogyasztóvédelmi hatóság, a gazdasági versenyhivatal és a pénzügyi szervezetek állami felügyelete együttműködési megállapodást kötnek, amelyet évente felülvizsgálnak, és honlapjukon a nyilvánosság számára hozzáférhetővé tesznek.

az eljárás közös szabályai

13. § az eljárás a jogsértő kereskedelmi gyakorlat megvalósulását követő három éven túl nem indítható meg. ha a jogsértő magatartás folyamatos, a határidő a magatartás abbahagyásakor kezdődik. ha a jogsértő magatartás azzal valósul meg, hogy valamely helyzetet vagy állapotot nem szüntetnek meg, a határidő mindaddig nem kezdődik el, amíg ez a helyzet vagy állapot fennáll.

14. § a vállalkozás - az eljáró hatóság felhívására - a kereskedelmi gyakorlat részét képező tényállítás valóságát igazolni köteles. ha a vállalkozás nem tesz eleget ennek a kötelezettségnek, úgy kell tekinteni, hogy a tényállítás nem felelt meg a valóságnak. erre a vállalkozást a hatóság felhívásában figyelmeztetni kell.

15. § (1) az e törvény szerinti eljárás lefolytatása nem zárja ki azt, hogy a sérelmet szenvedett fél a kereskedelmi gyakorlat tisztességtelenségére alapított polgári jogi igényét közvetlenül a bíróság előtt érvényesítse.

(2) a bíróság előtti eljárásban a kereskedelmi gyakorlat részét képező tényállítás valóságának bizonyítása a vállalkozást terheli.

(3) a kereskedelmi gyakorlat tisztességtelenségére alapított polgári jogi igény bíróság előtti érvényesítésére irányuló perekben megfelelően alkalmazni kell a tisztességtelen piaci magatartás és a versenykorlátozás tilalmáról szóló 1996. évi lvii. törvény 88/b. §-ának (1)-(6) bekezdését.

16. § ha a tisztességtelen kereskedelmi gyakorlat még nem valósult meg, de a vállalkozás tevékenysége, így különösen a szükséges feltételek megteremtése, szerződések megkötése, eszközök beszerzése alapján valószínűsíthető, hogy annak alkalmazására sor kerülne, az eljáró hatóság jogosult a tervezett kereskedelmi gyakorlat előzetes megtiltására.

17. § (1) az e törvényben meghatározott hatóság jár el az e törvény szerinti eljárásban akkor is, ha külön törvény vagy kormányrendelet, illetve az annak végrehajtására kiadott jogszabály vagy az európai unió közvetlenül alkalmazandó jogi aktusa fogyasztókkal szembeni kereskedelmi gyakorlatra vonatkozó rendelkezésének megsértése tekintetében külön törvény vagy kormányrendelet így rendelkezik. az ilyen eljárásban az eljáró hatóság vizsgálja mind az e törvény, mind pedig a külön törvény vagy kormányrendelet, illetve az annak végrehajtására kiadott jogszabály, illetve az európai unió közvetlenül alkalmazandó jogi aktusa fogyasztókkal szembeni kereskedelmi gyakorlatra vonatkozó rendelkezéseinek megsértését.

(2) ha az (1) bekezdés szerinti eljárásban az eljáró hatóság azt állapítja meg, hogy a kereskedelmi gyakorlat nem ütközik a tisztességtelen kereskedelmi gyakorlat tilalmába, azonban megsérti a külön törvény, illetve az annak végrehajtására kiadott jogszabály vagy az európai unió közvetlenül alkalmazandó jogi aktusa fogyasztókkal szembeni kereskedelmi gyakorlatra vonatkozó rendelkezését, az (1) bekezdés szerinti külön törvényben meghatározott jogkövetkezményeket alkalmazza.

(3) ha az (1) bekezdés szerinti eljárásban az eljáró hatóság azt állapítja meg, hogy a kereskedelmi gyakorlat a tisztességtelen kereskedelmi gyakorlat tilalmát és a külön törvény, illetve az annak végrehajtására kiadott jogszabály, illetve az európai unió közvetlenül alkalmazandó jogi aktusa fogyasztókkal szembeni kereskedelmi gyakorlatra vonatkozó rendelkezését is megsérti, az e törvényben meghatározott jogkövetkezmények mellett az (1) bekezdés szerinti külön törvényben vagy a felhatalmazása alapján kiadott jogszabályban meghatározott bármely jogkövetkezményt alkalmazhatja, azzal, hogy bírságot a magasabb bírságösszeget lehetővé tevő rendelkezések szerint szab ki, a bírságösszeg megállapításakor figyelembe véve azt, hogy a kereskedelmi gyakorlat mindkét alapon jogsértő.

18. § ha a jogsértésért felelős vállalkozás a tisztességtelen kereskedelmi gyakorlatot közreműködő személy igénybevételével valósítja meg [9. § (2) bek.], és a jogsértést az eljáró hatóság határozatában megállapított határidőben nem szüntetik meg, az eljáró hatóság kivételesen a közreműködő személyt külön határozatban kötelezheti az eredeti határozatnak a tisztességtelen kereskedelmi gyakorlat megszüntetésére irányuló része végrehajtására, feltéve, hogy a jogsértés másként nem szüntethető meg, és az eredeti határozatot a közreműködő személlyel is közölték.

19. § a kereskedelmi gyakorlat tisztességtelenségének megállapítására irányuló eljárásra az e törvényben meghatározott eltérésekkel

a) a fogyasztóvédelmi hatóság eljárása tekintetében a fogyasztóvédelemről szóló 1997. évi clv. törvény (a továbbiakban: fgytv.),

b) a pénzügyi szervezetek állami felügyeletének eljárása tekintetében a psztv.,

c) a gazdasági versenyhivatal eljárása tekintetében a tisztességtelen piaci magatartás és a versenykorlátozás tilalmáról szóló 1996. évi lvii. törvény (a továbbiakban: tpvt.)

rendelkezéseit kell alkalmazni.

a fogyasztóvédelmi hatóság eljárására vonatkozó különös rendelkezések

20. § (1) ha a fogyasztóvédelmi hatóság ellenőrzése során észlelt tisztességtelen kereskedelmi gyakorlat ügyében vagy a tisztességtelen kereskedelmi gyakorlat tilalmának megsértése miatt benyújtott kérelem alapján az eljárás a gazdasági versenyhivatal hatáskörébe tartozik, a fogyasztóvédelmi hatóság a kérelmet, illetve az ügyben keletkezett iratokat - az ügyfél egyidejű értesítése mellett - haladéktalanul, de legkésőbb a jogsértő gyakorlat észlelésétől, illetve a kérelem megérkezését követő naptól számított harminc napon belül átteszi a gazdasági versenyhivatalhoz.

(2) a fogyasztóvédelmi hatóság hatáskörének vizsgálata keretében a hatóság felhívására a vállalkozás köteles nyilatkozni arról, hogy az adott kereskedelmi gyakorlattal összefüggésben milyen kommunikációs eszközök kerültek alkalmazásra.

(3) a tisztességtelen kereskedelmi gyakorlat tilalmának megsértése miatti eljárás megindításáról a fogyasztóvédelmi hatóság az ügy érdemi azonosíthatóságához szükséges adatok - így különösen az érintett vállalkozás azonosításához szükséges adatok, az eljárást kezdeményező személyének azonosításához szükséges, általa megadott adatok - és az eljárás tárgyát képező tényállás ismertetésével értesíti a gazdasági versenyhivatalt.

21. § (1) e törvény rendelkezései az fgytv. alkalmazásában fogyasztóvédelmi rendelkezések.

(2) az fgytv. 49. §-a (1) bekezdésének alkalmazásával a fogyasztóvédelmi hatóság a 16. § szerinti intézkedést is elrendelheti.

a pénzügyi szervezetek állami felügyeletének eljárására vonatkozó különös rendelkezések

22. §

23. § (1) ha a pénzügyi szervezetek állami felügyelete (a továbbiakban: felügyelet) bármely ellenőrzése során észlelt tisztességtelen kereskedelmi gyakorlat ügyében vagy a tisztességtelen kereskedelmi gyakorlat tilalmának megsértése miatt a felügyelethez benyújtott kérelem alapján az eljárás a gazdasági versenyhivatal hatáskörébe tartozik, a felügyelet a kérelmet, illetve az ügyben keletkezett iratokat - az ügyfél egyidejű értesítése mellett - haladéktalanul, de legkésőbb a jogsértő gyakorlat észlelésétől, illetve a kérelem megérkezését követő naptól számított harminc napon belül átteszi a gazdasági versenyhivatalhoz.

(2) a felügyelet hatáskörének vizsgálata keretében a felügyelet felhívására a vállalkozás köteles nyilatkozni arról, hogy az adott kereskedelmi gyakorlattal összefüggésben milyen kommunikációs eszközök kerültek alkalmazásra.

(3) a tisztességtelen kereskedelmi gyakorlat tilalmának megsértése miatti hatósági eljárás megindításáról, illetve ha bármely ellenőrzése során a tisztességtelen kereskedelmi gyakorlat tilalmának megsértését észleli, a felügyelet az ügy érdemi azonosíthatóságához szükséges adatok - így különösen az érintett vállalkozás azonosításához szükséges adatok, az eljárást kezdeményező személyének azonosításához szükséges, általa megadott adatok - és az eljárás tárgyát képező tényállás ismertetésével értesíti a gazdasági versenyhivatalt.

24. § a psztv. 70. §-ának alkalmazásával a 16. § szerinti intézkedés is elrendelhető.

a gazdasági versenyhivatal eljárására vonatkozó különös rendelkezések

25. § (1) a tisztességtelen kereskedelmi gyakorlat tilalmának megsértése miatt benyújtott bejelentéssel, illetve panasszal kapcsolatos eljárásra - a tpvt. 43/h. §-ának (2) bekezdésétől és 43/i. §-a (1) bekezdésétől eltérően - a közigazgatási hatósági eljárás általános szabályairól szóló törvény hatásköri vitára vonatkozó rendelkezéseit is megfelelően alkalmazni kell.

(2) a tisztességtelen kereskedelmi gyakorlat tilalmának megsértése miatt benyújtott bejelentéssel kapcsolatos eljárásban a vizsgáló a bejelentés beérkezését követő naptól számított harminc napon belül hozza meg a tpvt. 43/h. §-ának (8) bekezdése szerinti végzést.

(3) a tisztességtelen kereskedelmi gyakorlat tilalmának megsértése miatti bejelentésről a gazdasági versenyhivatal az ügy érdemi azonosíthatóságához szükséges adatok - így különösen az érintett vállalkozás azonosításához szükséges adatok, az eljárást kezdeményező személyének azonosításához szükséges, általa megadott adatok - és az eljárás tárgyát képező tényállás ismertetésével értesíti a fogyasztóvédelmi hatóságot vagy - a 10. § (2) bekezdése szerinti kereskedelmi gyakorlat esetén - a pénzügyi szervezetek állami felügyeletét.

26. § (1) a vizsgáló végzéssel hivatalból vizsgálatot rendel el a tisztességtelen kereskedelmi gyakorlat tilalmát feltételezhetően sértő olyan tevékenység, magatartás vagy állapot észlelése esetén, amely tekintetében e törvény szerint a gazdasági versenyhivatal jár el.

(2) a tisztességtelen kereskedelmi gyakorlat tilalmának megsértése miatti vizsgálat elrendeléséről a gazdasági versenyhivatal az ügy érdemi azonosíthatóságához szükséges adatok - így különösen az érintett vállalkozás azonosításához szükséges adatok, az eljárást kezdeményező személyének azonosításához szükséges, általa megadott adatok - és az eljárás tárgyát képező tényállás ismertetésével értesíti a fogyasztóvédelmi hatóságot vagy - a 10. § (2) bekezdése szerinti kereskedelmi gyakorlat esetén - a pénzügyi szervezetek állami felügyeletét.

27. § (1) az elintézési határidő tekintetében a tpvt. 63. §-ának (1) bekezdését, (2) bekezdésének a) pontját, valamint (5)-(7) bekezdését kell alkalmazni.

(2) a tpvt. 72. §-a (1) bekezdése c) pontjának alkalmazásával a 16. § szerinti intézkedés is elrendelhető.

(3) a tpvt. 75. §-a szerinti kötelezettségvállalás alkalmazásának akkor is helye lehet, ha az ügyfél a vizsgált magatartással időközben felhagyott. ilyen esetben a magatartás megismétlésétől való tartózkodásra lehet kötelezettséget vállalni.

(4)

együttműködés az európai gazdasági térség államainak fogyasztóvédelmi hatóságaival

28. § (1) a 2006/2004/ek európai parlamenti és tanácsi rendelet végrehajtását a 2005/29/ek európai parlamenti és tanácsi irányelvet átültető tagállami jogszabályokba ütköző európai közösségen belüli jogsértések tekintetében a fogyasztóvédelmi hatóság, a pénzügyi szervezetek állami felügyelete vagy a gazdasági versenyhivatal látja el, a 10. §-ban meghatározottak szerint.

(2) a kölcsönös jogsegély során az (1) bekezdés szerinti hatóságok a - 2008/282/ek bizottsági határozattal módosított - 2007/76/ek bizottsági határozatnak megfelelően járnak el.

(3) az igazságügyért felelős miniszter az általa vezetett minisztérium honlapján tájékoztató jelleggel közli a 2005/29/ek európai parlamenti és tanácsi irányelvet átültető jogszabályi rendelkezések felsorolását.

29-30. §

31. §

32. §

33-47. §

48. § (1)-(7)

(8)-(9)

(10)

49. § (1)-(10)

(11)

(12)

(13)

(14)

50. §

51. §

záró rendelkezések

52. § (1) ez a törvény - a (2) bekezdésben meghatározott kivételekkel - a kihirdetését követő napon lép hatályba.

(2) az 1-31. §, a 33-47. §, a 48. § (1)-(7) és (10) bekezdése, a 49. § (1)-(10), (12) és (14) bekezdése, az 50. §, valamint az 54. § 2008. szeptember 1-jén lép hatályba.

53. § (1) a 10-28. §-ban meghatározott szabályokat az e rendelkezések hatálybalépését követően indított eljárásokban kell alkalmazni.

(2) a tpvt.

a) 30. §-a (1) bekezdésének - e törvény 29. §-a (10) bekezdésével megállapított - c) pontját,

b) 78. §-a (3) bekezdésének - e törvény 29. §-a (11) bekezdésével megállapított - második mondatát,

c) e törvény 30. §-a (2) bekezdésével megállapított 43/b. §-át,

d) e törvény 30. §-a (3) bekezdésével megállapított 43/g. §-át,

e) 43/h. §-ának - e törvény 30. §-a (4), illetve (5) bekezdésével megállapított - (2) és (5) bekezdését,

f) 43/h. §-a (8) bekezdésének - e törvény 30. §-a (6) bekezdésével beiktatott - c) pontját,

g) 43/i. §-ának - e törvény 30. §-a (7) bekezdésével megállapított - (4) bekezdését,

h) 62. §-ának - e törvény 30. §-a (9) bekezdésével megállapított - (4) bekezdését,

i) 65. §-ának - e törvény 30. §-a (10)-(12) bekezdésével megállapított - (2)-(4), (9) és (10) bekezdését,

j) 67. §-ának - e törvény 30. §-a (13) bekezdésével megállapított - (4) bekezdését,

k) 68. §-ának - e törvény 30. §-a (14) bekezdésével megállapított - (2) bekezdését,

l) 72. §-ának - e törvény 30. §-a (15) bekezdésével megállapított - (2) és (3) bekezdését,

m) 77. §-a (1) bekezdésének - e törvény 30. §-a (16) bekezdésével megállapított - h) pontját,

n) e törvény 30. §-a (17) bekezdésével megállapított 88. §-át,

o) 88/b. §-ának - e törvény 30. §-a (18) bekezdésével megállapított - (1) bekezdését,

p) 89. §-ának - e törvény 30. §-a (19) bekezdésével megállapított - (1) bekezdését,

q) e törvény 30. §-a (20) bekezdésével beiktatott új xvii. fejezetét, továbbá

r) e törvény 30. §-a (21) bekezdésével megállapított 92. §-át,

az e rendelkezések hatálybalépését követően indított eljárásokban kell alkalmazni.

(3) a psztv.

a) e törvény 31. §-a (2) bekezdésével beiktatott 26/a-26/c. §-át,

b) e törvény 31. §-a (3) bekezdésével megállapított 27. §-át,

c) 28. §-a (1) bekezdésének - e törvény 31. §-a (4) bekezdésével megállapított - c) pontját,

d) 41. §-ának - e törvény 31. §-a (8) bekezdésével beiktatott - (7) bekezdését,

e) e törvény 31. §-a (9) bekezdésével beiktatott 44/a. §-át, továbbá

f) e törvény 31. §-a (10) bekezdésével megállapított 56. §-át,

az e rendelkezések hatálybalépését követően indított eljárásokban kell alkalmazni.

(4) az öpt.-nek - e törvény 34. §-a (3) bekezdésével beiktatott - 70/a. §-át az e rendelkezés hatálybalépését követően indított eljárásokban kell alkalmazni.

(5) a hpt.-nek - e törvény 35. §-a (8) bekezdésével beiktatott - 215/a. §-át az e rendelkezés hatálybalépését követően indított eljárásokban kell alkalmazni.

(6) az mpt.-nek - e törvény 36. §-a (3) bekezdésével beiktatott - 117. §-át az e rendelkezés hatálybalépését követően indított eljárásokban kell alkalmazni.

(7) a hgt.-nek - e törvény 38. §-a (4) bekezdésével beiktatott - 45/a. §-át az e rendelkezés hatálybalépését követően indított eljárásokban kell alkalmazni.

(8) a grüft.-nek - e törvény 40. §-a (2) bekezdésével megállapított - 4. §-át az e rendelkezés hatálybalépését követően indított eljárásokban kell alkalmazni.

(9) az ektv.

a) e törvény 41. §-a (8) bekezdésével beiktatott 14/b. §-át,

b) e törvény 41. §-a (9) bekezdésével megállapított 16/a. §-át,

c) 16/b. §-ának - e törvény 41. §-a (10) bekezdésével megállapított - (1) bekezdését,

d) 16/c. §-ának - e törvény 41. §-a (11), illetve (12) bekezdésével megállapított - (1) és (4) bekezdését,

e) 16/d. §-a (1) bekezdésének - e törvény 41. §-a (13) bekezdésével megállapított - d) pontját,

f) 16/d. §-ának - e törvény 41. §-a (14) bekezdésével megállapított - (5) bekezdését, továbbá

g) 16/f. §-ának - e törvény 41. §-a (16) bekezdésével megállapított - (1) bekezdését

az e rendelkezések hatálybalépését követően indított eljárásokban kell alkalmazni.

(10) a tpt.

a) 35. §-ának - törvény 42. §-a (1) bekezdésével megállapított - (5) és (6) bekezdését,

b) 38. §-ának - e törvény 42. §-a (3) bekezdésével megállapított - (6) bekezdését,

c) 293. §-ának - e törvény 42. §-a (5) bekezdésével megállapított - (3) bekezdését, továbbá

d) e törvény 42. §-a (6) bekezdésével beiktatott 406/a. §-át

az e rendelkezések hatálybalépését követően indított eljárásokban kell alkalmazni.

(11) az nftv.

a) e törvény 43. §-a (4) bekezdésével beiktatott 23/a. §-át,

b) e törvény 43. §-a (5) bekezdésével megállapított 27. §-át, továbbá

c) 28. §-ának - e törvény 43. §-a (6) bekezdésével megállapított - (1) bekezdését

az e rendelkezések hatálybalépését követően indított eljárásokban kell alkalmazni.

(12) a bit.-nek - a 44. § (2) bekezdésével beiktatott -167/a. §-át az e rendelkezés hatálybalépését követően indított eljárásokban kell alkalmazni.

(13) az eht.

a) 21. §-ának - e törvény 45. §-a (1) bekezdésével megállapított - (6) bekezdését

b) 126. §-ának - e törvény 45. §-a (2) bekezdésével megállapított - (2) és (3) bekezdését, továbbá

c) 126. §-a (4) bekezdésének - e törvény 45. §-a (3) bekezdésével megállapított - d) pontját,

az e rendelkezések hatálybalépését követően indított eljárásokban kell alkalmazni.

(14) a tétv.-nek - a 47. § (2) bekezdésével beiktatott - 12/a. §-át az e rendelkezés hatálybalépését követően indított eljárásokban kell alkalmazni.

(15) a kertv.-nek - a 48. § (4) bekezdésével megállapított - 9. §-át az e rendelkezés hatálybalépését követően indított eljárásokban kell alkalmazni.

(16) a vet.

a) e törvény 49. §-a (2) bekezdésével megállapított 57. §-át,

b) 72. §-ának - e törvény 49. §-a (5) bekezdésével megállapított - (3) bekezdését, továbbá

c) e törvény 49. §-a (8) bekezdésével megállapított 145. §-át

az e rendelkezések hatálybalépését követően indított eljárásokban kell alkalmazni.

(17) a vet. 62. §-a (1) bekezdésének - e törvény 49. §-a (3) és (4) bekezdésével megállapított, illetve beiktatott - d), e) és i) pontját az e rendelkezések hatálybalépését követően kötött szerződésekre kell alkalmazni.

(18) a bszt.

a) 177. §-ának - e törvény 50. §-a (2) bekezdésével megállapított - (1) bekezdését, továbbá

b) e törvény 50. §-a (4) bekezdésével megállapított 179. §-át,

az e rendelkezések hatálybalépését követően indított eljárásokban kell alkalmazni.

54. §

55. §

56. § (1) ez a törvény a belső piacon az üzleti vállalkozások fogyasztókkal szemben folytatott tisztességtelen kereskedelmi gyakorlatairól, valamint a 84/450/egk tanácsi irányelv, a 97/7/ek, a 98/27/ek és a 2002/65/ek európai parlamenti és tanácsi irányelvek, valamint a 2006/2004/ek európai parlamenti és tanácsi rendelet módosításáról szóló, 2005. május 11-i 2005/29/ek európai parlamenti és tanácsi irányelvnek való megfelelést szolgálja.

(2)

(3) ez a törvény a következő uniós jogi aktusok végrehajtásához szükséges rendelkezéseket állapítja meg a fogyasztóvédelmi hatóság, a pénzügyi szervezetek állami felügyelete, a gazdasági versenyhivatal és a nemzeti média- és hírközlési hatóság feladatkörében és eljárásában:

a) az európai parlament és a tanács 2006/2004/ek rendelete (2004. október 27.) a fogyasztóvédelmi jogszabályok alkalmazásáért felelős nemzeti hatóságok közötti együttműködésről, 4. cikk (1) bekezdés, (6) bekezdés e) pont, és melléklet 16. pont [a 27. § (3) bek., a 28. § (1) bek., a 30. § (20) bek., a 31. § (1) bek., a 41. § (16) bek.],

b) a bizottság 2007/76/ek határozata (2006. december 22.) a fogyasztóvédelmi jogszabályok alkalmazásáért felelős nemzeti hatóságok közötti együttműködésről szóló 2006/2004/ek európai parlamenti és tanácsi rendeletnek a kölcsönös jogsegély vonatkozásában való végrehajtásáról [a 28. § (2) bek.],

c) a bizottság 2008/282/ek határozata (2008. március 17.) a fogyasztóvédelmi jogszabályok alkalmazásáért felelős nemzeti hatóságok közötti együttműködésről szóló 2006/2004/ek európai parlamenti és tanácsi rendeletnek a kölcsönös jogsegély vonatkozásában való végrehajtásáról szóló 2007/76/ek határozat módosításáról [a 28. § (2) bek.].

melléklet a 2008. évi xlvii. törvényhez

tisztességtelen kereskedelmi gyakorlatok

1. annak valótlan állítása, hogy a vállalkozás magatartási kódex aláírója.

2. annak valótlan állítása, hogy a magatartási kódexet valamely közigazgatási hatóság vagy közigazgatási jogkör gyakorlására feljogosított szerv jóváhagyta.

3. minőségi jelzés, bizalmi jegy vagy hasonló megkülönböztető jelölés jogosulatlan feltüntetése.

4. annak valótlan állítása - akár önmagában az árunak a kereskedelmi kommunikációban való megjelenítése által -, hogy a vállalkozást, annak kereskedelmi gyakorlatát vagy áruját valamely közigazgatási hatóság, közigazgatási jogkör gyakorlására feljogosított szerv vagy erre feljogosított magánjogi jogi személy engedélyezte, jóváhagyta vagy elismerte, vagy ilyen állítás az engedélyezési, jóváhagyási, illetve elismerési feltételeknek való megfelelés nélkül.

5. áru meghatározott áron való vásárlására felhívás annak elhallgatásával, hogy a vállalkozásnak alapos oka van azt feltételezni, hogy az adott vagy azt helyettesítő árut a kínált áron nem fogja tudni - az árura, a vonatkozó kereskedelmi kommunikáció hatókörére és az ajánlati árra figyelemmel - megfelelő időtartamig és mennyiségben szolgáltatni vagy más vállalkozástól beszerezni (csalogató reklám).

6. áru meghatározott áron való vásárlására felhívás, majd

a) a felhívásban szereplő áru fogyasztóknak való bemutatásának visszautasítása,

b) az árura vonatkozó megrendelés felvételének vagy az áru ésszerű időben való szolgáltatásának visszautasítása, vagy

c) hibás példány bemutatása

egy másik áru eladásösztönzésének a szándékával (bait-and-switch reklám).

7. a fogyasztó azonnali döntéshozatalra késztetése céljából annak valótlan állítása, hogy az áru csak nagyon korlátozott ideig áll rendelkezésre, vagy bizonyos feltételek mellett csak nagyon korlátozott ideig áll rendelkezésre, és ezáltal a fogyasztó megfosztása a tájékozott döntéshez szükséges időtől és alkalomtól.

8. az értékesítést követően teljesítendő szolgáltatás vállalása úgy, hogy a szerződés megkötése előtt a vállalkozás nem a letelepedésének helye szerinti tagállam hivatalos nyelvén tart kapcsolatot a fogyasztóval, majd - anélkül, hogy a szerződéskötés előtt erre a fogyasztó figyelmét egyértelműen felhívta volna - a szolgáltatásnak kizárólag egy ettől eltérő nyelven való elérhetővé tétele.

9. annak valótlan állítása vagy olyan hamis benyomás keltése - akár önmagában az árunak a kereskedelmi gyakorlatban való megjelenítése által -, hogy az áru jogszerűen forgalmazható.

10. a fogyasztók törvényes jogainak olyanként való bemutatása, mintha azok a vállalkozás ajánlatának sajátosságai lennének.

11. az írott vagy elektronikus médiában szerkesztői tartalom használata az áru értékesítésének vagy más módon történő igénybevételének előmozdítására úgy, hogy ezért a vállalkozás ellenszolgáltatást nyújtott, ez azonban nem tűnik ki egyértelműen a tartalomból vagy a fogyasztó számára egyértelműen felismerhető képi vagy akusztikus elemekből (szerkesztői tartalomnak álcázott reklám).

12. valótlan tény állítása a fogyasztó vagy családja személyes biztonsága fenyegetettségének természetére és mértékére vonatkozóan, arra az esetre, ha a fogyasztó nem vásárolja meg az árut.

13. meghatározott vállalkozás által előállított áruhoz hasonló áru reklámozása olyan szándékosan megtévesztő módon, hogy a fogyasztó azt gondolhatja, hogy az árut - a valóságtól eltérően - ugyanaz a vállalkozás állította elő.

14. piramis-elvre épülő olyan eladásösztönző rendszer létrehozása, működtetése vagy támogatása, ahol a fogyasztó azzal a lehetőséggel számol, hogy - elsősorban további fogyasztóknak a rendszerbe való beléptetéséből, és kevésbé az áruk értékesítéséből vagy fogyasztásából eredően - valamilyen juttatásban részesülhet.

15. annak valótlan állítása, hogy a vállalkozás felhagy a tevékenységével vagy áthelyezi az üzletét.

16. annak állítása, hogy az áru megkönnyíti a szerencsejátékokban való nyerést.

17. annak valótlan állítása, hogy az áru alkalmas betegségek, illetve az emberi szervezet működési zavarai vagy rendellenességei gyógyítására.

18. téves tényszerű információ közlése a piaci feltételekről vagy az áru fellelhetőségének lehetőségeiről azzal a szándékkal, hogy a fogyasztót az árunak a szokásos piaci feltételeknél kedvezőtlenebb feltételek melletti megvételére, illetve igénybevételére bírja rá.

19. a kereskedelmi gyakorlat keretében verseny vagy díj meghirdetése anélkül, hogy a meghirdetett díjak vagy azok helyett más ésszerű megfelelő kiosztásra kerülne.

20. az áru „ingyenes”, „díjtalan”, „térítésmentes” vagy hasonló jelzőkkel való leírása, ha a fogyasztónak a kereskedelmi gyakorlatban való részvétellel és az áru birtokbavételével, illetve fuvarozásával összefüggő elkerülhetetlen költségeken felül bármit is fizetnie kell.

21. a reklámanyagban számla vagy más hasonló, fizetési felszólítást tartalmazó dokumentum küldése azt a hamis benyomást keltve a fogyasztóban, hogy már megrendelte a reklámozott árut.

22. annak valótlan állítása vagy olyan hamis benyomás keltése, hogy a vállalkozás nem a saját vállalkozásával, gazdasági tevékenységével vagy szakmájával összefüggő célból jár el, vagy egyébként hamisan fogyasztóként való fellépés.

23. olyan hamis benyomás keltése, hogy az áruval kapcsolatban az értékesítést követően teljesítendő szolgáltatás biztosított az értékesítés helyétől eltérő tagállamban.

24. olyan benyomás keltése a fogyasztóban, hogy nem hagyhatja el az üzlethelyiséget, amíg nem köt szerződést.

25. a fogyasztó személyes felkeresése a lakóhelyén, figyelmen kívül hagyva annak távozásra és vissza nem térésre felszólító kérését.

26. telefonon, távmásolón (telefaxon), elektronikus levelezés, illetve azzal egyenértékű egyéni kommunikációs eszköz vagy más távközlő eszköz útján ismétlődően és nem kívánt módon a fogyasztó sürgetése, kivéve amennyiben ez a vállalkozás szerződéses kötelezettsége teljesítéséhez szükséges.

27. biztosítási szerződésen alapuló követelést érvényesíteni kívánó fogyasztótól olyan iratok bemutatásának megkövetelése, amelyek a követelés megalapozottságának megítélése szempontjából ésszerűen nem tekinthetők lényegesnek, vagy a fogyasztó vonatkozó írásbeli megkeresésére a válaszadás rendszeres elmulasztása azzal a céllal, hogy ez visszatartsa a fogyasztót szerződéses jogainak gyakorlásától.

28. reklámban gyermekkorúak közvetlen felszólítása a reklámozott áru megvételére, illetve igénybevételére vagy arra, hogy győzzék meg szüleiket vagy más felnőttet, hogy vásárolja meg számukra a reklámozott árut.

29. azonnali vagy halasztott fizetés követelése a vállalkozás által szállított vagy nyújtott áruért, illetve az áru visszaszolgáltatásának vagy megőrzésének követelése, ha azt a fogyasztó nem rendelte meg (nem kért értékesítés), kivéve, ha a szerződésnek megfelelő helyettesítő áruról van szó.

30. a fogyasztó kifejezetten arról való tájékoztatása, hogy ha nem vásárolja meg az adott árut, veszélybe kerül a vállalkozás vagy alkalmazottja munkája vagy megélhetése.

31. olyan hamis benyomás keltése, hogy a fogyasztó már megnyert, meg fog nyerni, vagy meghatározott cselekmény megtétele révén fog megnyerni egy nyereményt vagy egyéb előnyhöz jutni, miközben valójában nincs ilyen nyeremény, illetve előny, vagy a nyeremény, illetve egyéb előny érvényesítése, illetve igénybevétele a fogyasztó számára meghatározott pénzösszeg megfizetéséhez vagy költségek viseléséhez kötött.

---

Fogalomtár

A

Adós
Az a természetes személy ügyfél, akivel a takarékszövetkezet hitelszerződést vagy kölcsönszerződést köt, mely szerződés alapján, a takarékszövetkezet a szerződésben meghatározott pénzösszeget a rendelkezésére bocsátja, és aki ezen kölcsön összegét és annak járulékait a szerződés szerint visszafizetni köteles.

Adóstárs
Az a természetes személy, aki a kölcsön és járulékai visszafizetéséért egyetemlegesen felelős az adóssal. Az adós kötelezettségei ugyanolyan mértékben terhelik az adóstársat.

Adóstárs lehet a házastárs, élettárs, vagy a Polgári Törvénykönyv szerinti, közös háztartásban élő közeli hozzátartozó.

Alapminősítés
Ügyfél adósminősítési osztályba sorolása - az éves beszámolók, vagy pénzügyi kimutatások adóbevallások, jövedelemigazolások és egyéb, ügyfél által igazolt vagyoni adatok alapján.

Annuitás
Olyan törlesztési mód, mely esetén az adós minden törlesztési periódusban azonos összegű törlesztő részletet fizet, adott perióduson belül folyamatosan csökkenő kamat-, és növekvő tőketartalommal. 

Anyavállalat
Az a vállalkozó, amely egy másik vállalkozónál (a továbbiakban: leányvállalat) közvetlenül, vagy leányvállalatán keresztül közvetetten meghatározó befolyást képes gyakorolni. 

Á

Állampapírhozam (134/2009.(VI.23.) Kormányrendelet kamattámogatott hitel)

• a változó vagy a legfeljebb egy évig állandó kamatozású kölcsön esetén az Államadósság Kezelő Központ Zártkörűen Működő Részvénytársaság által havi rendszerességgel közzétett, a közzétételt megelőző három naptári hónapban tartott 12 hónapos névleges futamidejű diszkont kincstárjegy aukcióin kialakult - a betéti kamat, az értékpapírok hozama és a teljes hiteldíj mutató számításáról és közzétételéről szóló Korm. rendeletnek megfelelően számított - átlaghozamok adott aukciókon elfogadott mennyiségekkel súlyozott számtani átlaga,
• az egy évnél hosszabb időszakra állandó kamatozású kölcsön esetén az ÁKK Zrt. által havi rendszerességgel közzétett, a közzétételt megelőző három naptári hónapban tartott ötéves névleges futamidejű államkötvény aukcióin kialakult - a betéti kamat, az értékpapírok hozama és a teljes hiteldíj mutató számításáról és közzétételéről szóló Korm. rendeletnek megfelelően számított - átlaghozamok adott aukciókon elfogadott mennyiségekkel súlyozott számtani átlaga.

Álláskereső (2009. évi IV. törvény, áthidaló hitel)
Az a személy, aki a munkaviszony létesítéséhez szükséges feltételekkel rendelkezik, és oktatási intézmény nappali tagozatán nem folytat tanulmányokat, és öregségi nyugdíjra nem jogosult, valamint rehabilitációs járadékban nem részesül, és az alkalmi foglalkoztatásnak minősülő jogviszony kivételével munkaviszonyban nem áll, és egyéb kereső tevékenységet sem folytat, és elhelyezkedése érdekében az állami foglalkoztatási szervvel együttműködik, és akit az állami foglalkoztatási szerv álláskeresőnek nyilvánít.

Árujegy (Közraktár hitel)
Az árujegy, a birtokosának, az áru feletti rendelkezési jogát a közraktárnak pedig, az áru kiszolgáltatására vonatkozó kötelezettségét bizonyítja. Az árujegy önmagában tehát, az áru feletti - a zálogjog által korlátozható - rendelkezési jogot biztosít.

Áthidaló hitel
A pénzügyi intézmény által a 2009.évi XLVIII. számú törvénnyel módosított 2009. évi IV. törvény alapján, a lakáscélú kölcsön törlesztési kötelezettségének teljesítéséhez, a természetes személy részére folyósítható kölcsön.

Átvett zálogtárgy (Záloghitel)
Az átvett zálogtárgy a takarékszövetkezet által záloghitel konstrukcióban nyújtott hitelek fedezetét jelenti, melynek zálogjogosultja a takarékszövetkezet.

B

Banki munkanap
Minden olyan naptári nap, melyen a takarékszövetkezet bankműveletet végez.

Befektetői limit (CODEX lombard kölcsön)
Az ügyfélnek a portfoliójában hitelezhető egy típusú értékpapír volumene.

Befolyásoló részesedés
Egy személy olyan közvetlen és közvetett tulajdona egy vállalkozásban, illetőleg egy személy és egy vállalkozás között létrejött olyan kapcsolat, amely alapján a személy

• összességében a tulajdoni hányad, illetőleg a szavazati jogok legalább 10%-t birtokolja,
• a vállalkozás döntéshozó, ügyvezető, vagy felügyelő szervei illetőleg testületei tagjainak legalább 20%-t kinevezheti, vagy elmozdíthatja, illetőleg,
• alapszabály, alapító okirat, vagy szerződés alapján, döntő befolyást gyakorolhat a vállalkozás működésére.

Belső hitel

• A takarékszövetkezet, illetve a takarékszövetkezettel szoros kapcsolatban álló vállalkozás vezető állású személye és könyvvizsgálója, valamint
• az előző pontban megjelölt személy közeli hozzátartozója

részére nyújtott hitel.

Biztonsági ár (CODEX lombard kölcsön)
Az értékpapírnak az a kalkulált árfolyama, amelyen a CODEX az újraértékesítést a legközelebbi jövőben a legrosszabb piaci viszonyok között is valószínűnek tartja.

Biztosíték
Az adós vagy valamely harmadik személy (biztosítékot nyújtó) által az adós szerződéséből származó kötelezettségek teljesítésének biztosítására nyújtott, a hitel/kölcsön szerződésben felsorolt, vagy a szerződés mellékleteként hitelbiztosítéki szerződésekkel felajánlott a hitel megtérülését segítő, jogilag érvényesíthető instrumentumok. (vagyontárgyak, jogok, kötelezettségek)

Bővítési költség (Lakáshitel)
A meglévő lakás beépített térfogatának a lakásfunkcióval összefüggő vízszintes, és/vagy függőleges irányú növelése érdekében építési engedéllyel végzett építési munkák költségei (toldaléképítés, tetőtér-beépítés).

 

BUBOR (Budapest Interbank Offered Rate)
Éves százalékban kifejezett, budapesti bankközi ajánlati kamatláb, amelyet a Magyar FOREX Club szabályzatának mindenkori előírásai szerint állapítanak meg és a Reuters monitor "BUBOR" oldalán (vagy ennek hiányában a Telerate monitor megfelelő oldalán) megjelenik. A bankok forint hitelezéseinek elsődlegesen alkalmazott kamatbázisa a hazai piacon.

C

CODEX lombard kölcsön
A kölcsönt a takarékszövetkezet a CODEX Értéktár és Értékpapír Zrt.-nél (továbbiakban: CODEX) „Lombard értékpapír-befektetési számlát” vezető ügyfeleknek kínálja értékpapír vásárlás céljára, a befektetési számlán elhelyezett értékpapír fedezetek mellett. A kölcsön forintban igényelhető.

Comfort letter
Az adós többségi, vagy jelentős befolyással bíró tulajdonosának nyilatkozata arra, hogy

• tudomással bír az adós által felvett hitel összegéről, annak minden kötelezettségéről a biztosítéki rendszert is beleértve,
• a hitel teljes megtérüléséig a tulajdonosi részesedését nem csökkenti,
• tulajdonosi tevékenységét úgy gyakorolja, hogy az a hitel visszafizetését ne akadályozza, különös tekintettel az osztalékfizetésre, és a tulajdonosoknak egyéb módon fizetendő, fizethető összegekre,
• vállalja, ha olyan információ jut a birtokába, ami a hitel visszafizetését akadályozná, azt azonnal a hitelező tudomására hozza.

Kijelenti továbbá, hogy a nyilatkozat kiadásának időpontjában az adós pénzügyi helyzete stabil, és képes a kötelezettségeinek eleget tenni, és ezt az állapotot, mint tulajdonos, a jövőben is igyekszik fenntartani. A fentiek megszegése esetén a tulajdonos tudomásul veszi, hogy a takarékszövetkezet az adóssal szemben fennálló hitelszerződését felmondhatja.

D

Deviza kockázat
Devizában (pl.: CHF, EUR) felvett hiteleknél, az idegen deviza és a forint átváltási aránya (árfolyam), a napi piaci mozgások hatására változhat, ezért egy esetleges kedvezőtlen árfolyamváltozás/emelkedés többletköltséget okozhat. Fordított esetben, ha a forinttal szemben esik az árfolyam, úgy csökken a finanszírozás forint "ellenértéke": vagyis a tőkeösszeg és kamatai visszafizetését szolgáló törlesztő részleteket fedező deviza megvásárlása kevesebbe kerül, ahhoz kevesebb forint szükséges.

Devizabelföldi
Devizabelföldi az a természetes személy, akinek az illetékes magyar hatóság által kiadott érvényes személyazonosító igazolványa, a tizennégy éven aluli magyar állampolgár, bevándorolt és letelepedett esetében a személyi azonosítóról kiadott hatósági igazolványa (a továbbiakban együtt: hatósági igazolvány) van, illetve azokkal rendelkezhet.

Devizakülföldi
Az a természetes személy, aki nem rendelkezik az illetékes magyar hatóság által kiadott, érvényes személyazonosító igazolvánnyal, és azzal nem is rendelkezhet.  (EU tagállam állampolgára, valamint bármely harmadik ország állampolgára.) 

 

Dologi adós
A takarékszövetkezet által nyújtott hitel fedezeteként vagyoni biztosítékot nyújtó személy.

E

Egyedi kamat
A felek által a szerződésben egyedileg megállapodott hitelkamatláb.

Egyedülálló személy (Lakáshitel)
Az a személy, akinek nincs élettársa, és

• hajadon,
• nőtlen,
• özvegy,
• elvált,
• özvegy bejegyzett élettárs vagy
• elvált bejegyzett élettárs.

Egyéb jogviszony (2009. évi IV. törvény, áthidaló hitel) 
Egyéb jogviszonynak minősül a munkavégzési kötelezettséget magába foglaló szövetkezeti tagsági viszony, a szakcsoporti tagsági viszony, a vállalkozási és megbízási szerződésen alapuló, valamint a személyes közreműködéssel járó gazdasági, és polgári jogi társasági, ügyvédi és egyéni vállalkozói tevékenység.

Egyéb veszteség
Minden olyan, pénzügyi vagy nem pénzügyi szolgáltatásból, illetve befektetési szolgáltatási tevékenységből származó követelés, amely behajthatatlan és nem tartozik a hitelezési vagy értékesítési veszteség kategóriába (pl. számlavezetéshez, szolgáltatáshoz, áruszállításhoz kapcsolódó veszteség, díj- és elszámolással kapcsolatos követelések).

Egyszerűsített számla (Lakáshitel)
Az adóigazgatási azonosításra alkalmas bármely olyan bizonylat, amely legalább a következő adatokat tartalmazza:a számla sorszáma;a számla kibocsátójának neve, címe és adóigazgatási azonosító száma;a vevő neve és címe;a számla kibocsátásának kelte;a termék (szolgáltatás) megnevezése, valamint besorolási száma;a termék (szolgáltatás) mennyiségi egysége és mennyisége;a termék (szolgáltatás) adóval együtt számított egységára;a termék (szolgáltatás) adóval együtt számított ellenértéke tételenként és összesen;az adótartalom százalékérték. (Ide tartozik a készpénzfizetési számla.)

Együttköltöző (134/2009.(VI.23.) Kormányrendelet. kamattámogatott hitel) 
Aki az építő, vásárló eltartottja, házastársa, élettársa, bejegyzett élettársa és a támogatott személlyel az új lakásba együtt költözik be.

Együtt költöző családtag (Lakáshitel)
A házastárs, élettárs, kiskorú gyermek, valamint az építtetőnek (vásárlónak) vagy házastársnak szülője (mostoha- és nevelőszülője), nagyszülője, testvére, ha az építtetővel (vásárlóval) az új lakásba együtt költöznek.

Ellenszolgáltatás (134/2009.(VI.23.) Kormányrendelet kamattámogatott hitel)
A kamat és a törlesztés folyamán - a szerződésszegést, valamint jelzáloglevéllel történő finanszírozás esetén az előtörlesztési díjat kivéve - bármilyen címen felszámított költség és egyéb ellenszolgáltatás.

Előtörlesztés
A hitelszerződés alapján fennálló tartozás teljesítési idő előtt történő teljes, vagy részleges visszafizetése.

 

Előtörlesztési díj  
A szerződésben megállapított teljesítési határidőnél korábbi törlesztés esetén a számlakezeléssel felmerülő adminisztrációs, technikai költségek megtérítéseként felszámított díj, ami az előtörlesztett tőkeösszeg százalékában kerül megállapításra, megfizetése az előtörlesztéssel egyidejűleg esedékes, és mértékét a hatályos hirdetmény tartalmazza.

Elszámolás napja (Hungária hitelkártya)
Az elszámolási időszak utolsó napja, amelyet az ügyfél választ meg az igénylés benyújtásakor, és amely a szerződéskötést követően a kártyahasználat során nem módosítható.

Elszámolási időszak (Hungária hitelkártya)
Az, a tartam, amelyre vonatkozóan – havi gyakorisággal – a hitelintézet számlakivonatot juttat el a számlatulajdonos részére. Utolsó napja egy adott hónapban ugyanaz a naptári nap, melyet a számlatulajdonos határoz meg a hitelkártya igénylésekor.

Eltartott (134/2009.(VI.23.) Korm.r. kamattámogatott hitel)
Az építtető, vásárló eltartottjának minősül

• a gyermek,
• az építtető (vásárló) kereső tevékenységet nem folytató házastársa, bejegyzett élettársa vagy élettársa, ha
  • munkaképességét legalább 67%-ban elvesztette,
  • legalább 50%-os mértékű egészségkárosodást szenvedett,
  • az öregségi nyugdíjkorhatárt betöltötte,
  • háztartáson belül gondoz legalább két olyan gyermeket, akik koruknál fogva családi pótlékra jogosultak,
  • háztartáson belül gondoz állandó ápolásra szoruló fogyatékos gyermeket, vagy
  • háztartáson belül gondoz az elsőhárom alpontban említett hozzátartozót, aki a munkaképességét legalább 67%-ban elvesztette, vagy legalább 50%-os mértékű egészségkárosodást szenvedett,
• az építtetőnek (vásárlónak) vagy házastársának, illetve bejegyzett élettársának szülője (mostoha- és nevelőszülője), nagyszülője, testvére, ha az öregségi nyugdíjkorhatárt betöltötte, vagy a munkaképességét legalább 67%-ban elvesztette, vagy legalább 50%-os mértékű egészségkárosodást szenvedett.

Emeletráépítés (Lakáshitel)

• Lakáscélú támogatások esetén:

Meglévő épület – belső falsíkon mért legalább 1,90 métert elérő – épületmagasítással járó, függőleges irányú bővítése új építményszint létesítése érdekében.

• Általánosan:

Meglévő épület épületmagasítással járó függőleges irányú bővítése új építményszint létesítése érdekében.

Engedményezés
Olyan, szerződésben kikötött megállapodás, amellyel a jogosult (engedményező) a kötelezettel szemben fennálló követelését harmadik személyre (engedményes) ruházza át.

Esedékesség  
Az a szerződésben előre meghatározott időpont, amíg az adós rész-, vagy végtörlesztési kötelezettségét késedelem nélkül teljesítheti.

Eseti minősítés
Tájékozódási céllal, a hitel futamideje alatt évente, vagy ha a hitelkérelem beadása jún. 30-t követő időpontra esik, vagy ha ezt a cenzúra bizottság döntése soron kívül előírja, június 30-val lezárt évközi, vagy a legfrissebb hó végi főkönyvi kivonat adatai, továbbá az ügyfél aktuális vagyon és jövedelemigazolásai alapján készített adósminősítés.

É

Építési költség (Lakáshitel)
A következő kiadásoknak ténylegesen megfizetett, lakásra jutó hányada:

• a lakás, a lakóépület szerkezetének, közös használatra szolgáló helyiségeinek és központi berendezéseinek építési költségei,
• a lakások rendeltetésszerű használhatósághoz szükséges helyiségeknek, melléképületeknek (tüzelőanyag-tároló, lomkamra stb.), melléképítményeknek (hulladéktartály-tároló, közműpótló építmények és berendezések, közmű-becsatlakozás építményei stb.), valamint egyéb építményeknek (lakótelek homlokvonalán álló kerítés, az építésügyi hatóság által előírt kerítés, az épület megközelítését szolgáló tereplépcső, lejtő és járda, valamint támfal és szivárgó övárok) gépkocsi tároló építési költségei,
• a közműbekötések költségvetés szerinti építési költségei,
• a lebonyolítási költségek, a műszaki tervezési költségek,
• a jogszabály alapján fizetendő út- és közműfejlesztési hozzájárulás,
• távfűtés bekapcsolási díj, az elektromos hálózat fejlesztési hozzájárulások,
• a közterületi út-, járda- és közműépítési költségek és hozzájárulások,
• az építmény megépítéséhez szükséges földmunka elvégzésének költségei (tereprendezés, földkiemelés és deponálás),
• az építmény megépítése érdekében felmerült építménybontási költségek (épületek, építmények bontása), valamint
• a telek ára.

Építési telek vásárlása (Lakáshitel)
Kizárólag lakáscélú ingatlan építésre szolgáló telek vásárlása.

Értékbecslés
Az ügyfelek által biztosítékul felajánlott (jelzálogjoggal terhelendő) ingatlanra vonatkozó szakvélemény, mely az adott ingatlan forgalmi értékét állapítja meg. A takarékszövetkezet a hitelbírálathoz az általa elfogadott értékbecslők ingatlanértékelését fogadja el.

Értékesítés szempontjából új lakás (12/2001. (I.31.) Korm. r. kamattámogatott lakáshitel)
Az új lakás definíciójában meghatározottakon kívül, értékesítés céljára épített új lakás az is, amelyet a használatbavételi vagy fennmaradási engedély kiadását követően legfeljebb három évig bérlakásként hasznosítanak és első ízben történő értékesítésére ezt követően kerül sor.

Éven belüli kölcsön
Az egy évre, vagy annál rövidebb futamidőre folyósított kölcsön.

Éven túli kölcsön
Az egy évnél hosszabb futamidőre folyósított kölcsön.

F

Fedezet
A takarékszövetkezet követelésének egyik megtérülési forrása. A követelések visszafizetése elsődlegesen az ügyfél várható pénzforgalmából, árbevételeiből, működési eredményéből, jövedelméből - cash-flow -, másodlagosan az elfogadható biztosítékokból térülhet meg.
Gyűjtőfogalom, mely magában foglalja mindazon biztosítékokat (pl.: ingatlan, kezesség stb.), melyekből a nem szerződésszerű teljesítés esetén, a takarékszövetkezet, választása szerint kielégítést kereshet, azaz kinnlevősége megtérülhet.

Fedezetcsere
Ha a hitel biztosítékául szolgáló korábban felajánlott biztosítékot kivonják a hitelügyletből, és helyette egy másik, de ugyanazoknak a feltételeknek megfelelő, és a takarékszövetkezet által elfogadható biztosítékot ajánlanak fel hitelfedezetként.

Fedezeti ár (CODEX lombard kölcsön)
Fedezeti ár egy értékpapír, illetve vagyoneszköz egységének olyan számított ára, amelynél nem lehet nagyobb a portfoliót terhelő hitel (plusz járulékok) aránya.
Fedezeti ár = biztonsági ár * fedezeti kulcs

Fedezeti érték (CODEX lombard kölcsön)
A portfolióban lévő értékpapírok mennyiségének és fedezeti árának szorzatából és a számlán rendelkezésre álló pénzállomány összegéből számított vagyonérték, amelynek nem szabad kisebbnek lennie a számlára folyósított hitel (plusz járulékai) összegénél.
Fedezeti érték > hitel

Fedezeti szorzó (vagy likvidációs ráta)
A fedezeti kulcs/szorzó olyan együttható, amellyel – a piaci értékből - az adott értékpapír, illetve bármely egyéb vagyoneszköz hitelfedezetbe történő beszámítási arányát/mértékét lehet meghatározni.

Fedezett kölcsönügylet
Olyan biztosítékkal teljes körűen fedezett kitettséget (követelést, hitelt) eredményező megállapodás, amely nem tartalmaz olyan rendelkezést, amely lehetővé teszi a takarékszövetkezet számára, hogy az ügyfelet a fedezet rendszeres – akár napi gyakorisággal történő – kiegészítésére kötelezze.

• fedezettség (százalékban): a takarékszövetkezeti követelésre vetített fedezeti arány. Számítási módja: összes hitelfedezeti érték/adott ügylethez kapcsolódó teljes követelés (tőke + járulékai) összege.
• fedezett hitel: a fedezetül felajánlott biztosítékok együttes hitelfedezeti értéke nem éri el a teljes fedezettséget, de 100%-ban fedezi a takarékszövetkezeti követelés tőke és járulékai együttes összegét.
• alulfedezett hitel: amely mögött nincs szerződéses biztosíték, vagy a felajánlott biztosítékok hitelfedezeti értéke alacsonyabb a takarékszövetkezeti követelés, - azaz a tőke és járulékai együttes összegének - 100%-a.

Felszólítás ügyintézésével kapcsolatos díj
Konkrét összegben meghatározott díj, amely fizetési kötelezettség elmulasztásakor kibocsátott felszólítás jogcímén esedékes, mértékét a hatályos hirdetmény határozza meg.

• Fix kamat 
• A hitel teljes futamidejére a szerződésben rögzített kamatláb érvényes, az a futamidő alatt nem változik.
•  
• Fizetési számlához kapcsolódó hitelkeret-szerződés
• Olyan hitelszerződés, amellyel a hitelező a fogyasztó fizetési számlájának egyenlegét meghaladó összeget bocsát a fogyasztó rendelkezésére.
•  

Foglalkoztató (2009. évi IV. törvény, áthidaló hitel)
Akivel a természetes személy munkaviszonyban vagy munkavégzésre irányuló egyéb jogviszonyban állt.

Fogyasztási kölcsön
A mindennapi élet szokásos használati tárgyainak megvásárlásához, javíttatásához vagy szolgáltatás igénybevételéhez, továbbá a felhasználási célhoz nem kötötten fogyasztónak nyújtott kölcsön.

Fogyasztó  
Az önálló foglalkozása és gazdasági tevékenysége körén kívül eljáró természetes személy.

Fogyasztó által fizetendő teljes összeg
A hitel teljes összege és a hitel teljes díja.

Folyósítási díj
A szerződésben a folyósított kölcsön/igénybevett hitelösszeg százalékában vagy konkrét összegben meghatározott díj, melynek megfizetése az első folyósítással vagy az aktuális összegű kölcsön lehívással egyidejűleg esedékes, mértékét a hatályos hirdetmény tartalmazza.

Forint folyósítási limit (Deviza, vagy deviza alapú kölcsön)
A folyósításra kerülő deviza összegét hivatott korlátozni egy esetlegesen bekövetkező árfolyam emelkedés (forint gyengülése) esetére.
A forint folyósítási limit összegét az ügyletlimit forintban kifejezett értéke, és - amennyiben élt ezzel a lehetőséggel - az ügyfél által maximálisan folyósítani kért forintösszeg közül a kisebbik érték jelenti.

Futamidő
Az a szerződésben rögzített időtartam, amely alatt az ügyfélnek a kölcsönt vissza kell fizetnie, és amely időszakban az adós a folyósított kölcsönösszeg után kamatot fizet. A futamidő kezdőnapja a kölcsön folyósításának napja, ami egyben az első kamatperiódus és az első ügyleti év kezdő napja. A futamidő utolsó napja a lejárat napja. Rövid lejáratú hitelek az éven belüli, középlejáratú az 1-5 év közötti, míg hosszú lejáratú az 5 évnél hosszabb futamidejű hitelek.

G

Garancia
A garancia, a garantőr (garanciát vállaló) kötelezettségvállalása, hogy meghatározott összeget, pontosan megjelölt határidőn belül, az adós fizetési kötelezettségének elmulasztása esetén, a takarékszövetkezet felszólítására az adós helyett, kifogás nélkül, teljesíteni fog.

GY

Gyermek (134/2009.(VI.23.) Kormányrendelet. kamattámogatott hitel)
Aki az építő, vásárló eltartottja és

• a 16. életévét még nem töltötte be,
• a 16. életévét már betöltötte, de oktatási intézmény nappali tagozatán tanul és a 25. életévét még nem érte el; illetve testi vagy szellemi fogyatékossága (betegsége) miatt munkaképességét legalább 67%-ban elvesztette, vagy legalább 50%-os mértékű egészségkárosodást szenvedett és ez az állapota legalább egy éve tart, vagy egy év alatt előreláthatóan nem szűnik meg.

H

Használt lakás (Lakáshitel)
A ténylegesen már használatba vett, a lakhatás feltételeinek a vonatkozó jogszabályi követelmények szerint megfelelő, használatbavételi vagy fennmaradási engedéllyel rendelkező, újnak nem minősülő lakás.

Háztartás
Az egy lakóingatlanban együtt lakó, ott bejelentett lakóhellyel vagy tartózkodási hellyel rendelkező természetes személyek közössége.

Helyszínelési díj
A takarékszövetkezet részéről helyszíni ellenőrzésért fix összegben meghatározott díj, mértékét a hatályos hirdetmény tartalmazza.

 

Hirdetmény
A takarékszövetkezet üzlethelyiségeiben kifüggesztett tájékoztató, mely tartalmazza a kamatok, díjak, jutalékok, költségek aktuális típusát, mértékét, esedékességét, számításának módját és más szerződéses elemeket, amelyet a takarékszövetkezet jogosult egyoldalúan megváltoztatni.

Hitel
A hitelszerződés alapján nyújtott szolgáltatás.

Hitel (hitelkeret) lejárata
A hitel lejárata az a nap, amikor az adós a takarékszövetkezettel szembeni teljes tartozását a takarékszövetkezetnek, a hitelszerződésben meghatározott módon, megfizetni köteles.

Hitel összege (hitelkeret)
Hitel az a hitelszerződésben meghatározott összeg, melyet a takarékszövetkezet az adós rendelkezésére tart, illetve bocsát a hitelszerződés feltételeinek megfelelően. 

Hitelbírálat
Összetett, takarékszövetkezeti kockázatelemzési munkafolyamat, mely a konkrét hiteligénylés kapcsán állapítja meg a takarékszövetkezet által folyósítható hitel nagyságát. A takarékszövetkezet saját hitelbírálati szabályzata alapján többek között vizsgálja az igénylő vagyoni - jövedelmi viszonyait, fizetési fegyelmét, a kölcsön biztosítékául szolgáló ingatlan hitelbiztosítéki értékét.

Hitelező
Olyan jogalany, aki, vagy amely önálló foglalkozása vagy gazdasági tevékenysége körében hitelt nyújt. 

Hitelfedezeti érték
Amelyet a fedezet aktuális piaci értékéből, de a fedezet jövőbeni értékesíthetőségének gondos mérlegelésével – ezért a fedezeti szorzóval, és ha terhelhető, a már fennálló terhelésekkel korrigálva - állapítanak meg, számításba véve a fedezet futamidő alatti fenntarthatósági szempontjait, a rendes és helyi piaci viszonyokat, a fedezet folyamatos használatát, elhasználódását és megfelelő alternatív felhasználási módjait.
Kiszámításának módja: (piaci érték x likvidációs ráta) – már meglévő terhek értéke.

Hitelkamat
A fogyasztó által igénybe vett hitelösszeg rögzített, vagy változó százalékában éves szinten meghatározott pénzösszeg.

Hitelkapacitás (lakossági hitel)
Adós havi törlesztő képessége.

Hitelkeret
Az a maximális hitelösszeg, amelyet az adós, a hitelkeret szerződés futamideje alatt rulírozó módon felhasználhat. Az adós, a futamidőn belül, a hitelkeret összegéig, külön hitelvizsgálat nélkül többször is igényelheti/törlesztheti a teljes összeget, vagy abból általa meghatározott részösszeget.

Hitelközvetítő
Olyan - a hitelezőtől eltérő – jogalany, aki önállófoglalkozása, vagy gazdasági tevékenysége keretében, ellenszolgáltatás ellenében, ideértve bármilyen díjat, jutalékot, vagy költséget

• a fogyasztónak hitelt ajánl, vagy
• a hitelszerződés megkötése érdekében a fogyasztónak segítséget nyújt, vagy
• a hitelező nevében a fogyasztóval hitelszerződést köt.

Hitelígérvény
A takarékszövetkezet hitelnyújtásra vonatkozó olyan kötelezettségvállalása, melynek teljesítésére csak akkor köteles, a hiteligény bírálatakor fennállt körülményekben a teljesítésig a hitel megtérülését veszélyeztető kedvezőtlen változások nem következnek be, azaz az ígérvény kiadásához képest érdemi változás nem történik.

Hitelszerződés
A Polgári Törvénykönyvről szóló törvényben meghatározott hitelszerződés és kölcsönszerződés, ide nem értve az olyan szereződést, amely alapján folyamatos szolgáltatásnyújtás, vagy azonos termék azonos mennyiségben történő értékesítése ellenében a fogyasztó részletfizetést teljesít.

Hitel teljes díja (kamat, díjak, költségek)
A hitelező által ismert minden olyan – a teljes hiteldíj mutató számításánál a külön jogszabály szerint figyelembe veendő – ellenszolgáltatás, amelyet a fogyasztó a hitelszerződés kapcsán megfizet.

Hitel teljes összege
A hitelnek, a hitelszerződésben meghatározott teljes összege, vagy felső összeghatára.

Hiteltúllépés
A fizetési számlához kapcsolódó olyan hitel, amelyet a hitelező a hitelkeret a hitelkeret-szerződés szerinti összegét meghaladó összegben, vagy ilyen szerződés hiányában bocsát a fogyasztó rendelkezésére.

Hitelviszonyt megtestesítő értékpapír /váltó, állampapír, kötvény/
Olyan értékpapír, melynek kibocsátója, meghatározott pénzösszeg fizetésére vállal, feltétel nélküli kötelezettséget. Az értékpapír birtokosa, a kibocsátási feltételek szerint jogosult ezen összeg beszedésére.

Hozzátartozó  
A közeli hozzátartozó, továbbá az élettárs, az egyenes ágbeli rokon házastársa, a jegyes, a házastárs egyenes ágbeli rokona és testvére, valamint a testvér házastársa.

I

Ingó zálogtárgy

• gépjármű: személygépkocsi, tehergépkocsi, haszonjármű,
• gép, berendezés,
• készlet,
• közraktárjegy, amit a takarékszövetkezet hitel fedezeteként elfogad.

Ingatlan zálogtárgy
Földhivatali nyilvántartásban helyrajzi szám alapján beazonosítható különböző minősítésű ingatlan

• lakóingatlan
• termőföld
• üdülő,
• egyéb ingatlanok (szántó, rét, major, stb), amit a takarékszövetkezet hitel fedezeteként elfogad.

J

Jelzálogjog
A jelzálogjog a zálogjog speciális fajtája, amikor a jelzálogjog jogosultját nem illeti meg a zálogtárgy birtoklásának joga, a jelzálogjog kötelezettje pedig köteles a zálogtárgy állagát, épségét megőrizni, illetve jogosult azt rendeltetésszerűen továbbra is használni, vagy a kötelezett által elfogadott, engedélyezett módon hasznosítani.
A jelzálog tárgya szerint:

• ingatlan,
• ingó,
• vagyont terhelő, vagy
• jogra, követelésre alapított lehet.

Jelzáloghitel
A fogyasztó részére ingatlanra alapított jelzálogjog – ideértve az önálló zálogjogként alapított jelzálogjogot is – fedezete mellett nyújtott hitel.

K

Kamat
Az adós által az igénybe vett kölcsön használatáért a kölcsönnyújtónak fizetendő, rendszerint időarányosan térítendő pénzösszeg. A kölcsönadott pénz ára. A kamat az egyedi kölcsönszerződésben meghatározott, éves százalékban kifejezett ügyleti kamatláb alkalmazásával kerül kiszámításra.  

Kamatfelár
Az a bevétel, ami a szükséges költségek, a hitel kockázatának fedezetét, valamint a nyereséget alkotja. Az induló kamatfelár az adóssal kötött szerződésben, egyedi (kockázati) döntéssel kerül meghatározásra, éves százalékban kifejezett érték, mely a referenciakamattal (bázis kamatláb) összeadva alkotja az ügyleti kamatot.

Kamatfizetési nap
Egyedi hitel/kölcsönszerződésben kerül meghatározásra. Amennyiben bármely kamatfizetési nap nem banki munkanap, akkor a kamatfizetési napnak az ezt követő banki munkanap minősül.

Kamatperiódus
A hitelszerződésben meghatározott olyan időszak, amely alatt a kamat mértékét a hitelező nem jogosult egyoldalúan megváltoztatni.

Kamattámogatás
Olyan támogatási forma, melyet az állam a lakáskölcsönök kamatainak megfizetéséhez nyújt, így az ügyfeleknek csak a támogatással csökkentett kamatokat kell megfizetniük.

Kapcsolt hitelszerződés
Olyan hitelszerződés, amely meghatározott termék értékesítéséhez, vagy – a hitelnyújtástól eltérő – szolgáltatás nyújtásához kapcsolódik, ha

• a hitelt maga a termék értékesítője, vagy szolgáltatás nyújtója nyújtja, vagy
• a harmadik személy nyújtja, és a hitelszerződés előkészítése, vagy megkötése során a termék értékesítőjét, illetve a szolgáltatás nyújtóját veszi igénybe közreműködőként, vagy a hitelszerződésben az adott terméket, vagy a szolgáltatást, amelynek értékesítéséhez, illetve nyújtásához a hitelszerződés kapcsolódik, kifejezetten nevesítették.

Kezelési költség
A mindenkor fennálló hitelösszeg százalékában – a hitel/kölcsön számlakezelés jogcímén - meghatározott banki adminisztrációért felszámított költség díj, melynek mértékét a hatályos hirdetmény tartalmazza.
A.

Kezesség
Szerződésben a kezes arra vállal kötelezettséget, hogy az eredeti kötelezett fizetési törlesztésének elmaradása esetén, felszólításra, ő maga fog helyette, a jogosultnak teljesíteni.

Késedelmes fizetés
Ha az adós, a szerződésben megállapított törlesztési időben/napon fizetési kötelezettségének nem tesz eleget.

Késedelmi kamat
A hitel késedelmes törlesztése esetén a takarékszövetkezet által felszámított, a kölcsönszerződésben is rögzített büntető kamat.

Készfizető kezesség
Szerződésben vállalt kötelezettség arra, amennyiben az adós nem teljesít a kezes vállalja, hogy maga fog helyette teljesíteni. Készfizető kezesség alapján a jogosult a követelés lejártakor, akár az adós, akár a kezes, vagy mindkettőjükkel szemben egyidejűleg érvényesítheti követelését, mert kötelezettségvállalásuk egyetemleges, vagyis adós és kezes is a követelés/tartozás teljes összege erejéig felel.

Kézizálog tárgy (Záloghitel)
Olyan, a személyi tulajdon körébe tartozó ingó dolog lehet, amelynek tulajdonjoga korlátozás nélkül átruházható és zálogkezelésre (zálogőrzésre) alkalmas.

Kézizálogjog
Kézizálogjogot akkor lehet alapítani, ha a zálogjog jogosultját megilletheti a zálogtárgy birtoklásának joga. Kézizálogjog kikötése esetén a jogosult köteles a zálogtárgyat birtokba venni, azt épségben megőrizni és a zálogjog megszűnésekor azt a zálogtárgy tulajdonosának – kötelezett -, visszaadni.

KHR (Központi Hitelinformációs Rendszer)
A központi hitelinformációs rendszer (a továbbiakban: KHR) /korábbi nevén: Bankközi Adós- és Hitelinformációs Rendszer (BAR)/ olyan zárt rendszerű adatbázis, amelynek célja, hogy támogassa a pénzügyi intézmények üzleti tevékenységét, hitelezési és ügyfél-minősítési munkáját, csökkentse a hitelnyújtás kockázatát. A KHR nyilvántartásában minden természetes és jogi személy, valamint jogi személyiséggel nem rendelkező társaság bekerülhet, ha hitelviszony alanyává válik hitelkérőként, illetve a hitel felvevőjeként.
A hitelszerződés megkötése nélkül is bekerülhet valaki az adósnyilvántartásba, amennyiben a hitelszerződés megkötésének kezdeményezése során valótlan adatot közöl, hamis vagy hamisított okiratot használ és mindez okirattal bizonyítható.
A 2006-tól csak az kerülhet fel a listára, aki legalább a minimálbért kitevő összeg megfizetésével folyamatosan, több mint 90 napon át késlekedik.
Évente egyszer minden adós ingyenesen tájékoztatást kérhet arról, hogy milyen adatai szerepelnek a listán.
Ha valaki úgy gondolja, indokolatlanul került fel a listára, kifogással élhet a takarékszövetkezetnél vagy a BISZ-nél, a panaszt az adatközpontnak tizenöt napon belül ki kell vizsgálnia, s az eredményről írásban tájékoztatnia az ügyfelet. Ha a beadványnak helyt adnak, két napon belül törölni kell az adatokat a listáról.

KHR lekérdezés díj
Alkalmanként - a KHR szolgáltatás igénybe vételéért - fizetendő, konkrét összegben meghatározott díj, mértékét a hatályos hirdetmény tartalmazza.

Kitettség
A kitettség a takarékszövetkezetnek ügyféllel szemben fennálló, hitel-, kölcsönviszonyból származó követelése.

Kockázat, kockázatvállalás (1996. évi CXII. törvény, Hitelintézetekről és pénzügyi vállalkozásokról szóló törvény)

• a kölcsön nyújtása, ideértve az adósságra kibocsátott, a hitelviszonyt megtestesítő értékpapír megvásárlását is;
• a váltó és csekk, valamint egyéb kötelezvény leszámítolása;
• a hitelintézet által adott bankgarancia, bankkezesség és az egyéb biztosíték, ideértve a hitelintézet bármilyen más, jövőbeni vagy függő kötelezettségét, vállalt garanciáját, kezességét, illetve az ezekre nyújtott egyéb bankári biztosítékot is;
• a hitelintézet által vállalt minden olyan kötelezettség, amellyel a hitelintézet ellenszolgáltatás fejében átruházott pénzkövetelés teljesítéséért jótáll, vagy vállalja, hogy a vevő követelésére azt visszavásárolja;
• a hitelintézetnek bármely vállalkozásában szerzett részesedése, függetlenül a részesedés birtoklásának időtartamától;
• a hitelintézet által megvásárolt pénzkövetelés, valamint
• a pénzügyi lízing nyújtása;
• más hitelintézetnél elhelyezett betét, ide nem értve a jegybanki kötelező tartalék előírást a levelező bankon keresztül teljesítő hitelintézetek által elhelyezett kötelező tartalék összegét.

Kockázatvállalási limit
A limit – jogszabályi korlátok figyelembe vételével, belső döntések alapján meghatározott –, ügyfélre/partnerre, termékre/ügylettípusra, ágazatra, a takarékszövetkezet mindenkori üzlet-, és hitelezési politikájának figyelembe vételével meghatározható mérték, amely a takarékszövetkezet prudens működésének folyamatos biztosítása érdekében, kockázatvállalásaiban, maximális, felső kihelyezési korlátot jelent.

Komfortos lakás (134/2009.(VI.23.) Kormányrendelet kamattámogatott hitel)
Az a lakás, amely legalább

• 12 négyzetmétert meghaladó alapterületű lakószobával, főzőhelyiséggel (ennek hiányában további, legalább 4 négyzetméter alapterületű, a főzést lehetővé tevő, önálló szellőzésű lakótérrel, tér-bővülettel), fürdőhelyiséggel és WC-vel rendelkezik.
• Közművesített,
• melegvíz-ellátással, és
• egyedi fűtési móddal (szilárd- vagy olajtüzelésű kályhafűtéssel, elektromos hőtároló kályhával, gázfűtéssel) rendelkezik.

Kompakt kölcsön
A kölcsönt a takarékszövetkezet a Fundamenta-Lakáskassza Lakás-takarékpénztár Zrt.-vel (a továbbiakban: FLK) lakás-előtakarékossági szerződést kötött, illetve szerződés kötését vállaló ügyfeleknek kínálja a lakás-előtakarékossági szerződés szerinti szerződéses összeg kiutalását megelőzően lakáscélú felhasználás céljára.

 

Kölcsön lejárata
Az a nap, amikor az adós a takarékszövetkezettel szembeni teljes kölcsöntartozását a takarékszövetkezetnek, a kölcsön devizanemében, a hitel- vagy kölcsönszerződésben meghatározott módon, megfizetni köteles.

Kölcsönfolyósítás
A takarékszövetkezet a kölcsön összegét, a szerződésben rögzített feltételeknek és teljesítési módnak megfelelően, az adós rendelkezésére bocsátja.

Kölcsönszerződés
Melynek szerződő felek részéről történő aláírását követően, a takarékszövetkezet köteles meghatározott pénzösszeget adós rendelkezésére bocsátani, adós pedig köteles a kölcsön összegét a szerződésben foglalt feltételekkel visszafizetni.

Közeli hozzátartozó
A házastárs, az egyenes ágbeli rokon, az örökbefogadott, a mostoha- és neveltgyermek, az örökbefogadó-, a mostoha- és a nevelőszülő, valamint a testvér.

Közjegyzői díj
A hitel-, és jelzálogszerződés tartalmának, feltételeinek és a hitel tartozás elismerésének közjegyző által készített okiratba foglalásáért kifizetett díj.  

Közjegyzői okirat
Olyan a közjegyzőkről szóló törvényben rögzített alakiságokkal bíró közokirat, mely közhitelesen tanúsítja az okiratba foglalt tényeket, illetve, hogy azok a valóságnak megfelelnek. Az okirat a hitelezéssel összefüggésben lehet ún. egyoldalú kötelezettségvállaló (tartozáselismerő) nyilatkozat, amely az ügyfél közjegyző előtt tett kötelezettségvállalását rögzíti a kölcsönszerződés alapján. A kölcsönszerződés kerülhet közjegyzői okiratba foglalásra, ezt nevezzük kétoldalú közjegyzői okiratnak, ebben az esetben az ügyfél és a takarékszövetkezet a közjegyző előtt írja alá a kölcsön nyújtás/visszafizetés feltételeiről szóló okiratot.

Közraktárjegy
A közraktárban elhelyezett árut mint biztosítékot, a közraktári szerződés alapján letétbe vett áruról kiállított, rendeletre szóló értékpapír, ami a közraktár részéről az áru átvételének elismerését és kiszolgálásra vonatkozó kötelezettségét bizonyítja.

L

Lakás/Lakóingatlan (Lakáshitel)
Olyan összefüggő az ingatlan-nyilvántartásban önálló helyrajzi számmal szereplő helyiségcsoport, amely

• helyiségei,
• közművesítettség mértéke,
• melegvíz-ellátása, és
• fűtési módja alapján valamelyik komfortfokozatba sorolható.

Lakásbővítés (Lakáshitel)
Bővítésnek minősül a meglévő lakás beépített térfogatának a lakásfunkcióval összefüggő vízszintes, és/vagy függőleges irányú növelése érdekében, építési engedéllyel végzett építési munka (toldaléképítés, tetőtér-beépítés), amely legalább eggyel több lakószoba kialakítását eredményezi.

Lakáscélú felhasználás (Lakáshitel)
Belföldön lakótelek, lakás vásárlása, építése, bővítése.

Lakáscélú hitel
A természetes személy mint adós, vagy adóstárs, és a pénzügyi intézmény között létrejött kölcsönszerződés alapján fennálló tartozás, melynek hitelkockázati fedezete a Magyar Köztársaság területén lévő lakóingatlanon alapított jelzálogjog. A takarékszövetkezet e hiteltípus keretében az alábbi építési célokat finanszírozza:

• családi- lakóház építése (új lakás építése);
• emeletráépítés, melynek során meglévő épületre önálló, külön bejáratú, önállóan forgalomképes új lakás kerül kialakításra;
• társasház illetve többlakásos építkezés, melynek során - szervezési formától függetlenül – azonos helyrajzi számú, önálló telken közös tulajdonnal (is) rendelkező több lakás jön létre azzal, hogy az egyes lakások önállóan forgalomképesek, illetve meglévő, társasház padlásterében önálló lakások kialakítása;
• családi vagy ikerház padlás (tető)tér beépítése, melynek során meglévő épület padlás(tető)terében önálló, külön bejáratú, önállóan forgalomképes új lakás kerül kialakításra (a támogatások szempontjából nem minősül új lakásnak).

Lakásépítés (Lakáshitel)
Új, önállóan forgalomképes lakás/lakóingatlan létrehozása.

Lakásfelújítás
A lakáscélú ingatlanon végzett, az épület alapterületének növelésével nem járó átalakítási, helyreállítási felújítási, állagmegóvási és korszerűsítési munkálatok, valamint a rendeltetésszerű, eredeti használatához kapcsolódó épületgépészeti berendezésekkel történő fejlesztések.

Lakás felújítási költség (Lakáshitel)
A lakáscélú ingatlanon végzett lakás felújítási fejlesztések költségei.

Lakáshitel kiváltás
Korábban lakótelek, lakóingatlan, illetve életvitelszerű lakhatást biztosító ingatlan (a hozzátartozó, de különválasztható egyéb épületrészek - garázs, pince stb. - beszámításával történő) vásárlására, építésére, bővítésére, korszerűsítésére vagy felújítására saját vagy más, magyarországi székhelyű hitelintézettől vagy pénzügyi vállalkozástól forintban (HUF) vagy devizában (CHF, EUR) igénybe vett kölcsön kiváltása, azaz helyettesítése.

Lakáskorszerűsítés (134/2009.(VI.23.) Korm. r., kamattámogatott hitel)

• lakás komfortfokozatának növelése céljából víz-, csatorna-, elektromos-, gázközmű bevezetése, illetve belső hálózatának kiépítése,
• fürdőszoba létesítése olyan lakásban, ahol még ilyen helyiség nincs,
• központosított fűtés kialakítása vagy cseréje, beleértve a megújítható energiaforrások (pl. napenergia) alkalmazását is,
• épület szigetelése, beleértve a hő-, hang-, illetve vízszigetelési munkálatokat,
• a külső nyílászárók energiatakarékos nyílászárókra való cseréje,
• tető cseréje, felújítása, szigetelése, továbbá,
• a korszerűsítés része a fentiekhez közvetlenül kapcsolódó helyreállítási munka, a korszerűsítés közvetlen költségei 20% mértékéig.

Lakásvásárlás (Lakáshitel)
Használt, illetve új építésű, önállóan forgalomképes társasházi, lakásszövetkezeti lakás vagy lakóház, vagy tanya vásárlása.

Lakossági bankszámlahitel
Hitelfelvevő/Adós rendelkezésére álló, folyamatosan rulírozó hitelkeret, mely a hitelfelvevő/adós igénye szerint, lakossági bankszámla-forgalom fedezetéül szolgál, ha a hitelfelvevő/adós a bankszámlán a műveletek bonyolításához szükséges saját számlapénzzel nem rendelkezik.

Lakossági kölcsön
A fogyasztási kölcsön, valamint az ingatlan vásárlására, építésére, felújítására, bővítésére, korszerűsítésére, továbbá közműfejlesztésre fogyasztónak nyújtott kölcsön.

Lakossági ügyfelek
Devizabelföldi, jogképességgel rendelkező, vállalkozói ügyfélnek nem minősülő természetes személyek.

Lejárt tőketartozás
A kölcsönszerződés felmondása miatt esedékessé vált tőketartozás, valamint a fel nem mondott kölcsönszerződésből eredő lejárt tőketartozás, amelynek fizetési (törlesztési) késedelme a 30 napot meghaladja.

Likvidációs ráta (fedezeti szorzó)
Az egyes fedezet típusokra meghatározott szorzószám/együttható, mellyel a biztosíték piaci értéke korrekcióra, diszkontálásra kerül. A megjelölt szorzószámok a piaci értékből maximálisan figyelembe vehető mértéket jelzik, mely felső értékeknél a konkrét konstrukció, vagy az illetékes döntéshozó egyedi ügyletekben – a konkrét körülményeket mérlegelve -, alacsonyabb értéket is megállapíthat.

Lombard hitel

• Forint- és devizabetét, állampapír, egyéb értékpapír fedezetre folyósított hitel.

M

Megújítás
Meglévő hitel lejáratakor, azonos célra, újabb hitelkérelem elbírálása.

Mező-, erdőgazdasági művelés alatt álló belterületi föld (Termőföld alapú jelzáloghitel)
Az a földrészlet, amelyet a település belterületén az ingatlan-nyilvántartásban szántó-, szőlő-, gyümölcsös-, kert-, rét-, legelő (gyep)-, nádas-, erdőművelési ágban vagy halastóként tartanak nyilván.

Mezőgazdasági ingatlan (Termőföld alapú jelzáloghitel)
A termőföld a rajta lévő telepítéssel, az ingatlan-nyilvántartásban vele együtt nyilvántartott felépítménnyel, pincével (föld alatti raktár, garázs stb.) együtt, valamint a termőföldön található, önálló ingatlanként nyilvántartott mezőgazdasági rendeltetésű felépítmény, pince.

Mezőgazdasági tevékenység (Termőföld alapú jelzáloghitel)
Növénytermesztés, kertészet, állattenyésztés, halászat, haltenyésztés, szaporítóanyag termesztés, vadgazdálkodás, erdőgazdálkodás, vegyes gazdálkodás.

Monitoring
A hitelintézet azon tevékenysége, mely a kockázatvállalást követően az ügylethez kapcsolódó szerződések lejártáig, vagy azok felmondásáig biztosítja a hitelintézet számára, hogy folyamatosan nyomonkövesse a kockázatvállalás alakulását, az adós gazdasági tevékenységét, vagyoni, pénzügyi helyzetét, fizetőképességének, fizetőkészségének mindenkori alakulását, jogi státuszában beálló változásokat, az ügylet megvalósulását, valamint a kockázatvállalás fedezetéül szolgáló jogi biztosítékok helyzetét.

Moratórium
Fizetési haladék.

Munkavégzésre irányuló egyéb jogviszony (2009. évi IV. törvény, áthidaló hitel)
Különösen a bedolgozói munkaviszony és a munkavégzési kötelezettséget magában foglaló szövetkezeti tagsági viszony, a szakcsoporti tagsági viszony, a vállalkozási és megbízási szerződésen alapuló, valamint a személyes közreműködéssel járó gazdasági és polgári jogi társasági, ügyvédi és az egyéni vállalkozói tevékenység.

Munkaviszony (2009. évi IV. törvény, áthidaló hitel)
A magyar jog hatálya alá tartozó munkaviszony, közszolgálati jogviszony, közalkalmazotti jogviszony, bírósági és igazságügyi, valamint ügyészségi szolgálati viszony, a biztosított bedolgozói - és az 1994. június 1-jét megelőzően létesített - ezzel egy tekintet alá eső bedolgozói jogviszony, a hivatásos nevelő szülői jogviszony, a szövetkezeti tag munkaviszony jellegű munkavégzésre irányuló jogviszonya, - ide nem értve az iskolai szövetkezet nappali tagozatos tanuló, hallgató tagját - fegyveres és rendvédelmi szervek hivatásos és szerződéses állományú tagjának szolgálati viszonya.

Ny

Nyomtatványköltség
A kölcsön/hitel ügyletekben használt nyomtatványokért felszámított egyszeri, fix összegben meghatározott költség, mértékét a hirdetmény tartalmazza.

Nyugdíjas (Lakáshitel)
Aki saját jogú öregségi, véglegesített rokkantsági vagy baleseti rokkantsági nyugdíjjal rendelkezik, vagy a reá vonatkozó öregségi nyugdíjkorhatárt betöltötte és özvegyi nyugellátásban részesül.

O

Országkockázat (Országkockázat kezelése)
Az egy országgal kapcsolatban felmerült, alább részletezett kockázatok összege, ideértve az adott országban bejegyzett gazdálkodó szervezet külföldön létesített fióktelepével szemben vállalt kockázatok összegét is.
Az országkockázat alkotóelemei az alábbiak:

• transzfer kockázat, amely azt a kockázatot jelenti, hogy a szerződés kötelezettje (kölcsön felvevője, értékpapír vevője stb.) nem tud eleget tenni fizetési kötelezettségének a szerződés szerinti devizában, miközben rendelkezik a szükséges pénzösszeggel a helyi devizában.
• szuverén kockázat, amely annak az országnak a fizetésképtelenségéből adódik, amellyel szemben az intézménynek kitettsége van.
• collective debtor risk, amely abból fakad, hogy az egész országot érintő esemény az adósok nagy körének nem teljesítéséhez vezet.
• ország limit: a takarékszövetkezet által meghatározott, egy adott országgal szemben vállalható kockázat mértéke, azaz az adott országgal szemben a jelen utasítás alapján számítható elvi kockázatvállalási lehetőség legfelső szintje;
• tőkealap: a Hpt. 5. számú mellékletének 15. pontja szerint számított szavatoló tőke.

Ö

Önerő
A hitelcél megvalósításához az adós által teljesítendő, a nyújtott hitel és a teljes bekerülési költség közötti különbség. 

Összkomfortos lakás (Lakáshitel)
Az a lakás, amely legalább

• 12 négyzetmétert meghaladó alapterületű lakószobával, főzőhelyiséggel, fürdőhelyiséggel és WC-vel;
• közművesített (villany- és vízellátással, szennyvízelvezetéssel);
• melegvíz-ellátással (táv-, tömb-, egyedi központi, etage melegvíz-ellátással, villanybojlerrel, gáz vízmelegítővel) és
• központos fűtési móddal (táv-, egyedi központi vagy etage fűtéssel) rendelkezik.

 

P

Piaci (azaz forgalmi vagy nominális) érték
Amelyen eladási szándék esetén a fedezet tárgya – attól az ügylettől függetlenül, amelynek a fedezetét képezi – az értékelés időpontjában értékesíthető lenne, feltételezve a megfelelő hirdetést, a felek jól értesültségét és körültekintését.

•  
• Prime rate 
• A takarékszövetkezet legjobb minősítésű ügyfeleit megillető, hirdetményben közzétett kamat.

Projektfinanszírozás
Olyan közép és hosszú lejáratú vállalkozói ügyfélkörnek nyújtott kihelyezést jelent, ahol a finanszírozás tárgya a megvalósítandó beruházás, létesítmény, ezért a kockázatvállalás engedélyezése meghatározóan a megvalósuló beruházás elemzése, megtérülése függvényében történik, a hitelt felvevő vállalkozás minősítése kevésbé meghatározó.

Prolongáció
Futamidőn belül, esedékesség előtt benyújtott fizetési halasztási kérelem, vagy véglejárat előtt benyújtott végső határidő módosítási kérelem, azaz lejáratot megelőző fizetési halasztás (végtörlesztésé is).

R

Referencia kamatláb
A hitel/kölcsön ügyleteknél a szerződéses kamat meghatározásánál alapul szolgáló alap, vagy báziskamatláb. A forintban nyújtott hitel/kölcsönök esetében alkalmazott referencia kamatláb lehet a jegybanki (MNB) alapkamat, illetve a magyar és nemzetközi bankközi pénzpiacok kamatai (BUBOR, LIBOR, EURIBOR), a prime rate, vagy a referencia hozam.

Referenciahozam (134/2009.(VI.23.) Kormányrendelet, kamattámogatott hitel)
Az Államadósság Kezelő Központ Zrt. által havi rendszerességgel közzétett, az elsődleges forgalmazók árjegyzési kötelezettsége alapján kereskedési naponként számított és közzétett referenciahozamoknak a közzétételt megelőző három naptári hónapra vonatkozó számtani átlaga.

Refinanszírozott hitel
Idegen forrásból, azaz szerződéssel, más szervezet által biztosított és a takarékszövetkezet rendelkezésre bocsátott, a takarékszövetkezet mint ügynök által kihelyezett hitel.

Rendelkezésre tartási jutalék
A rendelkezésre tartási jutalék a rendelkezésre tartás időpontjától a kölcsön igénybevételéig, a keret mindenkori, fel nem használt összege után, a hatályos hirdetmény szerinti mértékben felszámított költség.

Rendelkezésre tartási idő
Azon időszak, amelyen belül az engedélyezett hitel összegét a takarékszövetkezet az adós rendelkezésére tartja, amely időtartam végéig a hitelösszeg az adós számára hozzáférhető. Ha az ügyfél ezen időszakon belül nem teljesíti a kölcsönszerződésben előírt folyósítási feltételeket, vagy nem használja fel a rendelkezésére tartott összeget, akkor az adott szerződés érvényét veszti.

Rendkívüli ügyintézési díj
A kölcsön/hitel futamideje alatt, soron kívüli ügyintézésért (pl. igazolás vagy számlaegyenleg kérése estén) alkalmanként fizetendő, konkrét összegben, vagy százalékban meghatározott díj, mértékét a hatályos hirdetmény tartalmazza.

Rögzített hitelkamat
A hitelszerződésben annak megkötésekor meghatározott, a hitelszerződés teljes futamidejére vonatkozó egy, vagy a futamidő részeire vonatkozó több, százalékos mérték használatával meghatározott hitelkamat; a hitelkamat kizárólag arra az időszakra tekinthető rögzítettnek, amelyre vonatkozóan a hitelszerződésben a százalékos mértéke meghatározásra került.

SZ

Szerződésmódosítási díj 
Az adóssal megkötött szerződés, illetve az ahhoz kapcsolódó biztosítéki szerződések aláírását követően a szerződő ügyfelek kérésére végrehajtott, a jogviszony tartalmát, a szerződések bármely feltételét és/vagy időtartamát  érintő változás (ideértve pl.: a prolongálást, a futamidő hosszabbítást, a szerződés megújítását, kiegészítését, fizetési átütemezést, fedezetcserét, stb.) esetén módosításonként felszámított díj, melynek mértékét a hatályos hirdetmény tartalmazza.

T

Takarékszövetkezeti követelés
Adósnak a takarékszövetkezettel szemben fennálló, valamennyi kötelezettsége /tőke, kamat, késedelmi kamat, díjak, jutalékok/.

TAKARNET (Földhivatali elektronikus nyilvántartó rendszer) lekérdezési díj
Konkrét összegben meghatározott, földhivatali adatok lekérdezéséért felszámított díj, mértékét a hatályos hirdetmény tartalmazza.

Tanya (Termőföld alapú jelzáloghitel)
A település külterületén lévő mezőgazdasági termelés (növénytermesztés és állattenyésztés, továbbá az ezekkel kapcsolatos termékfeldolgozás és terméktárolás) céljára létesített lakó- és gazdasági épület, épületcsoport és az azonos helyrajzi szám alatt hozzá tartozó, legfeljebb 6.000 m2 területű föld együttese.

Támogatott személy (minden kamattámogatott hitel)

• a magyar állampolgár és az a személy, akit külön törvény alapján a magyar állampolgár jogai illetnek meg,
• a szabad mozgás és tartózkodás jogával rendelkező személy, aki a szabad mozgás és a három hónapot meghaladó tartózkodás jogát – a szabad mozgás és tartózkodás jogával rendelkező személyek beutazásáról és tartózkodásáról szóló 2007. évi I. törvény szerint – a Magyar Köztársaság területén gyakorolja, és a polgárok személyi adatainak és lakcímének nyilvántartásáról szóló 1992. évi LXVI törvény szerint bejelentett lakóhellyel rendelkezik,
• a harmadik országbeli állampolgár, ha a harmadik országbeli állampolgárok beutazásáról és tartózkodásáról szóló 2007. évi II. törvényben foglaltak szerint bevándorolt vagy letelepedett jogállással rendelkezik,
• a hontalan, ha a harmadik országbeli állampolgárok beutazásáról és tartózkodásáról szóló törvényben foglaltak alapján ilyen jogállásúnak ismerték el.

Telekkönyvön kívüli tulajdonos
Az a személy, aki – bár nem szerepel az ingatlan-nyilvántartásban, de – jogszabálynál, vagy szerződésnél fogva tulajdonjogának ingatlan-nyilvántartásba való bejegyzését bármikor kérheti.

Teljes hiteldíj mutató
A hitel teljes díjának aránya a hitel teljes összegéhez éves százalékában kifejezve.

 

Termőföld (Termőföld alapú jelzáloghitel)
Az a külterületi földrészlet, amelyet a település külterületén, az ingatlan-nyilvántartásban szántó, szőlő, gyümölcsös, kert-, rét-, legelő-, gyep-, nádas-, fásított terület és erdőművelési ágban vagy halastóként tartanak nyilván.

Tetőtér-beépítés (Lakáshitel)

• Lakáscélú támogatások esetén:

A lakás alapterületének bővítése tetőtérben, vagy padlástérben, amely az eredeti tetőszerkezet elbontásával, vagy elbontása nélkül helyiség(ek), helyiségcsoport(ok) vagy önálló rendeltetési egység építésével új építményszint (emelet) létrehozását jelenti.

• Általánosan:

Tetőtérben, padlástérben helyiség(ek), helyiségcsoport(ok) vagy önálló rendeltetési egység építésével új építményszint (emeletszint) létrehozása.

Többgyermekes (134/2009.(VI.23.) Kormányrendelet, kamattámogatott hitel)
Az a háztartásában legalább két gyermeket nevelő személy, aki

• nagykorú egyedülálló és a kölcsönkérelem benyújtása időpontjában nem töltötte be a 45. életévét, vagy
• házasságban, bejegyzett élettársi kapcsolatban, illetve élettársi kapcsolatban élő olyan, a kölcsönkérelem benyújtása időpontjában 45. életévét még be nem töltött személy, akinek házastársa, bejegyzett élettársa, illetve élettársa a kölcsönkérelem benyújtása időpontjában nem töltötte be a 45. életévét.

Törlesztő részlet
A felvett hitel után fizetendő kamat és tőketörlesztés együttes, előre meghatározott rendszerességgel és összegben az ügyfél által, a futamidő alatt visszafizetendő összege.

Tőketartozás
Az első törlesztésig a folyósított kölcsönösszeg, azt követően annak a megfizetett törlesztő részletek tőketartalmával csökkentett összege.

Tulajdoni lap
A földhivatal által nyilvántartott, kiadott tanúsítvány, mely adott ingatlanra vonatkozóan közhitelesen igazolja az ingatlan-nyilvántartás által bejegyezhető jogok és feljegyezhető tények fennállását, a bejegyzés, feljegyzés iránti eljárás megindulását, valamint az adott ingatlan földhivatal által nyilvántartott adatait.

Türelmi idő 
Azon időtartam, amely alatt a felvett hitel teljes összege után csak a kamatot kell fizetni, a felvett hitel összegét törleszteni nem kell.

Ú

Új lakás (Lakáshitel)

• az alapozási munkáktól kezdődően teljes egészében újonnan épített, vagy emeletráépítéssel, vagy tetőtér-beépítéssel nem családi vagy ikerházon megvalósuló, a lakhatás feltételeinek a vonatkozó jogszabályi követelmények szerint megfelelő lakóegység, amely elkészültét követően használatbavételi- vagy fennmaradási-engedély köteles,
• az a lakás, amelyet jogi személy, jogi személyiség nélküli társaság vagy egyéni vállalkozó természetes személy részére való értékesítés céljára épít, vagy építtet, és
  • amelyet első ízben természetes személy részére értékesítenek, vagy
  • amelyet másodízben értékesítenek természetes személy részére, feltéve, hogy a második eladó ingatlan-forgalmazással üzletszerűen foglalkozó jogi személy, jogi személyiség nélküli társaság, egyéni vállalkozó, vagy hitelintézet.

Ü

Ügyfélcsoport
Két vagy több olyan ügyfél, akikkel szemben a takarékszövetkezet kockázatot vállal, ami – az ügyfelek között fennálló kapcsolat miatt - egyetlen kockázatnak minősül.

Ügyintézési díj
A hitelkérelem bírálatáért fizetendő díj, melynek mértékét a hatályos hirdetmény tartalmazza.

Ügyleti év:
Egy teljes év, úgy, hogy az első ügyleti év kezdete a folyósítást követő azon számú nap, amely számszerűen megfelel a mindenkori törlesztés napjának.

Ügyleti kamat
Az igénybe vett hitel/kölcsön ellenértéke, amelynek mértéke éven belüli hitel/kölcsön esetén fix, egyébként - eltérő megállapodás hiányában – változó, és az adott ügyletre alkalmazott érvényes referencia kamatláb és az egyedileg meghatározott kamatfelár összege, melynek mértéke a referencia kamatláb változásához igazodóan kamatperiódusonként automatikusan változik, kamatperióduson belül fix.

Üzleti év (Lakáshitel)
Azonos a naptári évvel, január hó 1. napjától december hó 31. napjáig tart.

Üzletszabályzat
Azon dokumentum, amely meghatározza a takarékszövetkezet és az ügyfelek közötti jogviszony alapvető szabályait, és amelynek rendelkezéseit alkalmazni kell a takarékszövetkezet és valamennyi ügyfél közötti minden olyan jogviszonyban, melynek során a takarékszövetkezet valamely szolgáltatást nyújt az ügyfelek részére, és / vagy az ügyfelek valamely szolgáltatást vesznek igénybe a takarékszövetkezettől.

V

Vállalkozói ügyfelek
A Gazdasági társaságokról szóló törvény és a hatályos Polgári Törvénykönyv alapján jogi személyiséggel rendelkező, vagy jogi személyiség nélküli vállalkozások, szervezetek, társaságok, a mikro, kis-, és középvállalkozások, önkormányzatok, egyéni vállalkozók, őstermelők, társasházak, lakásszövetkezetek.

•  

Változó hitelkamat 
Minden olyan kamat, ami nem minősül rögzített hitelkamatnak.

Vezető állású személy (1996. évi CXII. törvény, Hitelintézetekről és pénzügyi vállalkozásokról szóló törvény) 

• részvénytársasági formában működő bank és szakosított hitelintézet esetén az igazgatóság, a felügyelő bizottság elnöke, tagja és az ügyvezető;
• szövetkezeti formában működő szövetkezeti hitelintézet esetén az igazgatóság elnöke, a felügyelő bizottság elnöke és az ügyvezető;
• részvénytársasági vagy szövetkezeti formában működő pénzügyi vállalkozás esetén az igazgatóság elnöke, a felügyelő bizottság elnöke és az ügyvezető;
• fióktelep esetén a fióktelep vezetésére a külföldi pénzügyi intézmény által kinevezett személy és annak közvetlen helyettese;
• az alapítványi formában működő pénzügyi vállalkozás esetén a kuratórium tagja, az ellenőrző testület elnöke, valamint az ügyvezető.

Végrehajtási jog
Az ingatlanokat terhelő követelések kielégítését biztosító jogi korlátozás arra az esetre, ha a követelés teljesítését hatósági úton kell végrehajtani. A tulajdoni lap III. részén levő bejegyzés felhívja a figyelmet arra, hogy a tulajdonjogra érvényes terhek rakódtak (bírósági végrehajtás, államigazgatási végrehajtás - adó és illetéktartozás kiegyenlítésére).

Végső lejárat
Azon időpont, ameddig adósnak a hitel teljes összegét, és annak ezen időponttal záruló időtartamra, a szerződés alapján számított ügyleti kamatát, és egyéb jogcímeken fennálló valamennyi költségét vissza kell fizetnie. 

Vételi opció
Az adásvétel különös fajtája. Ha a kötelezett vételi opciót (vételi jogot) enged, a jogosult, egyoldalú nyilatkozatával megvásárolhatja az opció tárgyát az opciós szerződésben előre kikötött vételáron.

Z

Záloghitel (Záloghitel)
A pénzkölcsön üzletszerű folyósítása kézizálog (zálogtárgy) biztosíték mellett.

Zálogjegy (Záloghitel)
A zálogjegy, a rajta szereplő összeg iránti pénzkövetelést testesíti meg, egyben az elhelyezett tárgyakra zálogjogot biztosít a feltüntetett összeg és járulékai erejéig a zálogjog jogosultjának. A zálogba vett tárgyról az elzálogosító részére kiállított bemutatóra szóló bizonylat.

Zálogjog
Ennek alapján a jogosult, a pénzben meghatározott, vagy meghatározható követelések biztosítására szolgáló zálogtárgyból, más követeléseket megelőző sorrendben kielégítést kereshet, amennyiben az adós nem, illetve nem szerződésszerűen teljesít.

Zálogjogosult
Akinek követelését a zálogjog biztosítja. Jelzáloghitelek esetén a hitelt nyújtó takarékszövetkezet tekinthető zálogjogosultnak.

Zálogtárgy (Záloghitel)
Értékálló, kiskereskedelmi forgalomba hozatalra, vagy zálogkezelésre alkalmas nemesfém tárgy lehet, amelyről a zálogba adó nyilatkozza, hogy a zálogtárgy birtoklása és felette a rendelkezési joga törvényesen fennáll.

Zárlati költség
A megnyitott hitelszámla után, a számlán fennálló tőkeösszeg százalékában az éves számlazárások jogcímén felszámított ellenérték,, mértékét a hatályos hirdetmény tartalmazza.  

---

49/2003. (VII. 30.) GKM rendelet

a fogyasztói szerződés keretében érvényesített szavatossági és jótállási igények intézéséről

A Polgári Törvénykönyv módosításáról és egységes szövegéről szóló 1977. évi IV. törvény hatálybalépéséről és végrehajtásáról szóló 1978. évi 2. törvényerejű rendelet 22. §-ában foglalt felhatalmazás alapján - az igazságügyminiszterrel egyetértésben - a következőket rendelem el:

1. § A fogyasztói szerződés (a Magyar Köztársaság Polgári Törvénykönyvéről szóló 1959. évi IV. törvény, a továbbiakban: Ptk. 685. §-ának e) pontja) hibás teljesítése miatt, vagy jogszabályon alapuló jótállás keretében érvényesített kifogás intézése során e rendelet szabályai szerint kell eljárni, azoktól a fogyasztó hátrányára eltérni nem lehet.

2. § Ha a fogyasztó szavatossági igényt kíván érvényesíteni a fogyasztói szerződés tárgyát képező szolgáltatást nyújtó forgalmazóval (a továbbiakban: forgalmazó) szemben, a fogyasztói szerződés megkötését bizonyítottnak kell tekinteni, ha a fogyasztó bemutatja az ellenérték megfizetését igazoló bizonylatot.

3. § (1) A forgalmazó a fogyasztó kifogásáról jegyzőkönyvet köteles felvenni, amelyben rögzíti:

a) a fogyasztó nevét, címét,

b) a fogyasztási cikk (a továbbiakban: termék) megnevezését, vételárát,

c) a vásárlás időpontját,

d) a hiba bejelentésének időpontját,

e) a hiba leírását,

f) a fogyasztó által érvényesíteni kívánt igényt,

g) a kifogás rendezésének módját.

(2) Ha a kifogás rendezésének módja a fogyasztó igényétől eltér, ennek indokolását a jegyzőkönyvben meg kell adni.

(3) A jegyzőkönyv másolatát a fogyasztónak át kell adni.

(4) Ha a forgalmazó a fogyasztó igényének teljesíthetőségéről annak bejelentésekor nem tud nyilatkozni, álláspontjáról legkésőbb három munkanapon belül köteles értesíteni a fogyasztót.

4. § (1) A forgalmazó köteles a fogyasztót tájékoztatni arról, hogy a kijavítást vagy kicserélést a Ptk. 306. §-ának (2) bekezdése értelmében - a termék tulajdonságaira és a fogyasztó által elvárható rendeltetésére figyelemmel - megfelelő határidőn belül, a fogyasztónak okozott jelentős kényelmetlenség nélkül kell elvégezni.

(2) A forgalmazónak törekednie kell arra, hogy a kijavítást vagy kicserélést legfeljebb tizenöt napon belül elvégezze.

5. § Javításra a terméket elismervény ellenében kell átvenni. Az elismervényen fel kell tüntetni a fogyasztó nevét és címét, a termék azonosításához szükséges adatokat, a termék átvételének idejét, és azt az időpontot, amikor a fogyasztó a kijavított terméket átveheti.

6. § A rendelet rendelkezéseinek megsértése esetén a fogyasztóvédelmi hatóság jár el a fogyasztóvédelemről szóló 1997. évi CLV. törvényben meghatározott szabályok szerint. A rendelet rendelkezései a fogyasztóvédelemről szóló 1997. évi CLV. törvény alkalmazásában fogyasztóvédelmi rendelkezések.

7. § (1) Ez a rendelet 2003. szeptember 1-jén lép hatályba.

---

17/1999. (II. 5.) Korm. rendelet a távollevők között kötött szerződésekről

A Kormány a fogyasztóvédelemről szóló 1997. évi CLV. törvény (a továbbiakban: Fvtv.) 55. §-ának e) pontjában foglalt felhatalmazás alapján a következőket rendeli el:

1. § (1) A rendelet hatálya arra a szerződésre terjed ki, amelyet fogyasztó [Ptk. 685. § d) pont] és fogyasztónak nem minősülő személy vagy szervezet (a továbbiakban együtt: értékesítő) köt egymással az értékesítő, áruértékesítő, illetve szolgáltató tevékenységi körében, kizárólag egy vagy több távközlő eszköz használata útján (távollevők között kötött szerződés).
(2) A rendelet akkor alkalmazható, ha külön jogszabály a rendelet hatálya alá tartozó szerződésről eltérően nem rendelkezik.
(3) A rendelet hatálya nem terjed ki:                 
a) a távértékesítés keretében kötött pénzügyi ágazati szolgáltatási szerződésekről szóló törvény által szabályozott pénzügyi ágazati szolgáltatásokra irányuló szerződésekre;
b) automatából történő értékesítésre;
c) nyilvános távbeszélő állomás igénybevétele útján a távbeszélő szolgáltatást nyújtó szervezettel kötött szerződésre;
d) az építési szerződésre;
e) ingatlan tulajdonjogának vagy ingatlanra vonatkozó más jog megszerzésére irányuló szerződésekre, kivéve a bérleti szerződést;
f) az árverésen kötött szerződésre.
(4) Nem kell alkalmazni a 2-6. §, valamint a 7. § (1) bekezdésének rendelkezéseit
a) az élelmiszerek, valamint egyéb mindennapi fogyasztásra szolgáló áruk rendszeres házhozszállítására vonatkozó szerződésekre, továbbá
b) az olyan szállást nyújtó, szállítási, étkeztetési vagy szabadidős szolgáltatásokra vonatkozó szerződésekre, amelyek alapján az értékesítő e szolgáltatásokat meghatározott időpontban vagy meghatározott időszakban nyújtja.
(5) E rendelet alkalmazásában távközlő eszköz: bármely eszköz, amely alkalmas a felek távollétében - szerződés megkötése érdekében - szerződési nyilatkozat megtételére. Ilyen eszköz különösen a címzett vagy a címzés nélküli nyomtatvány, a szabványlevél, a sajtótermékben közzétett hirdetés megrendelőlappal, a katalógus, a telefon, az automata hívókészülék, a rádió, a videotelefon, videotex (mikroszámítógép képernyővel) billentyűzettel vagy érintőképernyővel, az elektronikus levél (e-mail), a távmásoló (telefax) és a televízió.

2. § (1) Az értékesítő a szerződés megkötése előtt kellő időben köteles a fogyasztót tájékoztatni:
a) az értékesítő cégnevéről (nevéről), székhelyéről (lakóhelyéről), a külön jogszabályban meghatározott nyilvántartásba vételi számáról, adószámáról és telefonszámáról;
b) a szerződés tárgyának lényeges tulajdonságairól;
c) az ellenszolgáltatásról, beleértve az ellenszolgáltatáshoz kapcsolódó egyéb fizetési kötelezettséget is;
d) szükség szerint a szállítás költségéről;
e) a fizetés, a szállítás vagy a teljesítés egyéb feltételeiről;
f) az elállás jogáról (4-5. §);
g) a távközlő eszköz használatának díjáról, ha azt az alapdíjtól eltérően állapítják meg;
h) az ajánlati kötöttség idejéről;
i) a szerződés legrövidebb időtartamáról olyan esetben, amikor a szerződésben foglaltak teljesítésére folyamatosan vagy ismétlődően kerül sor.
(2) Az értékesítő az (1) bekezdés szerinti tájékoztatási kötelezettségnek egyértelműen, közérthetően és pontosan, az igénybe vett távközlő eszköznek megfelelő módon köteles eleget tenni.
(3) Ha az értékesítő telefonon tesz szerződéskötésre ajánlatot a fogyasztónak, annak kezdetekor köteles közölni legalább cégnevét (nevét), székhelyét (lakóhelyét) és telefonszámát, valamint a fogyasztó figyelmét kifejezetten fel kell hívnia szerződéskötésre irányuló szándékára.

3. § (1) Az értékesítő köteles a fogyasztót a szerződés megkötése előtt kellő időben, de legkésőbb a szerződés megkötésekor a 2. § (1) bekezdésének a)-f) pontjában foglaltakról írásbeli tájékoztatóval vagy más, a szóbeli tájékoztatást megerősítő dokumentummal (a továbbiakban együtt: írásbeli tájékoztató) ellátni.
(2) Az írásbeli tájékoztatónak az (1) bekezdésben előírtakon felül tartalmaznia kell:
a) a 4. § szerinti elállási jog gyakorlásának feltételeit, módját és következményeit, ideértve a 4. § (5) bekezdésében, a 6. §-ban és a 7. § (3) bekezdésében foglaltakat, továbbá azt az esetet is, amikor a fogyasztót az 5. § alapján az elállás joga nem illeti meg;
b) az értékesítő azon telephelye (fiókja) vagy egyéb szervezeti egysége címét, ahol a fogyasztó kifogásait érvényesítheti;
c) a szavatosság, illetve a jótállás feltételeit, valamint a teljesítést követően igénybe vehető kiegészítő szolgáltatás (alkatrészellátás, javítószolgálat) biztosítását;
d) a szerződés megszüntetésének lehetőségét, ha az határozatlan időre szól, vagy tartama az egy évet meghaladja.
(3) Az (1)-(2) bekezdésben foglaltak nem alkalmazhatóak távközlő eszköz útján egyetlen alkalommal nyújtott olyan szolgáltatás esetében, amelynek ellenértékét a távközlő eszköz üzemeltetője részére kell megfizetni. A fogyasztót azonban ilyen esetben is tájékoztatni kell az értékesítő (2) bekezdés b) pontjában meghatározott címéről.

4. § (1) A fogyasztó a szerződéstől nyolc munkanapon belül indokolás nélkül elállhat.
(2) A fogyasztó az elállás jogát attól a naptól kezdve gyakorolhatja, amikor az árut átvette, szolgáltatás nyújtása esetében pedig, amikor a szerződést megkötötte, feltéve, hogy az értékesítő a 3. § szerinti tájékoztatási kötelezettségének eleget tett.
(3) Ha az értékesítő nem tesz eleget a 3. § szerinti tájékoztatási kötelezettségének, a fogyasztó az elállás jogát az áru átvételének napjától, szolgáltatás nyújtása esetében pedig a szerződés megkötésének napjától számított három hónapon belül gyakorolhatja.
(4) Ha a 3. § szerinti tájékoztatásra a (3) bekezdésben meghatározott három hónapon belül sor kerül, a fogyasztó számára az elállásra nyitva álló nyolc munkanapos határidő attól a naptól kezdődik, amikor a tájékoztatót kézhez kapta.
(5) Az értékesítő köteles a fogyasztó által kifizetett összeget haladéktalanul, de legkésőbb az elállást követő harminc napon belül visszatéríteni. A fogyasztó viseli az elállási jog gyakorlása miatt az áru visszaszolgáltatásával kapcsolatban felmerült költségeket. A fogyasztót ezenfelül egyéb költség nem terheli. Az értékesítő azonban követelheti az áru nem rendeltetésszerű használatából eredő kárának megtérítését.

5. § A felek eltérő megállapodása hiányában a fogyasztó nem gyakorolhatja a 4. § szerinti elállási jogot
a) szolgáltatás nyújtására vonatkozó szerződés esetében, ha a nyolc munkanapos elállási határidő lejárta előtt az értékesítő a teljesítést a fogyasztó beleegyezésével megkezdte;
b) olyan áru értékesítése, illetve szolgáltatás nyújtása esetében, amelynek ára, illetve díja a pénzpiac értékesítő által nem irányítható ingadozásától függ;
c) olyan áru értékesítése esetében, amely a fogyasztó személyéhez kötött, illetve amelyet a fogyasztó utasításai alapján vagy kifejezett kérésére állítottak elő, vagy amely természeténél fogva nem szolgáltatható vissza vagy gyorsan romlandó;
d) hang-, illetve képfelvétel, valamint számítógépi szoftver példányára vonatkozó szerződés esetében, ha a csomagolást a fogyasztó felbontotta;
e) hírlap, folyóirat és időszaki lap terjesztésére vonatkozó szerződés esetében;
f) szerencsejáték-szerződés esetében.

6. § (1) Ha az áru árát vagy a szolgáltatás díját részben vagy egészben az értékesítő által nyújtott kölcsön [Fvtv. 2. § d) pont] fedezi, a fogyasztó 4. § szerinti elállási jogának gyakorlása a fogyasztási kölcsönszerződést is felbontja.
(2) A fogyasztó az értékesítőnek a fogyasztási kölcsönszerződés felbontásából eredő kárát nem köteles megtéríteni, és tőle kamat vagy egyéb költség sem követelhető. Az értékesítő azonban követelheti a fogyasztótól a kölcsönszerződés megkötéséből eredő kárának megtérítését, feltéve, hogy a kölcsönszerződésben ezt a kár elemeinek és összegszerűségének meghatározásával kifejezetten kikötötte, és a 3. § szerinti tájékoztatási kötelezettségének eleget tett.
(3) Az (1)-(2) bekezdésben foglaltakat kell megfelelően alkalmazni, ha az áru árát vagy a szolgáltatás díját részben vagy egészben harmadik személy által nyújtott fogyasztási kölcsön (a hitelintézetekről és a pénzügyi vállalkozásokról szóló 1996. évi CXII. törvény 2. számú melléklete III. 5. pont) fedezi, feltéve, hogy a fogyasztási kölcsönszerződés a pénzügyi intézmény és az értékesítő előzetes megállapodásán alapul. Az értékesítő köteles a fogyasztó elállásáról a pénzügyi intézményt haladéktalanul értesíteni.

7. § (1) A felek eltérő megállapodása hiányában az értékesítő a fogyasztótól kapott felszólítás kézhezvételétől számított harminc napon belül köteles a szerződés szerinti teljesítésre.
(2) Ha az értékesítő a szerződésben vállalt kötelezettségét azért nem teljesíti, mert a szerződésben meghatározott áru nem áll rendelkezésére, illetve a megrendelt szolgáltatást nem áll módjában nyújtani, köteles erről a fogyasztót haladéktalanul tájékoztatni, valamint a fogyasztó által fizetett összeget haladéktalanul, de legkésőbb harminc napon belül visszatéríteni. E kötelezettség teljesítése az értékesítőt nem mentesíti szerződésszegése egyéb következményei alól.
(3) Ha az értékesítő a szerződésben meghatározott módon helyettesítő áruval, illetve szolgáltatással teljesít, a 4. § szerinti elállási jog gyakorlása folytán az áru visszaszolgáltatásával kapcsolatban felmerült költségek az értékesítőt terhelik. A költségek viseléséről, valamint a megfelelően helyettesítő áruval, illetve szolgáltatással történő teljesítésről az értékesítő egyértelműen és pontosan köteles a fogyasztót tájékoztatni.

8. § (1) Az értékesítő nem követelhet a fogyasztótól ellenszolgáltatást, ha olyan árut értékesít, illetve olyan szolgáltatást nyújt, amelyet korábban a fogyasztó nem rendelt meg.
(2) A fogyasztó nyilatkozatának elmulasztása esetén sem lehet vélelmezni az értékesítő ajánlatának - hallgatólagos - elfogadását.

9. § (1) A fogyasztó kifejezett hozzájárulása szükséges ahhoz, hogy az értékesítő a szerződéskötés céljából automata hívókészüléket, illetve távmásolót (telefaxot) használjon.
(2) Ha külön jogszabály eltérően nem rendelkezik, az értékesítő a fogyasztó kifejezett tiltakozásának hiányában használhat olyan, közvetlen kapcsolatot lehetővé tevő távközlő eszközt, amely nem tartozik az (1) bekezdés hatálya alá.

10. § Az értékesítőt terheli annak bizonyítása, hogy a rendeletben meghatározott tájékoztatási kötelezettségének eleget tett, a határidők betartására vonatkozó előírásokat megtartotta, valamint a fogyasztó 9. §-ban előírt hozzájárulását beszerezte.

11. § (1) A fogyasztó a rendeletben meghatározott jogáról érvényesen nem mondhat le.
(2) A rendeletben foglaltaktól csak a fogyasztó javára lehet eltérni.
(3) Ha a rendelet hatálya alá tartozó szerződés az Európai Gazdasági Térség valamelyik államával szoros kapcsolatban áll, harmadik ország jogának a felek által a szerződésre irányadó jogként való választása érvénytelen annyiban, amennyiben e harmadik ország joga az említett államnak a 97/7/EK európai parlamenti és tanácsi irányelvet átültető jogszabálya eltérést nem engedő rendelkezésével ellentétes. Az érintett kérdésben a felek által választott jog helyett az említett állam jogát kell a szerződésre alkalmazni.

12. § (1) Ez a rendelet 1999. március 1-jén lép hatályba, rendelkezéseit csak a hatálybalépését követően kötött szerződésekre kell alkalmazni.
(2)
(3) Ez a rendelet a távollévők között kötött szerződések esetén a fogyasztók védelméről szóló, 1997. május 20-i 97/7/EK európai parlamenti és tanácsi irányelvnek való megfelelést szolgálja; az irányelv 8. cikke kivételével.

Adatvédelem

A Mayer és Mayer Záloghitel Kft. teljes jogkörű felelősségvállalással kijelenti, hogy a Vásárlók adataik biztonságos tárolásáért technikailag minden elvárhatót megtesz, beleértve a személyes adatok védelmére vonatkozó 2011. évi CXII. törvény előírásainak betartását. Vásárlóink adatait harmadik fél részére semmilyen körülmények között nem adjuk át. Ez alól kivételt képeznek azok az információk, melyek az adott termék kézbesítéséhez vagy kiszállításához szükségesek.

---

2011. évi CXII. törvény

az információs önrendelkezési jogról és az információszabadságról*

Az Országgyűlés az információs önrendelkezési jog és az információszabadság biztosítása érdekében, a személyes adatok védelmét, valamint a közérdekű és a közérdekből nyilvános adatok megismeréséhez és terjesztéséhez való jog érvényesülését szolgáló alapvető szabályokról, valamint az ezen szabályok ellenőrzésére hivatott hatóságról az Alaptörvény végrehajtására, az Alaptörvény VI. cikke alapján a következő törvényt alkotja:

I. FEJEZET

ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK

1. A törvény célja

1. § E törvény célja az adatok kezelésére vonatkozó alapvető szabályok meghatározása annak érdekében, hogy a természetes személyek magánszféráját az adatkezelők tiszteletben tartsák, valamint a közügyek átláthatósága a közérdekű és a közérdekből nyilvános adatok megismeréséhez és terjesztéséhez fűződő jog érvényesítésével megvalósuljon.

2. A törvény hatálya

2. § (1) E törvény hatálya a Magyarország területén folytatott minden olyan adatkezelésre és adatfeldolgozásra kiterjed, amely természetes személy adataira, valamint közérdekű adatra vagy közérdekből nyilvános adatra vonatkozik.

(2) E törvényt a teljesen vagy részben automatizált eszközzel, valamint a manuális módon végzett adatkezelésre és adatfeldolgozásra egyaránt alkalmazni kell.

(3) E törvényben foglaltakat kell alkalmazni, ha az Európai Unió területén kívül személyes adatok kezelését folytató adatkezelő az adatfeldolgozással Magyarország területén székhellyel, telephellyel, fiókteleppel vagy lakóhellyel, tartózkodási hellyel rendelkező adatfeldolgozót bíz meg, vagy itt lévő eszközt használ fel, kivéve, ha ez az eszköz csak az Európai Unió területén átmenő adatforgalom célját szolgálja. Az ilyen adatkezelőnek Magyarország területén képviselőt kell kineveznie.

(4) Nem kell alkalmazni e törvény rendelkezéseit a természetes személynek a kizárólag saját személyes céljait szolgáló adatkezeléseire.

(5) A közszféra információinak további felhasználására vonatkozóan törvény az adatszolgáltatás módjára és feltételeire, az azért fizetendő ellenértékre, valamint a jogorvoslatra vonatkozóan e törvénytől eltérő szabályokat állapíthat meg.

3. Értelmező rendelkezések

3. § E törvény alkalmazása során:

1. érintett: bármely meghatározott, személyes adat alapján azonosított vagy – közvetlenül vagy közvetve – azonosítható természetes személy;

2. személyes adat: az érintettel kapcsolatba hozható adat – különösen az érintett neve, azonosító jele, valamint egy vagy több fizikai, fiziológiai, mentális, gazdasági, kulturális vagy szociális azonosságára jellemző ismeret –, valamint az adatból levonható, az érintettre vonatkozó következtetés;

3. különleges adat:

a) a faji eredetre, a nemzeti és etnikai kisebbséghez tartozásra, a politikai véleményre vagy pártállásra, a vallásos vagy más világnézeti meggyőződésre, az érdek-képviseleti szervezeti tagságra, a szexuális életre vonatkozó személyes adat,

b) az egészségi állapotra, a kóros szenvedélyre vonatkozó személyes adat, valamint a bűnügyi személyes adat;

4. bűnügyi személyes adat: a büntetőeljárás során vagy azt megelőzően a bűncselekménnyel vagy a büntetőeljárással összefüggésben, a büntetőeljárás lefolytatására, illetve a bűncselekmények felderítésére jogosult szerveknél, továbbá a büntetés-végrehajtás szervezeténél keletkezett, az érintettel kapcsolatba hozható, valamint a büntetett előéletre vonatkozó személyes adat;

5. közérdekű adat: az állami vagy helyi önkormányzati feladatot, valamint jogszabályban meghatározott egyéb közfeladatot ellátó szerv vagy személy kezelésében lévő és tevékenységére vonatkozó vagy közfeladatának ellátásával összefüggésben keletkezett, a személyes adat fogalma alá nem eső, bármilyen módon vagy formában rögzített információ vagy ismeret, függetlenül kezelésének módjától, önálló vagy gyűjteményes jellegétől, így különösen a hatáskörre, illetékességre, szervezeti felépítésre, szakmai tevékenységre, annak eredményességére is kiterjedő értékelésére, a birtokolt adatfajtákra és a működést szabályozó jogszabályokra, valamint a gazdálkodásra, a megkötött szerződésekre vonatkozó adat;

6. közérdekből nyilvános adat: a közérdekű adat fogalma alá nem tartozó minden olyan adat, amelynek nyilvánosságra hozatalát, megismerhetőségét vagy hozzáférhetővé tételét törvény közérdekből elrendeli;

7. hozzájárulás: az érintett akaratának önkéntes és határozott kinyilvánítása, amely megfelelő tájékoztatáson alapul, és amellyel félreérthetetlen beleegyezését adja a rá vonatkozó személyes adatok – teljes körű vagy egyes műveletekre kiterjedő – kezeléséhez;

8. tiltakozás: az érintett nyilatkozata, amellyel személyes adatainak kezelését kifogásolja, és az adatkezelés megszüntetését, illetve a kezelt adatok törlését kéri;

9. adatkezelő: az a természetes vagy jogi személy, illetve jogi személyiséggel nem rendelkező szervezet, aki vagy amely önállóan vagy másokkal együtt az adatok kezelésének célját meghatározza, az adatkezelésre (beleértve a felhasznált eszközt) vonatkozó döntéseket meghozza és végrehajtja, vagy az általa megbízott adatfeldolgozóval végrehajtatja;

10. adatkezelés: az alkalmazott eljárástól függetlenül az adatokon végzett bármely művelet vagy a műveletek összessége, így különösen gyűjtése, felvétele, rögzítése, rendszerezése, tárolása, megváltoztatása, felhasználása, lekérdezése, továbbítása, nyilvánosságra hozatala, összehangolása vagy összekapcsolása, zárolása, törlése és megsemmisítése, valamint az adatok további felhasználásának megakadályozása, fénykép-, hang- vagy képfelvétel készítése, valamint a személy azonosítására alkalmas fizikai jellemzők (pl. ujj- vagy tenyérnyomat, DNS-minta, íriszkép) rögzítése;

11. adattovábbítás: az adat meghatározott harmadik személy számára történő hozzáférhetővé tétele;

12. nyilvánosságra hozatal: az adat bárki számára történő hozzáférhetővé tétele;

13. adattörlés: az adatok felismerhetetlenné tétele oly módon, hogy a helyreállításuk többé nem lehetséges;

14. adatmegjelölés: az adat azonosító jelzéssel ellátása annak megkülönböztetése céljából;

15. adatzárolás: az adat azonosító jelzéssel ellátása további kezelésének végleges vagy meghatározott időre történő korlátozása céljából;

16. adatmegsemmisítés: az adatokat tartalmazó adathordozó teljes fizikai megsemmisítése;

17. adatfeldolgozás: az adatkezelési műveletekhez kapcsolódó technikai feladatok elvégzése, függetlenül a műveletek végrehajtásához alkalmazott módszertől és eszköztől, valamint az alkalmazás helyétől, feltéve hogy a technikai feladatot az adatokon végzik;

18. adatfeldolgozó: az a természetes vagy jogi személy, illetve jogi személyiséggel nem rendelkező szervezet, aki vagy

amely az adatkezelővel kötött szerződése alapján – beleértve a jogszabály rendelkezése alapján történő szerződéskötést is – adatok feldolgozását végzi;

19. adatfelelős: az a közfeladatot ellátó szerv, amely az elektronikus úton kötelezően közzéteendő közérdekű adatot előállította, illetve amelynek a működése során ez az adat keletkezett;

20. adatközlő: az a közfeladatot ellátó szerv, amely – ha az adatfelelős nem maga teszi közzé az adatot – az adatfelelős által hozzá eljuttatott adatait honlapon közzéteszi;

21. adatállomány: az egy nyilvántartásban kezelt adatok összessége;

22. harmadik személy: olyan természetes vagy jogi személy, illetve jogi személyiséggel nem rendelkező szervezet, aki vagy amely nem azonos az érintettel, az adatkezelővel vagy az adatfeldolgozóval;

23. EGT-állam: az Európai Unió tagállama és az Európai Gazdasági Térségről szóló megállapodásban részes más állam, továbbá az az állam, amelynek állampolgára az Európai Unió és tagállamai, valamint az Európai Gazdasági Térségről szóló megállapodásban nem részes állam között létrejött nemzetközi szerződés alapján az Európai Gazdasági Térségről szóló megállapodásban részes állam állampolgárával azonos jogállást élvez;

24. harmadik ország: minden olyan állam, amely nem EGT-állam.

II. FEJEZET

A SZEMÉLYES ADATOK VÉDELME

4. Az adatkezelés elvei

4. § (1) Személyes adat kizárólag meghatározott célból, jog gyakorlása és kötelezettség teljesítése érdekében kezelhető. Az adatkezelésnek minden szakaszában meg kell felelnie az adatkezelés céljának, az adatok felvételének és kezelésének tisztességesnek és törvényesnek kell lennie.

(2) Csak olyan személyes adat kezelhető, amely az adatkezelés céljának megvalósulásához elengedhetetlen, a cél elérésére alkalmas. A személyes adat csak a cél megvalósulásához szükséges mértékben és ideig kezelhető.

(3) A személyes adat az adatkezelés során mindaddig megőrzi e minőségét, amíg kapcsolata az érintettel helyreállítható. Az érintettel akkor helyreállítható a kapcsolat, ha az adatkezelő rendelkezik azokkal a technikai feltételekkel, amelyek a helyreállításhoz szükségesek.

(4) Az adatkezelés során biztosítani kell az adatok pontosságát, teljességét és – ha az adatkezelés céljára tekintettel szükséges – naprakészségét, valamint azt, hogy az érintettet csak az adatkezelés céljához szükséges ideig lehessen azonosítani.

5. Az adatkezelés jogalapja

5. § (1) Személyes adat akkor kezelhető, ha

a) ahhoz az érintett hozzájárul, vagy

b) azt törvény vagy – törvény felhatalmazása alapján, az abban meghatározott körben – helyi önkormányzat rendelete közérdeken alapuló célból elrendeli (a továbbiakban: kötelező adatkezelés).

(2) Különleges adat a 6. §-ban meghatározott esetekben, valamint akkor kezelhető, ha

a) az adatkezeléshez az érintett írásban hozzájárul,

b) a 3. § 3. pont a) alpontjában foglalt adatok esetében az törvényben kihirdetett nemzetközi szerződés végrehajtásához szükséges, vagy azt az Alaptörvényben biztosított alapvető jog érvényesítése, továbbá a nemzetbiztonság, a bűncselekmények megelőzése vagy üldözése érdekében vagy honvédelmi érdekből törvény elrendeli, vagy

c) a 3. § 3. pont b) alpontjában foglalt adatok esetében törvény közérdeken alapuló célból elrendeli.

(3) Kötelező adatkezelés esetén a kezelendő adatok fajtáit, az adatkezelés célját és feltételeit, az adatok megismerhetőségét, az adatkezelés időtartamát, valamint az adatkezelő személyét az adatkezelést elrendelő törvény, illetve önkormányzati rendelet határozza meg.

(4) Kizárólag állami vagy önkormányzati szerv kezelheti az állam bűncselekmények megelőzésére és üldözésére irányuló, valamint közigazgatási és igazságszolgáltatási feladatainak ellátása céljából kezelt bűnügyi személyes adatokat, valamint a szabálysértési, a polgári peres és nem peres ügyekre vonatkozó adatokat tartalmazó nyilvántartásokat.

6. § (1) Személyes adat kezelhető akkor is, ha az érintett hozzájárulásának beszerzése lehetetlen vagy aránytalan költséggel járna, és a személyes adat kezelése

a) az adatkezelőre vonatkozó jogi kötelezettség teljesítése céljából szükséges, vagy

b) az adatkezelő vagy harmadik személy jogos érdekének érvényesítése céljából szükséges, és ezen érdek érvényesítése a személyes adatok védelméhez fűződő jog korlátozásával arányban áll.

(2) Ha az érintett cselekvőképtelensége folytán vagy más elháríthatatlan okból nem képes hozzájárulását megadni, akkor a saját vagy más személy létfontosságú érdekeinek védelméhez, valamint a személyek életét, testi épségét vagy javait fenyegető közvetlen veszély elhárításához vagy megelőzéséhez szükséges mértékben a hozzájárulás akadályainak fennállása alatt az érintett személyes adatai kezelhetőek.

(3) A 16. életévét betöltött kiskorú érintett hozzájárulását tartalmazó jognyilatkozatának érvényességéhez törvényes képviselőjének beleegyezése vagy utólagos jóváhagyása nem szükséges.

(4) Ha a hozzájáruláson alapuló adatkezelés célja az adatkezelővel írásban kötött szerződés végrehajtása, a szerződésnek tartalmaznia kell minden olyan információt, amelyet a személyes adatok kezelése szempontjából – e törvény alapján – az érintettnek ismernie kell, így különösen a kezelendő adatok meghatározását, az adatkezelés időtartamát, a felhasználás célját, az adatok továbbításának tényét, címzettjeit, adatfeldolgozó igénybevételének tényét. A szerződésnek félreérthetetlen módon tartalmaznia kell, hogy az érintett aláírásával hozzájárul adatainak a szerződésben meghatározottak szerinti kezeléséhez.

(5) Ha a személyes adat felvételére az érintett hozzájárulásával került sor, az adatkezelő a felvett adatokat törvény eltérő rendelkezésének hiányában

a) a rá vonatkozó jogi kötelezettség teljesítése céljából, vagy

b) az adatkezelő vagy harmadik személy jogos érdekének érvényesítése céljából, ha ezen érdek érvényesítése a személyes adatok védelméhez fűződő jog korlátozásával arányban áll további külön hozzájárulás nélkül, valamint az érintett hozzájárulásának visszavonását követően is kezelheti.

(6) Az érintett kérelmére, kezdeményezésére indult bírósági vagy hatósági eljárásban az eljárás lefolytatásához szükséges személyes adatok tekintetében, az érintett kérelmére indult más ügyben az általa megadott személyes adatok tekintetében az érintett hozzájárulását vélelmezni kell.

(7) Az érintett hozzájárulását megadottnak kell tekinteni az érintett közszereplése során általa közölt vagy nyilvánosságra hozatalra általa átadott személyes adatok tekintetében.

(8) Kétség esetén azt kell vélelmezni, hogy az érintett a hozzájárulását nem adta meg.

6. Az adatbiztonság követelménye

7. § (1) Az adatkezelő köteles az adatkezelési műveleteket úgy megtervezni és végrehajtani, hogy az e törvény és az adatkezelésre vonatkozó más szabályok alkalmazása során biztosítsa az érintettek magánszférájának védelmét.

(2) Az adatkezelő, illetve tevékenységi körében az adatfeldolgozó köteles gondoskodni az adatok biztonságáról, köteles továbbá megtenni azokat a technikai és szervezési intézkedéseket és kialakítani azokat az eljárási szabályokat, amelyek e törvény, valamint az egyéb adat- és titokvédelmi szabályok érvényre juttatásához szükségesek.

(3) Az adatokat megfelelő intézkedésekkel védeni kell különösen a jogosulatlan hozzáférés, megváltoztatás, továbbítás, nyilvánosságra hozatal, törlés vagy megsemmisítés, valamint a véletlen megsemmisülés és sérülés, továbbá az alkalmazott technika megváltozásából fakadó hozzáférhetetlenné válás ellen.

(4) A különböző nyilvántartásokban elektronikusan kezelt adatállományok védelme érdekében megfelelő technikai megoldással biztosítani kell, hogy a nyilvántartásokban tárolt adatok – kivéve ha azt törvény lehetővé teszi – közvetlenül ne legyenek összekapcsolhatók és az érintetthez rendelhetők.

(5) A személyes adatok automatizált feldolgozása során az adatkezelő és az adatfeldolgozó további intézkedésekkel biztosítja

a) a jogosulatlan adatbevitel megakadályozását;

b) az automatikus adatfeldolgozó rendszerek jogosulatlan személyek általi, adatátviteli berendezés segítségével történő használatának megakadályozását;

c) annak ellenőrizhetőségét és megállapíthatóságát, hogy a személyes adatokat adatátviteli berendezés alkalmazásával mely szerveknek továbbították vagy továbbíthatják;

d) annak ellenőrizhetőségét és megállapíthatóságát, hogy mely személyes adatokat, mikor és ki vitte be az automatikus adatfeldolgozó rendszerekbe;

e) a telepített rendszerek üzemzavar esetén történő helyreállíthatóságát és

f) azt, hogy az automatizált feldolgozás során fellépő hibákról jelentés készüljön.

(6) Az adatkezelőnek és az adatfeldolgozónak az adatok biztonságát szolgáló intézkedések meghatározásakor és alkalmazásakor tekintettel kell lenni a technika mindenkori fejlettségére. Több lehetséges adatkezelési megoldás közül azt kell választani, amely a személyes adatok magasabb szintű védelmét biztosítja, kivéve, ha az aránytalan nehézséget jelentene az adatkezelőnek.

7. Adattovábbítás külföldre

8. § (1) Személyes adatot e törvény hatálya alá tartozó adatkezelő harmadik országban adatkezelést folytató adatkezelő vagy adatfeldolgozást végző adatfeldolgozó részére akkor továbbíthat, ha

a) ahhoz az érintett kifejezetten hozzájárult, vagy

b) az adatkezelésnek az 5. §-ban, illetve a 6. §-ban előírt feltételei teljesülnek, és a harmadik országban az átadott adatok kezelése, valamint feldolgozása során biztosított a személyes adatok megfelelő szintű védelme.

(2) A személyes adatok megfelelő szintű védelme akkor biztosított, ha

a) az Európai Unió kötelező jogi aktusa azt megállapítja, vagy

b) a harmadik ország és Magyarország között az érintetteknek a 14. §-ban foglalt jogai érvényesítésére, a jogorvoslati jog biztosítására, valamint az adatkezelés, illetve az adatfeldolgozás független ellenőrzésére vonatkozó garanciális szabályokat tartalmazó nemzetközi szerződés van hatályban.

(3) Személyes adatok a nemzetközi jogsegélyről, valamint a kettős adóztatás elkerüléséről szóló nemzetközi szerződés végrehajtása érdekében, a nemzetközi szerződésben meghatározott célból, feltételekkel és adatkörben – a

(2) bekezdésben meghatározott feltételek hiányában is – továbbíthatók harmadik országba.

(4) Az EGT-államba irányuló adattovábbítást úgy kell tekinteni, mintha Magyarország területén belüli adattovábbításra kerülne sor.

8. Az adatkezelés korlátai

9. § (1) Ha törvény, nemzetközi szerződés vagy az Európai Unió kötelező jogi aktusának rendelkezése alapján az adatkezelő személyes adatot akként vesz át, hogy az adattovábbító adatkezelő az adattovábbítással egyidejűleg jelzi a személyes adat

a) kezelésének lehetséges célját,

b) kezelésének lehetséges időtartamát,

c) továbbításának lehetséges címzettjeit,

d) érintettje e törvényben biztosított jogainak korlátozását, vagy

e) kezelésének egyéb korlátozását

(a továbbiakban együtt: adatkezelési korlátozás), a személyes adatokat átvevő adatkezelő (a továbbiakban:

adatátvevő) a személyes adatot az adatkezelési korlátozásnak megfelelő terjedelemben és módon kezeli, az érintett jogait az adatkezelési korlátozásnak megfelelően biztosítja.

(2) Az adatátvevő az adatkezelési korlátozásra tekintet nélkül is kezelheti a személyes adatot és biztosíthatja az érintett jogait, ha ahhoz az adattovábbító adatkezelő előzetes hozzájárulását adta.

(3) Törvény, nemzetközi szerződés vagy az Európai Unió kötelező jogi aktusának rendelkezése alapján az adatkezelő a személyes adat továbbításával egyidejűleg a címzettet tájékoztatja az alkalmazandó adatkezelési korlátozásról.

(4) A (2) bekezdésben meghatározott hozzájárulást az adatkezelő akkor adhatja meg, ha az nem ütközik a Magyarország joghatósága alatt álló jogalanyok tekintetében alkalmazandó jogi rendelkezésbe.

(5) Az adattovábbító adatkezelőt – kérelmére – az adatátvevő tájékoztatja az átvett személyes adatok felhasználásáról.

9. Adatfeldolgozás

10. § (1) Az adatfeldolgozónak a személyes adatok feldolgozásával kapcsolatos jogait és kötelezettségeit e törvény, valamint az adatkezelésre vonatkozó külön törvények keretei között az adatkezelő határozza meg. Az általa adott utasítások jogszerűségéért az adatkezelő felel.

(2) Az adatfeldolgozó tevékenységének ellátása során más adatfeldolgozót nem vehet igénybe.

(3) Az adatfeldolgozó az adatkezelést érintő érdemi döntést nem hozhat, a tudomására jutott személyes adatokat kizárólag az adatkezelő rendelkezései szerint dolgozhatja fel, saját céljára adatfeldolgozást nem végezhet, továbbá a személyes adatokat az adatkezelő rendelkezései szerint köteles tárolni és megőrizni.

(4) Az adatfeldolgozásra vonatkozó szerződést írásba kell foglalni. Az adatfeldolgozással nem bízható meg olyan szervezet, amely a feldolgozandó személyes adatokat felhasználó üzleti tevékenységben érdekelt.

10. Automatizált adatfeldolgozással hozott döntés

11. § (1) Kizárólag automatizált adatfeldolgozással az érintett személyes jellemzőinek értékelésén alapuló döntés meghozatalára csak akkor kerülhet sor, ha a döntést

a) valamely szerződés megkötése vagy teljesítése során hozták, feltéve hogy azt az érintett kezdeményezte, vagy

b) olyan törvény teszi lehetővé, amely az érintett jogos érdekeit biztosító intézkedéseket is megállapítja.

(2) Az automatizált adatfeldolgozással hozott döntés esetén az érintettet – kérelmére – tájékoztatni kell az alkalmazott módszerről és annak lényegéről, valamint az érintettnek álláspontja kifejtésére lehetőséget kell biztosítani.

11. Személyes adatok kezelése tudományos kutatás során

12. § (1) Tudományos kutatás céljára felvett személyes adat csak tudományos kutatás céljára használható fel.

(2) A személyes adat érintettel való kapcsolatának megállapítását – mihelyt a kutatási cél megengedi – véglegesen lehetetlenné kell tenni. Ennek megtörténtéig is külön kell tárolni azokat az adatokat, amelyek meghatározott vagy meghatározható természetes személy azonosítására alkalmasak. Ezek az adatok egyéb adatokkal csak akkor kapcsolhatók össze, ha az a kutatás céljára szükséges.

(3) A tudományos kutatást végző szerv vagy személy személyes adatot csak akkor hozhat nyilvánosságra, ha

a) az érintett ahhoz hozzájárult, vagy

b) az a történelmi eseményekről folytatott kutatások eredményeinek bemutatásához szükséges.

12. Személyes adatok felhasználása statisztikai célra

13. § (1) A kötelező adatkezelés keretében kezelt személyes adatokat – ha törvény eltérően nem rendelkezik – a Központi Statisztikai Hivatal statisztikai célból egyedi azonosításra alkalmas módon átveheti és törvényben meghatározottak szerint kezelheti.

(2) A statisztikai célra felvett, átvett vagy feldolgozott személyes adatok – ha törvény eltérően nem rendelkezik – csak statisztikai célra kezelhetők. A személyes adatok statisztikai célra történő kezelésének részletes szabályait külön törvény határozza meg.

13. Az érintettek jogai és érvényesítésük

14. § Az érintett kérelmezheti az adatkezelőnél

a) tájékoztatását személyes adatai kezeléséről,

b) személyes adatainak helyesbítését, valamint

c) személyes adatainak – a kötelező adatkezelés kivételével – törlését vagy zárolását.

15. § (1) Az érintett kérelmére az adatkezelő tájékoztatást ad az érintett általa kezelt, illetve az általa megbízott adatfeldolgozó által feldolgozott adatairól, azok forrásáról, az adatkezelés céljáról, jogalapjáról, időtartamáról, az adatfeldolgozó

nevéről, címéről és az adatkezeléssel összefüggő tevékenységéről, továbbá – az érintett személyes adatainak továbbítása esetén – az adattovábbítás jogalapjáról és címzettjéről.

(2) Az adatkezelő az adattovábbítás jogszerűségének ellenőrzése, valamint az érintett tájékoztatása céljából adattovábbítási nyilvántartást vezet, amely tartalmazza az általa kezelt személyes adatok továbbításának időpontját, az adattovábbítás jogalapját és címzettjét, a továbbított személyes adatok körének meghatározását, valamint az adatkezelést előíró jogszabályban meghatározott egyéb adatokat.

(3) A (2) bekezdés szerinti adatok adattovábbítási nyilvántartásban való megőrzésére irányuló – és ennek alapján a tájékoztatási – kötelezettség időtartamát az adatkezelést előíró jogszabály korlátozhatja. E korlátozás körében személyes adatok esetében öt évnél, különleges adatok esetében pedig húsz évnél rövidebb időtartam nem állapítható meg.

(4) Az adatkezelő köteles a kérelem benyújtásától számított legrövidebb idő alatt, legfeljebb azonban 30 napon belül írásban, közérthető formában megadni a tájékoztatást.

(5) A (4) bekezdésben foglalt tájékoztatás ingyenes, ha a tájékoztatást kérő a folyó évben azonos adatkörre vonatkozóan tájékoztatási kérelmet az adatkezelőhöz még nem nyújtott be. Egyéb esetekben költségtérítés állapítható meg. A költségtérítés mértékét a felek között létrejött szerződés is rögzítheti. A már megfizetett költségtérítést vissza kell téríteni, ha az adatokat jogellenesen kezelték, vagy a tájékoztatás kérése helyesbítéshez vezetett.

16. § (1) Az érintett tájékoztatását az adatkezelő csak a 9. § (1) bekezdésében, valamint a 19. §-ban meghatározott esetekben tagadhatja meg.

(2) A tájékoztatás megtagadása esetén az adatkezelő írásban közli az érintettel, hogy a felvilágosítás megtagadására e törvény mely rendelkezése alapján került sor. A felvilágosítás megtagadása esetén az adatkezelő tájékoztatja az érintettet a bírósági jogorvoslat, továbbá a Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatósághoz (a továbbiakban: Hatóság) fordulás lehetőségéről.

(3) Az elutasított kérelmekről az adatkezelő a Hatóságot évente a tárgyévet követő év január 31-éig értesíti.

17. § (1) Ha a személyes adat a valóságnak nem felel meg, és a valóságnak megfelelő személyes adat az adatkezelő rendelkezésére áll, a személyes adatot az adatkezelő helyesbíti.

(2) A személyes adatot törölni kell, ha

a) kezelése jogellenes;

b) az érintett – a 14. § c) pontjában foglaltak szerint – kéri;

c) az hiányos vagy téves – és ez az állapot jogszerűen nem orvosolható –, feltéve, hogy a törlést törvény nem zárja ki;

d) az adatkezelés célja megszűnt, vagy az adatok tárolásának törvényben meghatározott határideje lejárt;

e) azt a bíróság vagy a Hatóság elrendelte.

(3) A (2) bekezdés d) pontjában meghatározott esetben a törlési kötelezettség nem vonatkozik azon személyes adatra, amelynek adathordozóját a levéltári anyag védelmére vonatkozó jogszabály értelmében levéltári őrizetbe kell adni.

(4) Törlés helyett az adatkezelő zárolja a személyes adatot, ha az érintett ezt kéri, vagy ha a rendelkezésére álló információk alapján feltételezhető, hogy a törlés sértené az érintett jogos érdekeit. Az így zárolt személyes adat kizárólag addig kezelhető, ameddig fennáll az adatkezelési cél, amely a személyes adat törlését kizárta.

(5) Az adatkezelő megjelöli az általa kezelt személyes adatot, ha az érintett vitatja annak helyességét vagy pontosságát, de a vitatott személyes adat helytelensége vagy pontatlansága nem állapítható meg egyértelműen.

18. § (1) A helyesbítésről, a zárolásról és a törlésről az érintettet, továbbá mindazokat értesíteni kell, akiknek korábban az adatot adatkezelés céljára továbbították. Az értesítés mellőzhető, ha ez az adatkezelés céljára való tekintettel az érintett jogos érdekét nem sérti.

(2) Ha az adatkezelő az érintett helyesbítés, zárolás vagy törlés iránti kérelmét nem teljesíti, a kérelem kézhezvételét követő 30 napon belül írásban közli a helyesbítés, zárolás vagy törlés iránti kérelem elutasításának ténybeli és jogi indokait. A helyesbítés, törlés vagy zárolás iránti kérelem elutasítása esetén az adatkezelő tájékoztatja az érintettet a bírósági jogorvoslat, továbbá a Hatósághoz fordulás lehetőségéről.

19. § Az érintettnek a 14–18. §-ban meghatározott jogait törvény korlátozhatja az állam külső és belső biztonsága, így a honvédelem, a nemzetbiztonság, a bűncselekmények megelőzése vagy üldözése, a büntetés-végrehajtás biztonsága érdekében, továbbá állami vagy önkormányzati gazdasági vagy pénzügyi érdekből, az Európai Unió jelentős gazdasági vagy pénzügyi érdekéből, valamint a foglalkozások gyakorlásával összefüggő fegyelmi és etikai vétségek, a munkajogi és munkavédelmi kötelezettségszegések megelőzése és feltárása céljából – beleértve minden

esetben az ellenőrzést és a felügyeletet is –, továbbá az érintett vagy mások jogainak védelme érdekében.

14. Az érintett előzetes tájékoztatásának követelménye

20. § (1) Az érintettel az adatkezelés megkezdése előtt közölni kell, hogy az adatkezelés hozzájáruláson alapul vagy kötelező.

(2) Az érintettet az adatkezelés megkezdése előtt egyértelműen és részletesen tájékoztatni kell az adatai kezelésével kapcsolatos minden tényről, így különösen az adatkezelés céljáról és jogalapjáról, az adatkezelésre és az adatfeldolgozásra jogosult személyéről, az adatkezelés időtartamáról, arról, ha az érintett személyes adatait az adatkezelő a 6. § (5) bekezdése alapján kezeli, illetve arról, hogy kik ismerhetik meg az adatokat. A tájékoztatásnak ki kell terjednie az érintett adatkezeléssel kapcsolatos jogaira és jogorvoslati lehetőségeire is.

(3) Kötelező adatkezelés esetén a tájékoztatás megtörténhet a (2) bekezdés szerinti információkat tartalmazó jogszabályi rendelkezésekre való utalás nyilvánosságra hozatalával is.

(4) Ha az érintettek személyes tájékoztatása lehetetlen vagy aránytalan költséggel járna, a tájékoztatás megtörténhet az alábbi információk nyilvánosságra hozatalával is:

a) az adatgyűjtés ténye,

b) az érintettek köre,

c) az adatgyűjtés célja,

d) az adatkezelés időtartama,

e) az adatok megismerésére jogosult lehetséges adatkezelők személye,

f) az érintettek adatkezeléssel kapcsolatos jogainak és jogorvoslati lehetőségeinek ismertetése, valamint

g) ha az adatkezelés adatvédelmi nyilvántartásba vételének van helye, az adatkezelés nyilvántartási száma, kivéve

a 68. § (2) bekezdésében foglalt esetet.

15. Tiltakozás személyes adat kezelése ellen

21. § (1) Az érintett tiltakozhat személyes adatának kezelése ellen,

a) ha a személyes adatok kezelése vagy továbbítása kizárólag az adatkezelőre vonatkozó jogi kötelezettség teljesítéséhez vagy az adatkezelő, adatátvevő vagy harmadik személy jogos érdekének érvényesítéséhez szükséges, kivéve kötelező adatkezelés esetén;

b) ha a személyes adat felhasználása vagy továbbítása közvetlen üzletszerzés, közvélemény-kutatás vagy tudományos kutatás céljára történik; valamint

c) törvényben meghatározott egyéb esetben.

(2) Az adatkezelő a tiltakozást a kérelem benyújtásától számított legrövidebb időn belül, de legfeljebb 15 napon belül megvizsgálja, annak megalapozottsága kérdésében döntést hoz, és döntéséről a kérelmezőt írásban tájékoztatja.

(3) Ha az adatkezelő az érintett tiltakozásának megalapozottságát megállapítja, az adatkezelést – beleértve a további adatfelvételt és adattovábbítást is – megszünteti, és az adatokat zárolja, valamint a tiltakozásról, továbbá az annak alapján tett intézkedésekről értesíti mindazokat, akik részére a tiltakozással érintett személyes adatot korábban továbbította, és akik kötelesek intézkedni a tiltakozási jog érvényesítése érdekében.

(4) Ha az érintett az adatkezelőnek a (2) bekezdés alapján meghozott döntésével nem ért egyet, illetve ha az adatkezelő a (2) bekezdés szerinti határidőt elmulasztja, az érintett – a döntés közlésétől, illetve a határidő utolsó napjától számított 30 napon belül – a 22. §-ban meghatározott módon bírósághoz fordulhat.

(5) Ha az adatátvevő jogának érvényesítéséhez szükséges adatokat az érintett tiltakozása miatt nem kapja meg, a (3) bekezdés alapján történő értesítés közlésétől számított 15 napon belül, az adatokhoz való hozzájutás érdekében – a 22. §-ban meghatározott módon – bírósághoz fordulhat az adatkezelő ellen. Az adatkezelő az érintettet is perbe hívhatja.

(6) Ha az adatkezelő a (3) bekezdés szerinti értesítést elmulasztja, az adatátvevő felvilágosítást kérhet az adatátadás meghiúsulásával kapcsolatos körülményekről az adatkezelőtől, amely felvilágosítást az adatkezelő az adatátvevő erre irányuló kérelmének kézbesítését követő 8 napon belül köteles megadni. Felvilágosítás kérése esetén az adatátvevő

a felvilágosítás megadásától, de legkésőbb az arra nyitva álló határidőtől számított 15 napon belül fordulhat bírósághoz az adatkezelő ellen. Az adatkezelő az érintettet is perbe hívhatja.

(7) Az adatkezelő az érintett adatát nem törölheti, ha az adatkezelést törvény rendelte el. Az adat azonban nem továbbítható az adatátvevő részére, ha az adatkezelő egyetértett a tiltakozással, vagy a bíróság a tiltakozás jogosságát megállapította.

16. Bírósági jogérvényesítés

22. § (1) Az érintett a jogainak megsértése esetén, valamint a 21. §-ban meghatározott esetekben az adatátvevő az adatkezelő ellen bírósághoz fordulhat. A bíróság az ügyben soron kívül jár el.

(2) Azt, hogy az adatkezelés a jogszabályban foglaltaknak megfelel, az adatkezelő köteles bizonyítani. A 21. § (5) és (6) bekezdése szerinti esetben a részére történő adattovábbítás jogszerűségét az adatátvevő köteles bizonyítani.

(3) A per elbírálása a megyei bíróság, a fővárosban a Fővárosi Bíróság (a továbbiakban együtt: megyei bíróság) hatáskörébe tartozik. A per – az érintett választása szerint – az érintett lakóhelye vagy tartózkodási helye szerinti megyei bíróság előtt is megindítható.

(4) A perben fél lehet az is, akinek egyébként nincs perbeli jogképessége. A perbe a Hatóság az érintett pernyertessége érdekében beavatkozhat.

(5) Ha a bíróság a kérelemnek helyt ad, az adatkezelőt a tájékoztatás megadására, az adat helyesbítésére, zárolására, törlésére, az automatizált adatfeldolgozással hozott döntés megsemmisítésére, az érintett tiltakozási jogának figyelembevételére, illetve a 21. §-ban meghatározott adatátvevő által kért adat kiadására kötelezi.

(6) Ha a bíróság a 21. §-ban meghatározott esetekben az adatátvevő kérelmét elutasítja, az adatkezelő köteles az érintett személyes adatát az ítélet közlésétől számított 3 napon belül törölni. Az adatkezelő köteles az adatokat akkor is törölni, ha az adatátvevő a 21. § (5), illetve (6) bekezdésében meghatározott határidőn belül nem fordul bírósághoz.

(7) A bíróság elrendelheti ítéletének – az adatkezelő azonosító adatainak közzétételével történő – nyilvánosságra hozatalát, ha azt az adatvédelem érdekei és nagyobb számú érintett e törvényben védett jogai megkövetelik.

17. Kártérítés

23. § (1) Az adatkezelő az érintett adatainak jogellenes kezelésével vagy az adatbiztonság követelményeinek megszegésével másnak okozott kárt köteles megtéríteni. Az érintettel szemben az adatkezelő felel az adatfeldolgozó által okozott kárért is. Az adatkezelő mentesül a felelősség alól, ha bizonyítja, hogy a kárt az adatkezelés körén kívül eső elháríthatatlan ok idézte elő.

(2) Nem kell megtéríteni a kárt annyiban, amennyiben az a károsult szándékos vagy súlyosan gondatlan magatartásából származott.

18. Belső adatvédelmi felelős és adatvédelmi szabályzat

24. § (1) Az adatkezelő, illetve az adatfeldolgozó szervezetén belül, közvetlenül a szerv vezetőjének felügyelete alá tartozó – jogi, közigazgatási, informatikai vagy ezeknek megfelelő, felsőfokú végzettséggel rendelkező – belső adatvédelmi felelőst kell kinevezni vagy megbízni

a) az országos hatósági, munkaügyi vagy bűnügyi adatállományt kezelő, illetve feldolgozó adatkezelőnél és adatfeldolgozónál;

b) a pénzügyi szervezetnél;

c) az elektronikus hírközlési és közüzemi szolgáltatónál.

(2) A belső adatvédelmi felelős

a) közreműködik, illetve segítséget nyújt az adatkezeléssel összefüggő döntések meghozatalában, valamint az érintettek jogainak biztosításában;

b) ellenőrzi e törvény és az adatkezelésre vonatkozó más jogszabályok, valamint a belső adatvédelmi és adatbiztonsági szabályzatok rendelkezéseinek és az adatbiztonsági követelményeknek a megtartását;

c) kivizsgálja a hozzá érkezett bejelentéseket, jogosulatlan adatkezelés észlelése esetén annak megszüntetésére hívja fel az adatkezelőt vagy az adatfeldolgozót;

d) elkészíti a belső adatvédelmi és adatbiztonsági szabályzatot;

e) vezeti a belső adatvédelmi nyilvántartást;

f) gondoskodik az adatvédelmi ismeretek oktatásáról.

(3) Az (1) bekezdésben meghatározott adatkezelőknek, valamint – az adatvédelmi nyilvántartásba bejelentési kötelezettség alá nem eső adatkezelők kivételével – egyéb állami és önkormányzati adatkezelőknek e törvény végrehajtása érdekében adatvédelmi és adatbiztonsági szabályzatot kell készíteniük.

19. A belső adatvédelmi felelősök konferenciája

25. § (1) A belső adatvédelmi felelősök konferenciája (a továbbiakban: konferencia) a Hatóság és a belső adatvédelmi felelősök rendszeres szakmai kapcsolattartását szolgálja, célja a személyes adatok védelmére és a közérdekű adatok megismerésére vonatkozó jogszabályok alkalmazása során az egységes joggyakorlat kialakítása.

(2) A konferenciát a Hatóság elnöke szükség szerint, de évente legalább egyszer hívja össze, és meghatározza napirendjét.

(3) A konferencia tagja minden olyan szervezet belső adatvédelmi felelőse, amelynél a felelős kinevezése törvény alapján kötelező.

(4) A konferencia tagjai lehetnek azon szervezetek belső adatvédelmi felelősei, amelyek esetében a kinevezés nem kötelező. E célból a Hatóság által vezetett belső adatvédelmi felelősi nyilvántartásba bejelentkezhetnek.

(5) A Hatóság a kapcsolattartás céljából belső adatvédelmi felelősi nyilvántartást vezet a konferencia tagjairól.

A nyilvántartás tartalmazza a belső adatvédelmi felelős nevét, postai és elektronikus levélcímét, továbbá a képviselt szervezet megnevezését.

(6) A nyilvántartásban a Hatóság az (5) bekezdés szerinti adatokat a belső adatvédelmi felelős e megbízatásának megszűnéséről való tudomásszerzéséig tartja nyilván.

III. FEJEZET

A KÖZÉRDEKÛ ADATOK MEGISMERÉSE

20. A közérdekű adatok megismerésének általános szabályai

26. § (1) Az állami vagy helyi önkormányzati feladatot, valamint jogszabályban meghatározott egyéb közfeladatot ellátó szervnek vagy személynek (a továbbiakban együtt: közfeladatot ellátó szerv) lehetővé kell tennie, hogy a kezelésében lévő közérdekű adatot és közérdekből nyilvános adatot – az e törvényben meghatározott kivételekkel – erre irányuló igény alapján bárki megismerhesse.

(2) Közérdekből nyilvános adat a közfeladatot ellátó szerv feladat- és hatáskörében eljáró személy neve, feladatköre, munkaköre, vezetői megbízása, a közfeladat ellátásával összefüggő egyéb személyes adata, valamint azok a személyes adatai, amelyek megismerhetőségét törvény előírja.

(3) Ha törvény másként nem rendelkezik, közérdekből nyilvános adat a jogszabály vagy állami, illetőleg helyi önkormányzati szervvel kötött szerződés alapján kötelezően igénybe veendő vagy más módon ki nem elégíthető szolgáltatást nyújtó szervek vagy személyek kezelésében lévő, e tevékenységükre vonatkozó, személyes adatnak nem minősülő adat.

27. § (1) A közérdekű vagy közérdekből nyilvános adat nem ismerhető meg, ha az a minősített adat védelméről szóló törvény szerinti minősített adat.

(2) A közérdekű és közérdekből nyilvános adatok megismeréséhez való jogot – az adatfajták meghatározásával – törvény

a) honvédelmi érdekből;

b) nemzetbiztonsági érdekből;

c) bűncselekmények üldözése vagy megelőzése érdekében;

d) környezet- vagy természetvédelmi érdekből;

e) központi pénzügyi vagy devizapolitikai érdekből;

f) külügyi kapcsolatokra, nemzetközi szervezetekkel való kapcsolatokra tekintettel;

g) bírósági vagy közigazgatási hatósági eljárásra tekintettel;

h) a szellemi tulajdonhoz fűződő jogra tekintettel korlátozhatja.

(3) Az üzleti titok megismerésére a Polgári Törvénykönyvben foglaltak az irányadók.

(4) A közérdekű adatok megismerése korlátozható uniós jogi aktus alapján az Európai Unió jelentős pénzügy- vagy gazdaságpolitikai érdekére tekintettel, beleértve a monetáris, a költségvetési és az adópolitikai érdeket is.

(5) A közfeladatot ellátó szerv feladat- és hatáskörébe tartozó döntés meghozatalára irányuló eljárás során készített vagy rögzített, a döntés megalapozását szolgáló adat a keletkezésétől számított tíz évig nem nyilvános. Ezen adatok megismerését – az adat megismeréséhez és a megismerhetőség kizárásához fűződő közérdek súlyának mérlegelésével – az azt kezelő szerv vezetője engedélyezheti.

(6) A döntés megalapozását szolgáló adat megismerésére irányuló igény – az (5) bekezdésben meghatározott időtartamon belül – a döntés meghozatalát követően akkor utasítható el, ha az adat megismerése a közfeladatot ellátó szerv törvényes működési rendjét vagy feladat- és hatáskörének illetéktelen külső befolyástól mentes ellátását, így különösen az adatot keletkeztető álláspontjának a döntések előkészítése során történő szabad kifejtését veszélyeztetné.

(7) Jogszabály a döntés megalapozását szolgáló egyes adatok megismerhetőségének korlátozására az (5) bekezdésben meghatározottnál rövidebb időtartamot állapíthat meg.

(8) E fejezet rendelkezései nem alkalmazhatók a közhitelű nyilvántartásból történő – külön törvényben szabályozott – adatszolgáltatásra.

21. A közérdekű adat megismerése iránti igény

28. § (1) A közérdekű adat megismerése iránt szóban, írásban vagy elektronikus úton bárki igényt nyújthat be. A közérdekből nyilvános adatok megismerésére a közérdekű adatok megismerésére vonatkozó rendelkezéseket kell alkalmazni.

(2) Ha törvény másként nem rendelkezik, az adatigénylő személyes adatai csak annyiban kezelhetők, amennyiben az az igény teljesítéséhez és a másolatkészítésért megállapított költségtérítés megfizetéséhez szükséges. Az igény teljesítését, illetve a költségek megfizetését követően az igénylő személyes adatait haladéktalanul törölni kell.

(3) Ha az adatigénylés nem egyértelmű, az adatkezelő felhívja az igénylőt az igény pontosítására.

29. § (1) A közérdekű adat megismerésére irányuló igénynek az adatot kezelő közfeladatot ellátó szerv az igény tudomására jutását követő legrövidebb idő alatt, legfeljebb azonban 15 napon belül tesz eleget.

(2) Ha az adatigénylés jelentős terjedelmű, illetve nagyszámú adatra vonatkozik, az (1) bekezdésben meghatározott határidő egy alkalommal 15 nappal meghosszabbítható. Erről az igénylőt az igény kézhezvételét követő 8 napon belül tájékoztatni kell.

(3) Az adatokat tartalmazó dokumentumról vagy dokumentumrészről, annak tárolási módjától függetlenül az igénylő másolatot kaphat. Az adatot kezelő közfeladatot ellátó szerv a másolat készítéséért – az azzal kapcsolatban felmerült költség mértékéig terjedően – költségtérítést állapíthat meg, amelynek összegéről az igénylőt az igény teljesítését megelőzően tájékoztatni kell.

(4) Ha az a dokumentum vagy dokumentumrész, amelyről az igénylő másolatot igényelt, jelentős terjedelmű, a másolat iránti igényt a költségtérítésnek az igénylő általi megfizetését követő 15 napon belül kell teljesíteni. Arról, hogy a másolatként igényelt dokumentum vagy dokumentumrész jelentős terjedelmű, továbbá a költségtérítés mértékéről, valamint az adatigénylés teljesítésének a másolatkészítést nem igénylő lehetőségeiről az igénylőt az igény kézhezvételét követő 8 napon belül tájékoztatni kell.

(5) A költségtérítés mértékének megállapítása során figyelembe vehető költségelemeket és azok legmagasabb mértékét, valamint a másolatként igényelt dokumentum jelentős terjedelmének megállapítása során alkalmazandó szempontokat jogszabály határozza meg.

30. § (1) Ha a közérdekű adatot tartalmazó dokumentum az igénylő által meg nem ismerhető adatot is tartalmaz, a másolaton a meg nem ismerhető adatot felismerhetetlenné kell tenni.

(2) Az adatigénylésnek közérthető formában és – amennyiben ezt az adatot kezelő közfeladatot ellátó szerv aránytalan nehézség nélkül teljesíteni képes – az igénylő által kívánt technikai eszközzel, illetve módon kell eleget tenni. Ha a kért adatot korábban már elektronikus formában nyilvánosságra hozták, az igény teljesíthető az adatot tartalmazó nyilvános forrás megjelölésével is. Az adatigénylést nem lehet elutasítani arra való hivatkozással, hogy annak közérthető formában nem lehet eleget tenni.

(3) Az igény teljesítésének megtagadásáról, annak indokaival, valamint az igénylőt e törvény alapján megillető jogorvoslati lehetőségekről való tájékoztatással együtt, 8 napon belül írásban vagy – ha az igényben elektronikus levelezési címét közölte – elektronikus levélben értesíteni kell az igénylőt. Az elutasított kérelmekről, valamint az elutasítások indokairól az adatkezelő nyilvántartást vezet, és az abban foglaltakról minden évben január 31-éig tájékoztatja a Hatóságot.

(4) A közérdekű adat megismerése iránti igény teljesítése nem tagadható meg azért, mert a nem magyar anyanyelvű igénylő az igényét anyanyelvén vagy az általa értett más nyelven fogalmazza meg.

(5) Ha a közérdekű adat megismerése iránti igény teljesítésének megtagadása tekintetében törvény az adatkezelő mérlegelését teszi lehetővé, a megtagadás alapját szűken kell értelmezni, és a közérdekű adat megismerésére irányuló igény teljesítése kizárólag abban az esetben tagadható meg, ha a megtagadás alapjául szolgáló közérdek nagyobb súlyú a közérdekű adat megismerésére irányuló igény teljesítéséhez fűződő közérdeknél.

(6) A közfeladatot ellátó szervnek a közérdekű adatok megismerésére irányuló igények teljesítésének rendjét rögzítő szabályzatot kell készítenie.

31. § (1) Az igénylő a közérdekű adat megismerésére vonatkozó igény elutasítása vagy a teljesítésre nyitva álló, vagy az adatkezelő által a 29. § (2) bekezdése szerint meghosszabbított határidő eredménytelen eltelte esetén, valamint – ha a költségtérítést nem fizette meg – a másolat készítéséért megállapított költségtérítés összegének felülvizsgálata érdekében bírósághoz fordulhat.

(2) A megtagadás jogszerűségét és a megtagadás indokait, illetve a másolat készítéséért megállapított költségtérítés összegének megalapozottságát az adatkezelőnek kell bizonyítania.

(3) A pert az igény elutasításának közlésétől, a határidő eredménytelen elteltétől, illetve a költségtérítés megfizetésére vonatkozó határidő lejártától számított harminc napon belül kell megindítani az igényt elutasító közfeladatot ellátó szerv ellen. Ha az igény elutasítása, nem teljesítése vagy a másolat készítéséért megállapított költségtérítés összege miatt az igénylő a Hatóság vizsgálatának kezdeményezése érdekében a Hatóságnál bejelentést tesz, a pert a bejelentés érdemi vizsgálatának elutasításáról, a vizsgálat megszüntetéséről, az 55. § (1) bekezdés b) pontja szerinti lezárásáról szóló vagy az 58. § (3) bekezdése szerinti értesítés kézhezvételét követő harminc napon belül lehet megindítani. A perindításra rendelkezésre álló határidő elmulasztása esetén igazolásnak van helye.

(4) A perben fél lehet az is, akinek egyébként nincs perbeli jogképessége. A perbe a Hatóság az igénylő pernyertessége érdekében beavatkozhat.

(5) Az országos illetékességű közfeladatot ellátó szerv ellen indult per a megyei bíróság hatáskörébe tartozik. A helyi bíróság hatáskörébe tartozó ügyekben a megyei bíróság székhelyén lévő helyi bíróság, Budapesten a Pesti Központi Kerületi Bíróság jár el. A bíróság illetékességét az alperes közfeladatot ellátó szerv székhelye alapítja meg.

(6) A bíróság soron kívül jár el.

(7) Ha a bíróság a közérdekű adat igénylésére irányuló kérelemnek helyt ad, határozatában az adatkezelőt a kért közérdekű adat közlésére kötelezi. A bíróság a másolat készítéséért megállapított költségtérítés összegét megváltoztathatja, vagy a közfeladatot ellátó szervet a költségtérítés összegének megállapítása tekintetében új eljárásra kötelezheti.

IV. FEJEZET

A KÖZÉRDEKÛ ADATOK KÖZZÉTÉTELE

22. A közérdekű adatokra vonatkozó tájékoztatási kötelezettség

32. § A közfeladatot ellátó szerv a feladatkörébe tartozó ügyekben – így különösen az állami és önkormányzati költségvetésre és annak végrehajtására, az állami és önkormányzati vagyon kezelésére, a közpénzek felhasználására és az erre kötött szerződésekre, a piaci szereplők, a magánszervezetek és - személyek részére különleges vagy kizárólagos

jogok biztosítására vonatkozóan – köteles elősegíteni és biztosítani a közvélemény pontos és gyors tájékoztatását.

23. Az elektronikus közzététel kötelezettsége

33. § (1) Az e törvény alapján kötelezően közzéteendő közérdekű adatokat internetes honlapon, digitális formában, bárki számára, személyazonosítás nélkül, korlátozástól mentesen, kinyomtatható és részleteiben is adatvesztés és – torzulás nélkül kimásolható módon, a betekintés, a letöltés, a nyomtatás, a kimásolás és a hálózati adatátvitel szempontjából is díjmentesen kell hozzáférhetővé tenni (a továbbiakban: elektronikus közzététel). A közzétett adatok megismerése személyes adatok közléséhez nem köthető.

(2) A 37. § szerinti közzétételi listákon meghatározott adatait saját honlapján – ha törvény másként nem rendelkezik – közzéteszi

a) a Köztársasági Elnök Hivatala, az Országgyűlés Hivatala, az Alkotmánybíróság Hivatala, az Alapvető Jogok Biztosának Hivatala, az Állami Számvevőszék, a Magyar Tudományos Akadémia, a Magyar Művészeti Akadémia, az Országos Igazságszolgáltatási Tanács Hivatala, a Legfőbb Ügyészség,

b) az önálló szabályozó szerv,

c) az autonóm államigazgatási szerv, a központi államigazgatási szerv a kormánybizottság kivételével, továbbá az országos kamara, valamint

d) a Kormány általános hatáskörű területi államigazgatási szerve.

(3) A (2) bekezdésben nem szereplő közfeladatot ellátó szervek a 37. § szerinti elektronikus közzétételi kötelezettségüknek választásuk szerint saját vagy társulásaik által közösen működtetett, illetve a felügyeletüket, szakmai irányításukat vagy működésükkel kapcsolatos koordinációt ellátó szervek által fenntartott, valamint az erre a célra létrehozott központi honlapon való közzététellel is eleget tehetnek.

(4) Ha a közoktatási intézmény nem lát el országos vagy térségi feladatot, e törvény szerinti elektronikus közzétételi kötelezettségének az ágazati jogszabályokban meghatározott információs rendszerhez történő adatszolgáltatás teljesítésével eleget tesz.

34. § (1) Az adatokat nem a saját honlapon közzétevő adatfelelős – a 35. § alkalmazásával – a közzéteendő adatokat az adatközlőnek továbbítja, amely gondoskodik az adatok honlapon való közzétételéről, és arról, hogy egyértelmű legyen az, hogy az egyes közzétett közérdekű adatok melyik szervtől származnak, illetve melyikre vonatkoznak.

(2) Az adatközlő a közzétételre szolgáló honlapot úgy alakítja ki, hogy az adatok közzétételére alkalmas legyen, gondoskodik a folyamatos üzemeltetésről, az esetleges üzemzavar elhárításáról és az adatok frissítéséről.

(3) A közzétételre szolgáló honlapon közérthető formában tájékoztatást kell adni a közérdekű adatok egyedi igénylésének szabályairól. A tájékoztatásnak tartalmaznia kell az igénybe vehető jogorvoslati lehetőségek ismertetését is.

(4) A közzétételre szolgáló honlapon a közzétételi listákon meghatározott közérdekű adatokon kívül elektronikusan,közzétehetőek más közérdekű és közérdekből nyilvános adatok is.

35. § (1) Az elektronikus közzétételre kötelezett adatfelelős szerv vezetője gondoskodik a 37. §-ban meghatározott közzétételi listákon szereplő adatok pontos, naprakész és folyamatos közzétételéről, az adatközlőnek való megküldéséről.

(2) A megküldött adatok elektronikus közzétételéért, folyamatos hozzáférhetőségéért, hitelességéért és az adatok frissítéséért az adatközlő felel.

(3) Az adatfelelős az (1) bekezdés szerinti, az adatközlő a (2) bekezdés szerinti kötelezettség teljesítésének részletes szabályait belső szabályzatban állapítja meg.

(4) Az elektronikusan közzétett adatok – ha e törvény vagy más jogszabály eltérően nem rendelkezik – a honlapról nem távolíthatóak el. A szerv megszűnése esetén a közzététel kötelezettsége a szerv jogutódját terheli.

36. § A 37. §-ban meghatározott közzétételi listákban szereplő adatok közzététele nem érinti az adott szervnek a közérdekű vagy közérdekből nyilvános adatok közzétételével kapcsolatos, más jogszabályban meghatározott kötelezettségeit.

24. A közzétételi listák

37. § (1) A 33. § (2)–(4) bekezdésében meghatározott szervek (a továbbiakban együtt: közzétételre kötelezett szerv) – a (4) bekezdésben meghatározott kivétellel – tevékenységükhöz kapcsolódóan az 1. melléklet szerinti általános közzétételi listában meghatározott adatokat az 1. mellékletben foglaltak szerint közzéteszik.

(2) Jogszabály egyes ágazatokra, a közfeladatot ellátó szervtípusra vonatkozóan meghatározhat egyéb közzéteendő adatokat (a továbbiakban: különös közzétételi lista).

(3) A közzétételre kötelezett szerv vezetője – a Hatóság véleményének kikérésével –, valamint jogszabály a közfeladatot ellátó szervre, azok irányítása, felügyelete alá tartozó szervekre vagy azok egy részére kiterjedő hatállyal további kötelezően közzéteendő adatkört határozhat meg (a továbbiakban: egyedi közzétételi lista).

(4) A polgári nemzetbiztonsági szolgálatok által közzéteendő adatok körét a polgári nemzetbiztonsági szolgálatok irányításáért felelős miniszter és a polgári hírszerzési tevékenység irányításáért felelős miniszter, a katonai nemzetbiztonsági szolgálatok által közzéteendő adatok körét a honvédelemért felelős miniszter – a Hatóság véleményének kikérésével – rendeletben állapítja meg.

(5) Testületi szervként működő közzétételre kötelezett szerv esetén az egyedi közzétételi lista megállapítása és módosítása – a Hatóság véleményének kikérésével – a testület hatáskörébe tartozik.

(6) A közzétételre kötelezett szerv vezetője a közzétételi listában nem szereplő közérdekű adatokra vonatkozó adatigénylések adatai alapján évente felülvizsgálja az általa a (3) bekezdés szerint kiadott közzétételi listát, és

a jelentős arányban vagy mennyiségben felmerült adatigénylések alapján azt kiegészíti.

(7) A közzétételi listában – a közzéteendő adat jellegétől függően – a közzététel gyakorisága is megállapítható.

(8) A különös és egyedi közzétételi listák elkészítésére, illetve kiegészítésére a Hatóság is javaslatot tehet.

V. FEJEZET

A NEMZETI ADATVÉDELMI ÉS INFORMÁCIÓSZABADSÁG HATÓSÁG

25. A Hatóság jogállása

38. § (1) A Hatóság autonóm államigazgatási szerv.

(2) A Hatóság feladata a személyes adatok védelméhez, valamint a közérdekű és a közérdekből nyilvános adatok megismeréséhez való jog érvényesülésének ellenőrzése és elősegítése.

(3) A Hatóság a (2) bekezdés szerinti feladatkörében az e törvényben meghatározottak szerint

a) bejelentés alapján vizsgálatot folytat;

b) hivatalból adatvédelmi hatósági eljárást folytathat;

c) hivatalból titokfelügyeleti hatósági eljárást folytathat;

d) a közérdekű adatokkal és a közérdekből nyilvános adatokkal kapcsolatos jogsértéssel összefüggésben bírósághoz fordulhat;

e) a más által indított perbe beavatkozhat;

f) adatvédelmi nyilvántartást vezet.

(4) A Hatóság a (2) bekezdés szerinti feladatkörében

a) javaslatot tehet a személyes adatok kezelését, valamint a közérdekű adatok és a közérdekből nyilvános adatok megismerését érintő jogszabályok megalkotására, illetve módosítására, véleményezi a feladatkörét érintő jogszabályok tervezetét;

b) tevékenységéről minden évben március 31-éig beszámolót hoz nyilvánosságra és a beszámolót benyújtja az Országgyűlésnek;

c) általános jelleggel vagy meghatározott adatkezelő részére ajánlást bocsát ki;

d) véleményezi a közfeladatot ellátó szerv tevékenységével kapcsolatosan az e törvény szerint közzéteendő adatokra vonatkozó különös, illetve egyedi közzétételi listákat;

e) törvényben meghatározott szervekkel vagy személyekkel együttműködve képviseli Magyarországot az Európai Unió közös adatvédelmi felügyelő testületeiben;

f) megszervezi a belső adatvédelmi felelősök konferenciáját;

g) meghatározza az adatvédelmi auditálás szakmai szempontjait;

h) az adatkezelő kérelmére adatvédelmi auditot folytathat le.

(5) A Hatóság független, csak a törvénynek van alárendelve, feladatkörében nem utasítható, a feladatát más szervektől elkülönülten, befolyásolástól mentesen látja el. A Hatóság számára feladatot csak törvény állapíthat meg.

26. A Hatóság költségvetése és gazdálkodása

39. § (1) A Hatóság fejezeti jogosítványokkal felruházott központi költségvetési szerv, amelynek költségvetése az Országgyűlés költségvetési fejezetén belül önálló címet képez.

(2) A Hatóság tárgyévi költségvetésének kiadási és bevételi főösszegei – az államháztartásról szóló törvényben meghatározott, az élet- és vagyonbiztonságot veszélyeztető elemi csapás, illetve annak következményei elhárítása érdekében meghozott átmeneti intézkedés, valamint a Hatóság saját vagy irányító szervi hatáskörében meghozott intézkedése kivételével – kizárólag az Országgyűlés által csökkenthetők.

(3) A Hatóság által kiszabott bírság a központi költségvetés bevétele.

(4) Az előző évi bevételeiből származó maradványt a Hatóság a következő években a feladatai teljesítésére felhasználhatja.

27. A Hatóság elnöke

40. § (1) A Hatóságot elnök vezeti. A Hatóság elnökét a miniszterelnök javaslatára a köztársasági elnök nevezi ki, azok közül a jogász végzettségű, az országgyűlési képviselők választásán választható, magyar állampolgárok közül, akik az adatvédelmet vagy az információszabadságot érintő eljárások ellenőrzésében legalább öt év szakmai tapasztalattal rendelkeznek, vagy e területek valamelyikén tudományos fokozatot szereztek.

(2) A Hatóság elnökének nem nevezhető ki az, aki a kinevezésre irányuló javaslat megtételének időpontját megelőző négy évben országgyűlési képviselő, európai parlamenti képviselő, köztársasági elnök, a Kormány tagja, államtitkár, helyi önkormányzati képviselő, polgármester, alpolgármester, főpolgármester, főpolgármester-helyettes, megyei közgyűlés elnöke vagy alelnöke, települési, területi vagy országos kisebbségi önkormányzat tagja, illetve párt tisztségviselője vagy alkalmazottja volt.

(3) A köztársasági elnök a Hatóság elnökét kilenc évre nevezi ki.

(4) A Hatóság elnöke a kinevezését követően a köztársasági elnök előtt az egyes közjogi tisztségviselők esküjéről és fogadalmáról szóló törvény szerinti tartalommal esküt tesz.

41. § (1) A Hatóság elnöke nem lehet tagja pártnak, nem folytathat politikai tevékenységet, megbízatása összeegyeztethetetlen minden más állami vagy önkormányzati tisztséggel és megbízatással.

(2) A Hatóság elnöke más keresőfoglalkozást nem folytathat, és egyéb tevékenységéért – a tudományos, az oktatói, a művészeti, a szerzői jogi védelem alá eső, továbbá a lektori és a szerkesztői tevékenységet kivéve – díjazást nem fogadhat el.

(3) A Hatóság elnöke nem lehet gazdasági társaság vezető tisztségviselője, felügyelőbizottságának tagja, továbbá gazdasági társaság személyes közreműködésre kötelezett tagja.

42. § (1) A Hatóság elnöke a kinevezését követő harminc napon belül, majd ezt követően minden évben január 31-ig, valamint a megbízatásának megszűnését követő harminc napon belül az országgyűlési képviselők vagyonnyilatkozatával azonos tartalmú vagyonnyilatkozatot tesz.

(2) A vagyonnyilatkozat-tétel elmulasztása esetén – a vagyonnyilatkozat benyújtásáig – a Hatóság elnöke tisztségét nem gyakorolhatja, javadalmazásban nem részesül.

(3) A vagyonnyilatkozat nyilvános, oldalhű másolatát a Hatóság honlapján haladéktalanul közzé kell tenni.

A vagyonnyilatkozat a honlapról a Hatóság elnöke megbízatásának megszűnését követő egy év elteltéig nem távolítható el.

(4) A Hatóság elnökének vagyonnyilatkozatával kapcsolatos eljárást a miniszterelnöknél bárki kezdeményezheti a vagyonnyilatkozat konkrét tartalmára vonatkozó olyan tényállítással, amely konkrétan megjelöli a vagyonnyilatkozat kifogásolt részét és tartalmát. Ha a kezdeményezés nem felel meg az e bekezdésben foglalt követelményeknek, nyilvánvalóan alaptalan, vagy az ismételten benyújtott kezdeményezés új tényállítást vagy adatot nem tartalmaz, a miniszterelnök az eljárás lefolytatása nélkül elutasítja a kezdeményezést. A vagyonnyilatkozatban foglaltak valóságtartalmát a miniszterelnök ellenőrzi.

(5) A vagyonnyilatkozattal kapcsolatos eljárás során a miniszterelnök felhívására a Hatóság elnöke köteles a vagyonnyilatkozatában feltüntetett vagyoni, jövedelmi és érdekeltségi viszonyokat igazoló adatokat haladéktalanul, írásban bejelenteni a miniszterelnök részére. Az ellenőrzés eredményéről az adatok megküldésével a miniszterelnök tájékoztatja a köztársasági elnököt. Az adatokba csak a miniszterelnök és a köztársasági elnök tekinthet be.

(6) A Hatóság elnöke által benyújtott igazoló adatokat a vagyonnyilatkozattal kapcsolatos eljárás lezárulását követő harmincadik napon törölni kell.

43. § (1) A Hatóság elnöke miniszteri illetményre és juttatásokra jogosult, azzal, hogy a vezetői illetménypótlék mértéke a miniszteri vezetői illetménypótlék másfélszerese.

(2) A Hatóság elnökét naptári évenként negyven munkanap szabadság illeti meg.

44. § (1) A Hatóság elnöke a társadalombiztosítás ellátásaira való jogosultság szempontjából közszolgálati jogviszonyban foglalkoztatott biztosítottnak minősül.

(2) Az elnök megbízatásának időtartama közigazgatási szervnél közszolgálati jogviszonyban töltött időnek számít.

45. § (1) A Hatóság elnökének megbízatása megszűnik

a) a megbízatási idejének lejártával;

b) lemondásával;

c) halálával;

d) a kinevezéséhez szükséges feltételek hiányának megállapításával;

e) összeférhetetlensége megállapításával;

f) felmentésével;

g) a tisztségétől való megfosztással.

(2) A Hatóság elnöke a miniszterelnök útján a köztársasági elnökhöz intézett írásbeli nyilatkozatával bármikor lemondhat megbízatásáról. A Hatóság elnökének megbízatása a lemondás közlését követő, a lemondásban megjelölt napon, ennek hiányában a lemondás közlésének napján szűnik meg. A lemondás érvényességéhez elfogadó nyilatkozat nem szükséges.

(3) Ha a Hatóság elnöke a 41. § szerinti összeférhetetlenségét a kinevezésétől számított harminc napon belül nem szünteti meg, vagy a tisztsége gyakorlása során vele szemben összeférhetetlenségi ok merül fel, a köztársasági elnök a miniszterelnök indítványára, az indítvány kézhezvételétől számított harminc napon belül dönt az összeférhetetlenség megállapításának kérdésében.

(4) A köztársasági elnök – a miniszterelnök indítványára – felmenti a Hatóság elnökét, ha a Hatóság elnöke neki fel nem róható okból kilencven napon túlmenően nem képes eleget tenni megbízatásából eredő feladatainak.

(5) A köztársasági elnök – a miniszterelnök indítványára – megfosztja tisztségétől a Hatóság elnökét, ha a Hatóság elnöke neki felróható okból kilencven napon túlmenően nem tesz eleget megbízatásából eredő feladatainak, vagy vagyonnyilatkozatában szándékosan lényeges adatot, tényt valótlanul közöl.

(6) A Hatóság elnökének kinevezéséhez szükséges feltételek hiányát a miniszterelnök indítványára a köztársasági elnök állapítja meg.

(7) A megbízatás az (1) bekezdés a), b) és f) pontja szerinti megszűnése esetén a Hatóság elnökét a megszűnéskori havi illetménye háromszorosának megfelelő összegű külön illetmény illeti meg.

(8) A köztársasági elnöknek a (3)–(6) bekezdéssel és a 40. §-sal a hatáskörébe utalt döntéséhez ellenjegyzés nem szükséges.

28. A Hatóság elnökének helyettese

46. § (1) A Hatóság elnökének munkáját az általa határozatlan időre kinevezett helyettes segíti. A Hatóság elnökhelyettese felett az elnök gyakorolja a munkáltatói jogokat.

(2) Az elnökhelyettesnek meg kell felelnie a Hatóság elnökének kinevezéséhez szükséges, a 40. § (1) és (2) bekezdésében előírt feltételeknek.

(3) Az elnökhelyettes összeférhetetlenségére a 41. §-ban foglaltakat megfelelően alkalmazni kell.

(4) Az elnökhelyettes az elnök akadályoztatása esetén, illetve ha az elnöki tisztség nincs betöltve, gyakorolja az elnök hatásköreit és ellátja feladatait.

47. § Az elnökhelyettes vagyonnyilatkozat-tételi kötelezettségére és a vagyonnyilatkozatával kapcsolatos eljárásra a 42. § rendelkezései megfelelően irányadóak, azzal, hogy a vagyonnyilatkozatával kapcsolatos eljárás során a miniszterelnök helyett a Hatóság elnöke jár el, és az ellenőrzés eredményéről nem kell tájékoztatni a köztársasági elnököt.

48. § (1) Az elnökhelyettes államtitkári illetményre és juttatásokra jogosult.

(2) Az elnökhelyettest naptári évenként negyven munkanap szabadság illeti meg.

(3) Az elnökhelyettes a társadalombiztosítás ellátásaira való jogosultság szempontjából közszolgálati jogviszonyban foglalkoztatott biztosítottnak minősül.

(4) Az elnökhelyettes megbízatásának időtartama közigazgatási szervnél közszolgálati jogviszonyban töltött időnek számít.

49. § (1) A Hatóság elnökhelyettesének megbízatása megszűnik

a) lemondásával;

b) halálával;

c) a kinevezéséhez szükséges feltételek hiányának megállapításával;

d) összeférhetetlensége megállapításával;

e) felmentésével;

f) a tisztségétől való megfosztással.

(2) A Hatóság elnökhelyettese a Hatóság elnökéhez intézett írásbeli nyilatkozatával bármikor lemondhat megbízatásáról. A Hatóság elnökhelyettesének megbízatása a lemondás közlését követő, a lemondásban megjelölt napon, ennek hiányában a lemondás közlésének napján szűnik meg. A lemondás érvényességéhez elfogadó nyilatkozat nem szükséges.

(3) Ha a Hatóság elnökhelyettese a 41. § szerinti összeférhetetlenségét a kinevezésétől számított harminc napon belül nem szünteti meg, vagy a tisztsége gyakorlása során vele szemben összeférhetetlenségi ok merül fel, a Hatóság elnöke dönt az összeférhetetlenség megállapításának kérdésében.

(4) A Hatóság elnöke felmenti a Hatóság elnökhelyettesét, ha a Hatóság elnökhelyettese neki fel nem róható okból kilencven napon túlmenően nem képes eleget tenni megbízatásából eredő feladatainak.

(5) A Hatóság elnöke a Hatóság elnökhelyettesét felmentheti, ezzel egyidejűleg a Hatóság elnökhelyettesének a Hatóságnál köztisztviselői munkakört és – az 51. § (1) bekezdésében meghatározott feltételek fennállásának hiányában is – vizsgálói megbízatást kell felajánlani.

(6) A Hatóság elnöke megfosztja tisztségétől a Hatóság elnökhelyettesét, ha a Hatóság elnökhelyettese neki felróható okból kilencven napon túlmenően nem tesz eleget megbízatásából eredő feladatainak, vagy vagyonnyilatkozatában szándékosan lényeges adatot, tényt valótlanul közöl.

(7) A Hatóság elnökhelyettesének kinevezéséhez szükséges feltételek hiányát a Hatóság elnöke állapítja meg.

(8) A megbízatás az (1) bekezdés a) és e) pontja szerinti megszűnése esetén a Hatóság elnökhelyettesét a megszűnéskori havi illetménye háromszorosának megfelelő összegű külön illetmény illeti meg.

29. A Hatóság személyi állománya

50. § A Hatóság köztisztviselői és munkavállalói felett a munkáltatói jogokat a Hatóság elnöke gyakorolja.

51. § (1) A Hatóság elnöke a Hatóság köztisztviselői létszámának legfeljebb húsz százalékáig vizsgálót nevezhet ki, a Hatóság azon köztisztviselői közül, akik felsőfokú informatikai vagy jogász végzettségűek és legalább három évet adatvédelmi szakértő vagy adatvédelmi felelős munkakörben töltöttek, valamint közigazgatási vagy jogi szakvizsgával rendelkeznek.

(2) A vizsgálói megbízatás határozatlan időre szól, amely a Hatóság elnöke által bármikor – indokolás nélkül – visszavonható. Ha a Hatóság elnöke a vizsgálói megbízatást visszavonja, a köztisztviselőt a vizsgálói megbízatását megelőzően betöltött utolsó munkakörébe kell visszahelyezni.

(3) A vizsgáló vezetői pótlék nélkül számított osztályvezetői illetményre jogosult.

VI. FEJEZET

A HATÓSÁG ELJÁRÁSAI

30. A Hatóság vizsgálata

52. § (1) A Hatóságnál bejelentéssel bárki vizsgálatot kezdeményezhet arra hivatkozással, hogy személyes adatok kezelésével, illetve a közérdekű adatok vagy a közérdekből nyilvános adatok megismeréséhez fűződő jogok gyakorlásával kapcsolatban jogsérelem következett be, vagy annak közvetlen veszélye fennáll.

(2) A Hatóság vizsgálata nem minősül közigazgatási hatósági eljárásnak, arra a közigazgatási hatósági eljárás általános szabályairól szóló törvényt nem kell alkalmazni.

(3) A Hatósághoz tett bejelentése miatt senkit sem érhet hátrány. A bejelentő kilétét a Hatóság csak akkor fedheti fel, ha ennek hiányában a vizsgálat nem lenne lefolytatható. Ha a bejelentő kéri, kilétét a Hatóság akkor sem fedheti fel, ha ennek hiányában a vizsgálat nem folytatható le. Erről a következményről a Hatóság a bejelentőt köteles tájékoztatni.

(4) A Hatóság vizsgálata ingyenes, a vizsgálat költségeit a Hatóság előlegezi és viseli.

53. § (1) A Hatóság – a (2) és (3) bekezdésben foglalt kivételekkel – a bejelentést köteles érdemben megvizsgálni.

(2) A Hatóság a bejelentést érdemi vizsgálat nélkül elutasíthatja, ha

a) a bejelentésben megjelölt jogsérelem csekély jelentőségű, vagy

b) a bejelentés névtelen.

(3) A Hatóság a bejelentést érdemi vizsgálat nélkül elutasítja, ha

a) az adott ügyben bírósági eljárás van folyamatban, vagy az ügyben korábban jogerős bírósági határozat született,

b) az 52. § (3) bekezdése szerinti tájékoztatás ellenére a bejelentő továbbra is kéri, hogy a kilétét ne fedjék fel,

c) a bejelentés nyilvánvalóan alaptalan,

d) az ismételten előterjesztett bejelentés érdemben új tényt, adatot nem tartalmaz.

(4) Ha a bejelentést az alapvető jogok biztosa tette, a Hatóság a bejelentést érdemi vizsgálat nélkül csak abban az esetben utasíthatja el, ha az adott ügyben bírósági eljárás van folyamatban, vagy az ügyben korábban jogerős bírósági határozat született.

(5) A Hatóság a vizsgálatot megszünteti, ha

a) a (3)–(4) bekezdés alapján a kérelem érdemi vizsgálat nélküli elutasításának lett volna helye, az elutasítási ok azonban a vizsgálat megindítását követően jutott a hatóság tudomására,

b) a vizsgálat folytatására okot adó körülmény már nem áll fenn.

(6) A Hatóság a bejelentés érdemi vizsgálatának elutasításáról, a vizsgálat megszüntetéséről és az elutasítás, illetve a megszüntetés indokairól értesíti a bejelentőt.

(7) A Hatóság a hatáskörébe nem tartozó ügyre vonatkozó bejelentést – a bejelentő egyidejű értesítése mellett – a bejelentésben foglaltak tekintetében eljárásra hatáskörrel rendelkező szervhez átteszi, ha a rendelkezésre álló adatok alapján a hatáskörrel rendelkező szerv kiléte megállapítható. Ha a Hatóság hatáskörébe nem tartozó ügyre vonatkozó bejelentés alapján a Hatóság azt állapítja meg, hogy az ügyben bírósági eljárás kezdeményezésének van helye, erről a bejelentőt értesíti.

54. § (1) A Hatóság a vizsgálat során

a) a vizsgált adatkezelő kezelésében levő, a vizsgált üggyel összefüggésbe hozható összes iratba betekinthet, illetve azokról másolatot kérhet,

b) a vizsgált üggyel összefüggésbe hozható adatkezelést megismerheti, az adatkezelés helyszínéül szolgáló helyiségbe beléphet,

c) a vizsgált adatkezelőtől, illetve az adatkezelő bármely munkatársától írásbeli és szóbeli felvilágosítást kérhet,

d) a vizsgált üggyel összefüggésbe hozható bármely szervezettől vagy személytől írásbeli felvilágosítást kérhet, és

e) az adatkezelő hatóság felügyeleti szervének vezetőjét vizsgálat lefolytatására kérheti fel.

(2) A Hatóság (1) bekezdés szerinti kérésének a vizsgált adatkezelő, illetve az eljárási cselekménnyel érintett más szervezet vagy személy a Hatóság által megállapított határidőn belül köteles eleget tenni. A Hatóság által megállapított határidő az (1) bekezdés d) és e) pontja szerinti esetben tizenöt napnál rövidebb nem lehet.

(3) Az (1) bekezdés c) és d) pontja szerinti felvilágosítást az arra felhívott személy megtagadhatja, ha

a) az a személy, akit a Hatóság vizsgálatának alapját képező bejelentés érint, a közigazgatási hatósági eljárás általános szabályairól szóló törvény szerinti hozzátartozója vagy volt házastársa;

b) a felvilágosítás során magát vagy a közigazgatási hatósági eljárás általános szabályairól szóló törvény szerinti hozzátartozóját, illetve volt házastársát bűncselekmény elkövetésével vádolná, az azzal kapcsolatos kérdésben.

55. § (1) A Hatóság a bejelentés érkezésétől számított két hónapon belül,

a) ha a bejelentésben foglaltakat megalapozottnak tartja,

aa) az 56. §-ban, illetve az 57. §-ban meghatározott intézkedést tesz,

ab) a vizsgálatot lezárja, és a 60. § szerinti adatvédelmi hatósági eljárást indít, vagy

ac) a vizsgálatot lezárja, és a 62. § szerinti titokfelügyeleti hatósági eljárást indít;

b) ha a bejelentésben foglaltakat nem tartja megalapozottnak, a vizsgálatot lezárja.

(2) A vizsgálat eredményéről, a vizsgálat lezárásának indokáról, esetleges intézkedéséről, illetve hatósági eljárás megindításáról a Hatóság a bejelentőt értesíti.

56. § (1) Ha a Hatóság a személyes adatok kezelésével, illetve a közérdekű adatok vagy a közérdekből nyilvános adatok megismeréséhez fűződő jogok gyakorlásával kapcsolatos jogsérelem vagy annak közvetlen veszélye fennállását megalapozottnak tartja, az adatkezelőt a jogsérelem orvoslására, illetve annak közvetlen veszélye megszüntetésére szólítja fel.

(2) Az adatkezelő – egyetértése esetén – haladéktalanul megteszi az (1) bekezdés szerinti felszólításban megjelölt szükséges intézkedéseket, és a megtett intézkedéseiről, illetve – egyet nem értése esetén – álláspontjáról a felszólítás kézhezvételétől számított harminc napon belül írásban tájékoztatja a Hatóságot.

(3) A felügyeleti szervvel rendelkező adatkezelő hatóság esetében a Hatóság – ha az (1) bekezdés szerinti felszólítás nem, vezetett eredményre – az adatkezelő szerv egyidejű tájékoztatása mellett ajánlást tehet az adatkezelő felügyeleti szervének. A Hatóság az adatkezelõ felügyeleti szervének az (1) bekezdés szerinti felszólítás hiányában is közvetlenül ajánlást tehet, ha a jogsérelem orvoslása, illetve a jogsérelem közvetlen veszélyének megszüntetése álláspontja szerint ilyen módon hatékonyabban megtörténhet.

(4) A felügyeleti szerv az ajánlás tekintetében kialakított érdemi álláspontjáról, illetve a megtett intézkedésről az ajánlás kézhezvételétől számított harminc napon belül írásban tájékoztatja a Hatóságot.

57. § Ha a Hatóság a vizsgálata alapján azt állapítja meg, hogy a jogsérelem, illetve annak közvetlen veszélye valamely jogszabály vagy közjogi szervezetszabályozó eszköz fölösleges,nem egyértelmű vagy nem megfelelő rendelkezésére, illetve az adatkezeléssel összefüggő kérdések jogi szabályozásának hiányára vagy hiányosságára vezethető vissza, a jogsérelem, illetve annak közvetlen veszélye jövőbeni elkerülésének érdekében ajánlást tehet a jogszabályalkotásra, illetve a közjogi szervezetszabályozó eszköz kiadására jogosult szervnek, illetve a jogszabály előkészítőjének. Az ajánlásban a Hatóság javasolhatja a jogszabály, illetve a közjogi szervezetszabályozó eszköz módosítását, hatályon kívül helyezését vagy megalkotását. A megkeresett szerv az álláspontjáról, illetve az ajánlásban foglaltak szerint megtett intézkedéséről hatvan napon belül értesíti a Hatóságot.

58. § (1) Ha az 56. § szerinti felszólítás vagy ajánlás alapján a jogsérelem orvoslására, illetve a jogsérelem közvetlen veszélyének megszüntetésére nem került sor, a Hatóság az 56. § (2) bekezdése szerinti, illetve – ha ajánlás tételére került sor – az 56. § (4) bekezdése szerinti tájékoztatási határidő lejártát követő harminc napon belül dönt a szükséges további intézkedések megtételéről.

(2) Az (1) bekezdés szerinti esetben szükséges további intézkedésként a Hatóság

a) a 60. §-ban foglaltak szerint adatvédelmi hatósági eljárást indíthat,

b) a 62. §-ban foglaltak szerint titokfelügyeleti hatósági eljárást indíthat,

c) a 64. §-ban foglaltak szerint bírósági eljárást indíthat, vagy

d) az 59. §-ban foglaltak szerint jelentést készíthet.

(3) Az 56. § és az 57. § szerinti intézkedések eredményéről, illetve a (2) bekezdés szerinti további intézkedések megtételéről a Hatóság a bejelentőt értesíti.

31. A Hatóság jelentése

59. § (1) A Hatóság a bejelentés alapján lefolytatott vizsgálatról jelentést készíthet, ha az ügyben a Hatóság által hatósági eljárás vagy bírósági eljárás megindítására nem került sor.

(2) A jelentés tartalmazza a vizsgálat során feltárt tényeket, az ezeken alapuló megállapításokat és következtetéseket.

(3) A Hatóság jelentése nyilvános. A minősített adatot tartalmazó jelentést a Hatóság elnöke minősíti, vagy a minősítési jelölést megismétli. A minősített adatot vagy törvény által védett titkot tartalmazó jelentést úgy kell nyilvánosságra hozni, hogy a minősített adat vagy a törvény által védett egyéb titok ne legyen megismerhető.

(4) A Hatóságnak a titkosszolgálati eszközök és módszerek alkalmazására jogosult szervek e tevékenységével kapcsolatos vizsgálatáról készült jelentése nem tartalmazhat olyan adatot, amelyből a szerv adott ügyben folytatott titkos információgyűjtő tevékenységére lehetne következtetni.

(5) A Hatóság jelentése bíróság vagy más hatóság előtt nem támadható meg.

32. Adatvédelmi hatósági eljárás

60. § (1) A személyes adatok védelméhez való jog érvényesülése érdekében a Hatóság adatvédelmi hatósági eljárást indíthat.

(2) Az adatvédelmi hatósági eljárásra a közigazgatási hatósági eljárás általános szabályairól szóló törvényt az e törvényben meghatározott eltérésekkel kell alkalmazni.

(3) Az adatvédelmi hatósági eljárás kizárólag hivatalból indítható, az akkor sem minősül kérelemre indult eljárásnak, ha az adatvédelmi hatósági eljárást a Hatóság bejelentésen alapuló vizsgálata előzte meg. Ha azonban az adatvédelmi hatósági eljárást a Hatóság bejelentésen alapuló vizsgálata előzte meg, a bejelentőt az adatvédelmi hatósági eljárás megindításáról, illetve befejezéséről értesíteni kell.

(4) A Hatóság adatvédelmi hatósági eljárást indít, ha a bejelentésen alapuló vizsgálat alapján vagy egyébként valószínűsíthető a személyes adatok jogellenes kezelése, és a jogellenes adatkezelés

a) személyek széles körét érinti,

b) különleges adatokat érint, vagy

c) nagy érdeksérelmet vagy kárveszélyt idézhet elő.

(5) Az adatvédelmi hatósági eljárásban az ügyintézési határidő két hónap.

61. § (1) Az adatvédelmi hatósági eljárásban hozott határozatában a Hatóság

a) elrendelheti a valóságnak nem megfelelő személyes adat helyesbítését,

b) elrendelheti a jogellenesen kezelt személyes adatok zárolását, törlését vagy megsemmisítését,

c) megtilthatja a személyes adatok jogellenes kezelését vagy feldolgozását,

d) megtilthatja a személyes adatok külföldre továbbítását,

e) elrendelheti az érintett tájékoztatását, ha azt az adatkezelő jogellenesen tagadta meg, valamint

f) bírságot szabhat ki.

(2) A Hatóság elrendelheti határozatának – az adatkezelő azonosító adatainak közzétételével történő – nyilvánosságra hozatalát, ha azt az adatvédelem érdekeinek, illetve nagyobb számú érintett e törvény szerinti jogainak védelme megköveteli.

(3) Az (1) bekezdés f) pontja szerint kiszabott bírság mértéke százezertől tízmillió forintig terjedhet.

(4) A Hatóság annak eldöntésében, hogy indokolt-e a bírság kiszabása, illetve a bírság mértékének megállapításában az eset összes körülményeit – így különösen a jogsértéssel érintettek körének nagyságát, a jogsértés súlyát és a jogsértés ismétlődő jellegét – veszi figyelembe.

(5) A bírósági felülvizsgálat kezdeményezésére irányadó keresetindítási határidő lejártáig, illetve felülvizsgálat kezdeményezése esetén a bíróság jogerős döntéséig a vitatott adatkezeléssel érintett adatok nem törölhetők, illetve nem semmisíthetők meg.

33. Titokfelügyeleti hatósági eljárás

62. § (1) Ha a bejelentésen alapuló vizsgálat alapján vagy egyébként valószínűsíthető, hogy a nemzeti minősített adat minősítése jogellenes, a Hatóság titokfelügyeleti hatósági eljárást indíthat. A Hatóság titokfelügyeleti hatósági eljárása a Nemzeti Biztonsági Felügyelet a minősített adat védelméről szóló törvényben meghatározott feladatait nem érinti.

(2) A titokfelügyeleti hatósági eljárásra a közigazgatási hatósági eljárás általános szabályairól szóló törvényt az e törvényben meghatározott eltérésekkel kell alkalmazni.

(3) A titokfelügyeleti hatósági eljárás kizárólag hivatalból indítható, az akkor sem minősül kérelemre indult eljárásnak, ha a titokfelügyeleti hatósági eljárást a Hatóság bejelentésen alapuló vizsgálata előzte meg. Ha azonban a titokfelügyeleti hatósági eljárást a Hatóság bejelentésen alapuló vizsgálata előzte meg, a bejelentőt a titokfelügyeleti hatósági eljárás megindításáról, illetve befejezéséről értesíteni kell.

63. § (1) A titokfelügyeleti hatósági eljárásban hozott határozatában a Hatóság a nemzeti minősített adat minősítésére vonatkozó jogszabályok megsértésének megállapítása esetén a minősítőt a nemzeti minősített adat minősítési szintjének, illetve érvényességi idejének a jogszabályoknak megfelelő megváltoztatására, vagy a minősítés megszüntetésére hívja fel.

(2) Ha a minősítő a Hatóság (1) bekezdés szerinti határozatát megalapozatlannak tartja, annak bírósági felülvizsgálatát a határozat közlésétől számított hatvan napon belül kérheti. A keresetlevél benyújtásának a határozat végrehajtására halasztó hatálya van. Ha a minősítő a határozat közlésétől számított hatvan napon belül nem fordul bírósághoz, a nemzeti minősített adat minősítése a határozat közlésétől számított hatvanegyedik napon a határozatban foglaltak szerint megszűnik, illetve minősítési szintje vagy érvényességi ideje a határozatban foglaltak szerint megváltozik.

(3) A bíróság eljárására a polgári perrendtartás közigazgatási perekre vonatkozó rendelkezéseit azzal az eltéréssel kell alkalmazni, hogy a bíróság az ügyben zárt tárgyaláson, soron kívül jár el.

(4) A bíróság a Hatóság határozatát helybenhagyja, megváltoztatja, vagy hatályon kívül helyezi, és szükség esetén a Hatóságot új eljárásra kötelezi.

(5) A bíróság, illetve a Hatóság határozata nem érinti a minősítőnek a nemzeti minősített adat felülvizsgálatára vonatkozó, a minősített adat védelméről szóló törvény szerinti kötelezettségét.

(6) A perben csak olyan bíró járhat el, akinek a nemzetbiztonsági szolgálatokról szóló törvény szerinti legmagasabb szintű nemzetbiztonsági ellenőrzését elvégezték.

(7) A per során a bírón, a felperesen és az alperesen kívüli személyek a minősített adatot csak akkor ismerhetik meg, ha a nemzetbiztonsági szolgálatokról szóló törvény szerinti legmagasabb szintű nemzetbiztonsági ellenőrzésüket elvégezték.

34. A Hatóság által indítható per

64. § (1) Ha az adatkezelő az 56. § (1) bekezdésében foglalt felszólításnak nem tesz eleget, a közérdekű adatok és a közérdekből nyilvános adatokkal kapcsolatos jogsértés miatt a Hatóság az 56. § (2) bekezdése szerinti tájékoztatásra vonatkozó határidő lejártát követő harminc napon belül keresettel kérheti a bíróságtól az adatkezelőnek a Hatóság felszólítása szerinti magatartásra való kötelezését.

(2) A per elbírálása a 31. § (5) bekezdése szerinti bíróság hatáskörébe és illetékességébe tartozik.

(3) Azt, hogy az adatkezelés a jogszabályban foglaltaknak megfelel, az adatkezelő köteles bizonyítani.

(4) A perben fél lehet az is, akinek egyébként nincs perbeli jogképessége.

(5) A bíróság kérelemre elrendelheti ítéletének – az adatkezelő azonosító adatainak közzétételével történő – nyilvánosságra hozatalát, ha azt az adatvédelem, illetve az információszabadság érdekeinek és nagyobb számú érintett e törvényben védett jogainak védelme megköveteli.

35. Adatvédelmi nyilvántartás

65. § (1) Az adatkezelő személyes adatokra vonatkozó adatkezeléseiről, az érintettek tájékozódásának elősegítése érdekében a Hatóság hatósági nyilvántartást (a továbbiakban: adatvédelmi nyilvántartás) vezet, amely – a (2) bekezdésben meghatározott kivételekkel – tartalmazza

a) az adatkezelés célját,

b) az adatkezelés jogalapját,

c) az érintettek körét,

d) az érintettekre vonatkozó adatok leírását,

e) az adatok forrását,

f) az adatok kezelésének időtartamát,

g) a továbbított adatok fajtáját, címzettjét és a továbbítás jogalapját, ideértve a harmadik országokba irányuló adattovábbításokat is,

h) az adatkezelő, valamint az adatfeldolgozó nevét és címét, a tényleges adatkezelés, illetve az adatfeldolgozás helyét és az adatfeldolgozónak az adatkezeléssel összefüggő tevékenységét,

i) az alkalmazott adatfeldolgozási technológia jellegét,

j) a belső adatvédelmi felelős alkalmazása esetén annak nevét és elérhetőségi adatait.

(2) Az adatvédelmi nyilvántartás a nemzetbiztonsági szervek adatkezelései tekintetében a nemzetbiztonsági szerv nevét és címét, az adatkezelés célját és jogalapját tartalmazza.

(3) Nem vezet adatvédelmi nyilvántartást a Hatóság arról az adatkezelésről, amely

a) az adatkezelővel munkaviszonyban, tagsági viszonyban, óvodai nevelésben való részvételre irányuló, tanulói vagy tanulószerződéses jogviszonyban, kollégiumi tagsági viszonyban vagy – a pénzügyi szervezetek, közüzemi szolgáltatók, elektronikus hírközlési szolgáltatók ügyfelei kivételével – ügyfélkapcsolatban álló személyek adataira vonatkozik;

b) egyház, vallásfelekezet, vallási közösség belső szabályai szerint történik;

c) az egészségügyi ellátásban kezelt személy betegségével, egészségi állapotával kapcsolatos személyes adatokra vonatkozik gyógykezelés vagy az egészség megőrzése, társadalombiztosítási igény érvényesítése céljából;

d) az érintett anyagi és egyéb szociális támogatása céljából nyilvántartott személyes adatokra vonatkozik;

e) a hatósági, az ügyészségi és a bírósági eljárás által érintett személyeknek az eljárás lefolytatásával kapcsolatos személyes adataira, vagy a büntetés-végrehajtás során a büntetés-végrehajtással összefüggésben kezelt személyes adatokra vonatkozik;

f) a hivatalos statisztika célját szolgáló személyes adatokat tartalmaz, feltéve hogy – törvényben meghatározottak szerint – az adatok érintettel való kapcsolatának megállapítását véglegesen lehetetlenné teszik;

g) a médiaszolgáltatásokról és a tömegkommunikációról szóló törvény szerinti médiatartalom-szolgáltató olyan adatait tartalmazza, amelyek kizárólag saját tájékoztatási tevékenységét szolgálják;

h) a tudományos kutatás céljait szolgálja, ha az adatokat nem hozzák nyilvánosságra,

i) a levéltári őrizetbe vett iratokkal összefüggésben valósul meg.

(4) Az adatvédelmi nyilvántartás nyilvános, azt a Hatóság a honlapján bárki számára hozzáférhető módon közzéteszi.

66. § (1) A személyes adatok kezelésének nyilvántartásba vételét az adatkezelő – a kötelező adatkezelés kivételével az adatkezelés megkezdése előtt – kérelmezi a Hatóságnál. A kötelező adatkezelés, valamint a 68. § (2) bekezdésben foglalt eset kivételével az adatkezelés a nyilvántartásba vételt megelőzően nem kezdhető meg.

(2) A kötelező adatkezelés nyilvántartásba vételét az adatkezelő az adatkezelést elrendelő jogszabály hatálybalépését követő húsz napon belül kérelmezi a Hatóságnál.

(3) A nyilvántartásba vétel szempontjából az eltérő célú adatkezelések önálló adatkezelésnek minősülnek, abban az esetben is, ha a kezelt adatok köre azonos.

(4) A nyilvántartásba vétel iránti kérelemnek tartalmaznia kell a 65. § (1), illetve (2) bekezdése szerinti adatokat.

67. § Az adatvédelmi nyilvántartásba vételért a kötelező adatkezelés nyilvántartásba vétele kivételével a miniszteri rendeletben meghatározott igazgatási szolgáltatási díjat kell fizetni.

68. § (1) A (3) bekezdésben foglalt kivétellel a Hatóság az adatkezelést a kérelem megérkezésétől számított nyolc napon belül nyilvántartásba veszi, ha a kérelem tartalmazza a 65. § (1), illetve (2) bekezdése szerinti adatokat.

(2) A (3) bekezdésben foglalt kivétellel ha a Hatóság a nyilvántartásba vétel iránti kérelmet határidőben nem bírálja el, az adatkezelő az adatkezelést a kérelemben foglaltak szerint megkezdheti.

(3) A (4) és (5) bekezdés szerinti adatkezelést a Hatóság a kérelem megérkezésétől számított negyven napon belül nyilvántartásba veszi, ha a kérelem tartalmazza a 65. § (1), illetve (2) bekezdése szerinti adatokat és az adatkezelőnél a jogszerű adatkezelés feltételei biztosíthatók.

(4) Ha a kérelem olyan – az (5) bekezdésben meghatározott – adatkezelés nyilvántartásba vételére irányul, amely az adatkezelő korábban nyilvántartásba vett adatkezelésével nem érintett adatállományra vonatkozik, illetve amely az adatkezelő korábban nyilvántartásba vett adatkezelésénél nem alkalmazott, új adatfeldolgozási technológia alkalmazását teszi szükségessé, a nyilvántartásba vétel feltétele, hogy az adatkezelőnél a jogszerű adatkezelés feltételei biztosíthatók legyenek.

(5) A (4) bekezdésben foglalt nyilvántartásba vételi feltétel, az abban meghatározottak szerint

a) az országos hatósági, munkaügyi és bűnügyi adatállományok kezelésére;

b) a pénzügyi szervezetek és közüzemi szolgáltatók ügyfelekre vonatkozó adatkezelésére;

c) az elektronikus hírközlési szolgáltatóknak a szolgáltatást igénybe vevőkre vonatkozó adatkezelésére vonatkozik.

(6) A Hatóság az adatvédelmi nyilvántartásba vételi kérelemnek helyt adó határozatának tartalmaznia kell az adatkezelés nyilvántartási számát, amelyet az adatkezelőnek az adatok minden továbbításánál, nyilvánosságra hozásánál és az érintettnek való kiadásakor fel kell tüntetni. A nyilvántartási szám az adatkezelés azonosítására szolgál, és nem tanúsítja a nyilvántartásba vett adatkezelés jogszerűségét.

(7) A 65. § (1) bekezdés b)–j) pontja szerinti adatok megváltozása esetén az adatkezelő a változás bekövetkezésétől számított nyolc napon belül változásbejegyzési kérelmet nyújt be a Hatóságnak. A változásbejegyzési eljárásra az (1), (3) és (5) bekezdésben foglalt szabályokat megfelelően alkalmazni kell, azzal, hogy a kérelemnek csak a megváltozott adatokat kell tartalmaznia.

36. Adatvédelmi audit

69. § (1) Az adatvédelmi audit a Hatóság olyan szolgáltatása, amelynek célja a végzett vagy tervezett adatkezelési műveletek a Hatóság által meghatározott és közzétett szakmai szempontok szerinti értékelésén keresztül a magas szintű adatvédelem és adatbiztonság megvalósítása. Tervezett adatkezelési műveletek akkor vonhatók audit alá, ha az adatkezelésre vonatkozó koncepció kidolgozottsága ezt lehetővé teszi.

(2) Adatvédelmi auditot a Hatóság az adatkezelő kérelmére folytathat le. Az adatvédelmi audit lefolytatásáért miniszteri rendeletben meghatározott igazgatási szolgáltatási díjat kell fizetni.

(3) Az adatvédelmi audit eredményét a Hatóság az auditról készített értékelésben rögzíti. Az értékelés javaslatokat fogalmazhat meg az adatkezelő számára. Az értékelés – az adatkezelő ezzel ellentétes kérelmének hiányában – nyilvános.

(4) Az adatvédelmi audit a Hatóság e törvényben rögzített egyéb hatásköreinek gyakorlását nem korlátozza.

37. Büntető-, szabálysértési és fegyelmi eljárás kezdeményezése

70. § (1) Ha a Hatóság az eljárása során bűncselekmény elkövetésének alapos gyanúját észleli, büntetőeljárást kezdeményez az annak megindítására jogosult szervnél. Ha a Hatóság az eljárása során szabálysértés vagy fegyelmi vétség elkövetésének alapos gyanúját észleli, szabálysértési, illetve fegyelmi eljárást kezdeményez a szabálysértési, illetve a fegyelmi eljárás lefolytatására jogosult szervnél.

(2) Az (1) bekezdésben meghatározott szerv az eljárás megindításával kapcsolatos álláspontjáról – törvény eltérő rendelkezése hiányában – harminc napon belül, az eljárás eredményéről pedig az annak befejezését követő harminc napon belül tájékoztatja a Hatóságot.

38. Adatkezelés és titoktartás

71. § (1) A Hatóság eljárása során – az annak lefolytatásához szükséges mértékben és ideig – kezelheti mindazon személyes adatokat, valamint törvény által védett titoknak és hivatás gyakorlásához kötött titoknak minősülő adatokat, amelyek az eljárással összefüggnek, illetve amelyek kezelése az eljárás eredményes lefolytatása érdekében szükséges.

(2) A Hatóság a vizsgálata során beszerzett adatokat hatósági eljárásában felhasználhatja.

(3) A Hatóság az alapvető jogok biztosáról szóló 2011. évi CXII. törvény 23. § (2) bekezdésében meghatározott adatokat az alapvető jogok biztosáról szóló 2011. évi CXII. törvény 23. § (7) bekezdésében meghatározottak szerint ismerheti meg.

(4) A minősített adatot érintő adatkezeléssel kapcsolatos eljárása során a Hatóság elnökhelyettese, vezető megbízású köztisztviselője és vizsgálója – ha megfelelő szintű személyi biztonsági tanúsítvánnyal rendelkezik – a minősített adatot a minősített adat védelméről szóló törvényben meghatározott felhasználói engedély nélkül is megismerheti.

(5) A Hatóság elnöke, elnökhelyettese és a Hatósággal közszolgálati jogviszonyban, valamint munkavégzésre irányuló egyéb jogviszonyban álló, illetve állt személyek – a más szervezet számára jogszabályban előírt adatszolgáltatást kivéve – e jogviszony fennállása alatt, és annak megszűnését követően is kötelesek megőrizni a Hatóság tevékenységével, annak ellátásával kapcsolatban tudomásukra jutott személyes adatot, minősített adatot, illetve törvény által védett titoknak és hivatás gyakorlásához kötött titoknak minősülő adatot, valamint minden olyan adatot, tényt vagy körülményt, amelyet a Hatóság nem köteles törvény előírásai szerint a nyilvánosság számára hozzáférhetővé tenni.

(6) Az (5) bekezdésben felsorolt személyek megőrzési kötelezettsége arra terjed ki, hogy a feladataik ellátásával kapcsolatban tudomásukra jutott adatokat, tényt vagy körülményt jogosulatlanul nem tehetik közzé, nem hasznosíthatják, és nem hozhatják harmadik személy tudomására.

VII. FEJEZET

ZÁRÓ RENDELKEZÉSEK

72. § (1) Felhatalmazást kap a Kormány, hogy rendeletben

a) állapítsa meg a közérdekű adatok elektronikus közzétételének részletszabályait,

b) állapítsa meg a közérdekű adat iránti igény teljesítése érdekében készített másolatért fizetendő költségtérítés mértékének megállapítása során figyelembe vehető költségelemeket és azok legmagasabb mértékét, valamint a másolatként igényelt dokumentum jelentős terjedelmének megállapítása során alkalmazandó szempontokat,

c) különös közzétételi listát állapíthasson meg.

(2) Felhatalmazást kap

a) a feladatkörrel rendelkező miniszter, hogy rendeletben az irányítása vagy felügyelete alá tartozó szervekre nézve különös közzétételi listát állapíthasson meg,

b) az e-közigazgatásért felelős miniszter, hogy rendeletben állapítsa meg a közzétételi listákon szereplő adatok közzétételéhez szükséges közzétételi mintákat,

c) a polgári nemzetbiztonsági szolgálatok irányításáért felelős miniszter, a polgári hírszerzési tevékenység irányításáért felelős miniszter, valamint a honvédelemért felelős miniszter, hogy – a Hatóság véleményének kikérésével – rendeletben állapítsa meg az irányítása alá tartozó nemzetbiztonsági szolgálatok által közzéteendő adatok körét.

(3) Felhatalmazást kap az igazságügyért felelős miniszter, hogy a Hatóság véleményének kikérésével, az adópolitikáért felelős miniszterrel egyetértésben az adatvédelmi nyilvántartásba vételért és az adatvédelmi auditért fizetendő igazgatási szolgáltatási díj mértékét, valamint a díj beszedésével, kezelésével, nyilvántartásával és visszatérítésével kapcsolatos részletes szabályokat rendeletben állapítsa meg.

73. § (1) E törvény – a (2) és (3) bekezdésben meghatározott kivételekkel – a kihirdetését követő napon lép hatályba.

(2) Az 1–37. §, a 38. § (1)–(3) bekezdése, a 38. § (4) bekezdés a)–f) pontja, a 38. § (5) bekezdése, a 39. §, a 41–68. §, a 70–72. §, a 75–77. § és a 79–88. §, valamint az 1. melléklet 2012. január 1-jén lép hatályba.

(3) A 38. § (4) bekezdés g) és h) pontja, valamint a 69. § 2013. január 1-jén lép hatályba.

74. § A Hatóság első elnökére a miniszterelnök 2011. november 15-éig tesz javaslatot a köztársasági elnöknek. A Hatóság első elnökét a köztársasági elnök 2012. január 1-jei hatállyal nevezi ki.

75. § (1) Az adatvédelmi biztoshoz 2012. január 1-je előtt érkezett beadvány alapján folyamatban lévő ügyben az e törvényben foglaltak szerint a Hatóság jár el.

(2) Az adatvédelmi biztos feladatkörében 2012. január 1-jét megelőzően kezelt adatokat 2012. január 1-jétõl a Hatóság kezeli.

(3) A 2012. január 1-jét megelőzően megkezdett, de az adatvédelmi nyilvántartásba 2012. január 1-jét megelőzően be nem jelentett, az e törvény szerinti adatvédelmi nyilvántartás hatálya alá eső adatkezelés nyilvántartásba vételét e törvény szabályai szerint 2012. június 30-ig kérelmezni kell a Hatóságnál, ennek hiányában az adatkezelés 2012. június 30-át követően nem folytatható. Nem folytatható az e bekezdés szerinti adatkezelés akkor sem, ha a nyilvántartásba vételére irányuló, 2011. december 31-ét követően benyújtott kérelem alapján a Hatóság a nyilvántartásba vételt elutasította.

76. § E törvény V. Fejezete az Alaptörvény VI. cikk (3) bekezdése alapján sarkalatosnak minősül.

77. § Ez a törvény

a) a személyes adatok feldolgozása vonatkozásában az egyének védelméről és az ilyen adatok szabad áramlásáról szóló, 1995. október 24-i 95/46/EK európai parlamenti és tanácsi irányelvnek,

b) a környezeti információkhoz való nyilvános hozzáférésről és a 90/313/EGK irányelv hatályon kívül helyezéséről szóló, 2003. január 28-i 2003/4/EK európai parlamenti és tanácsi irányelvnek,

c) a közszféra információinak további felhasználásáról szóló, 2003. november 17-i 2003/98/EK európai parlamenti és tanácsi irányelvnek,

d) a büntetőügyekben folytatott rendőrségi és igazságügyi együttműködés keretében feldolgozott személyes adatok védelméről szóló, 2008. november 27-i 2008/977/IB tanácsi kerethatározatnak való megfelelést szolgálja.

78. § (1) Az anyakönyvi eljárásról szóló 2010. évi I. törvény 93. § (1) bekezdés b) pontja a következő szöveggel lép hatályba: (Az adattovábbítási nyilvántartásból adatokat igényelhet) „b) a Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatóság,” (2) Az anyakönyvi eljárásról szóló 2010. évi I. törvény 93. § (2) bekezdése a következő szöveggel lép hatályba: „(2) A központi nyilvántartó szerv az érintettnek az információs önrendelkezési jogról és az információszabadságról szóló törvény szerinti, az adatai továbbítására vonatkozó tájékoztatását mellőzi, ha az e törvény szerint az adatok átvételére jogosult az adatok átvételével egyidejűleg jelzi, hogy az adattovábbításra vonatkozó adatok közlésének teljesítése a) a bűncselekmények megelőzésének, felderítésének, a büntetőeljárás lefolytatásának, büntetés és intézkedés végrehajtásának eredményességét veszélyezteti vagy e tevékenységek folytatását akadályozza, b) nemzetbiztonsági védelmi és elhárítási, információszerzési, továbbá nemzetbiztonsági, iparbiztonsági, belső biztonsági és bűnmegelőzési ellenőrzési feladatok ellátását, azok eredményességét veszélyezteti.” (3) Az anyakönyvekről, a házasságkötési eljárásról és a névviselésről szóló 1982. évi 17. törvényerejű rendelet 9. § (7) bekezdésében a „származó” szövegrész helyébe a „származó talált” szöveg lép. (4) Az Európai Rendőrségi Hivatallal, a személy- és vagyonvédelmi, valamint a magánnyomozói tevékenységgel, a lőfegyverrel és a pirotechnikával kapcsolatos törvények jogharmonizációs célú módosításáról szóló 2011. évi XXIV. törvény 25. § (3) bekezdése a következő szöveggel lép hatályba: „(3) Az SzVMt. 38. § (1) bekezdés g) pontja helyébe a következő rendelkezés lép: (A kamara) „g) az információs önrendelkezési jogról és az információszabadságról szóló törvénynek adatvédelmi szabályai megtartásával a természetes személy tagjairól névjegyzéket, a vállalkozásokról nyilvántartást vezet a kamarai tagság vagy nyilvántartási kötelezettség megszűnéséig vagy megszüntetéséig, és ezekről – személyazonosításra alkalmatlan módon – statisztikai adatokat szolgáltat;”” (5) Az Európai Rendőrségi Hivatallal, a személy- és vagyonvédelmi, valamint a magánnyomozói tevékenységgel, a lőfegyverrel és a pirotechnikával kapcsolatos törvények jogharmonizációs célú módosításáról szóló 2011. évi XXIV. törvény 41. § (3) bekezdés b) pontja a következő szöveggel lép hatályba: (Hatályát veszti) „b) az SzVMt. 27. § (4) bekezdésében a „, gáz- és riasztófegyvert” szövegrész, 40. § (2) bekezdésében az „ , amely a tag kérelmére kétévenként meghosszabbítható” szövegrész és 54. § (1) és (2) bekezdésében az „ , időtartamra” szövegrész.” (6) Az Európai Rendőrségi Hivatallal, a személy- és vagyonvédelmi, valamint a magánnyomozói tevékenységgel, a lőfegyverrel és a pirotechnikával kapcsolatos törvények jogharmonizációs célú módosításáról szóló 2011. évi XXIV. törvény 42. § j) pontja a következő szöveggel lép hatályba:  (Az SzVMt.) „j) 26. § (1) bekezdés e) pontjában a „vagyonvédelmi biztonságtechnikai” szövegrész helyébe az „elektronikai vagyonvédelmi” szöveg, 28. § (2) bekezdés d) pontjában az „elektronikus biztonságtechnikai” szövegrész helyébe az „elektronikai vagyonvédelmi” szöveg és az „a személyes adatok védelméről és a közérdekű adatok nyilvánosságáról szóló 1992. évi LXIII. törvénynek (a továbbiakban: Avtv.)” szövegrész helyébe az „az információs önrendelkezési jogról és az információszabadságról szóló törvénynek” szöveg, 32. § (5) bekezdésében a „biztonságtechnikai” szövegrész helyébe az „elektronikai vagyonvédelmi” szöveg, 74. § 7. pontjában az „olyan vagyonvédelmi célú biztonságtechnikai” szövegrész helyébe az „elektronikai vagyonvédelmi” szöveg,” (7) Az Európai Rendőrségi Hivatallal, a személy- és vagyonvédelmi, valamint a magánnyomozói tevékenységgel, a lőfegyverrel és a pirotechnikával kapcsolatos törvények jogharmonizációs célú módosításáról szóló 2011. évi XXIV. törvény 42. § l) pontja a következő szöveggel lép hatályba: (Az SzVMt.) „l) 30. § (1) és (4) bekezdésében, 32. § (1) bekezdésében az „az Avtv.” szövegrészek helyébe az „az információs önrendelkezési jogról és az információszabadságról szóló törvény” szöveg, 63. § (4) bekezdésében az „az egyes szabálysértésekről szóló 218/1999. (XII. 28.) Korm. rendelet 13. §-a szerint minősülő jogosulatlan személy- és vagyonvédelmi, illetőleg magánnyomozói” szövegrész helyébe az „a jogosulatlan személy- és vagyonvédelmi” szöveg, 39. § (3) bekezdésében az „az igazolványa bemutatásakor” szövegrész helyébe a „kamarai tagfelvételi kérelmében” szöveg,” (8) A személy- és vagyonvédelmi, valamint a magánnyomozói tevékenység szabályairól szóló 2005. évi CXXXIII. törvény az Európai Rendőrségi Hivatallal, a személy- és vagyonvédelmi, valamint a magánnyomozói tevékenységgel, a lőfegyverrel és a pirotechnikával kapcsolatos törvények jogharmonizációs célú módosításáról szóló 2011. évi XXIV. törvény 23. §-ával megállapított 34. § (1) bekezdés c) pontja a következő szöveggel lép hatályba: (A magánnyomozó a szerződés teljesítése érdekében) „c) kép- és hangfelvételt a kötelezettségeit meghatározó szerződés keretei között, az információs önrendelkezési jogról és az információszabadságról szóló törvény adatvédelmi és személyiségi jogokra vonatkozó szabályai megtartásával készíthet, illetve használhat fel;” (9) A világörökségről szóló 2011. évi LXXVII. törvény 15. § (3) bekezdése nem lép hatályba.

79. § (1) A közúti közlekedésről szóló 1988. évi I. törvény 21/J. § (6) bekezdés a) pontja helyébe a következő rendelkezés lép: (Az adattovábbítási nyilvántartásból adatigénylésre jogosult az érintetten kívül) „a) a Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatóság,”

(2) A büntetés-végrehajtási szervezetről szóló 1995. évi CVII. törvény 29. § (1) bekezdés f) pontja helyébe a következő rendelkezés lép: (Az adatkezelő szerv a nyilvántartott adatokról és iratokról (a továbbiakban: adatok) teljes körű tájékoztatást ad) „f) a Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatóság” (részére.) (3) A kutatás és a közvetlen üzletszerzés célját szolgáló név- és lakcímadatok kezeléséről szóló 1995. évi CXIX. törvény 6. § (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép: „(3) Az adatkezelő az e törvény hatálya alá tartozó adatkezeléseket a tevékenység megkezdése előtt az információs önrendelkezési jogról és az információszabadságról szóló törvényben meghatározottak szerint köteles a Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatóságnak bejelenteni.” (4) A szabálysértésekről szóló 1999. évi LXIX. törvény 27/H. § (6) bekezdés a) pontja helyébe a következő rendelkezés lép: (Az adattovábbítási nyilvántartásból adatigénylésre jogosult az érintetten kívül) „a) a Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatóság,” (5) Az elektronikus hírközlésről szóló 2003. évi C. törvény 42. § (2) bekezdés d) pontja helyébe a következő rendelkezés lép: (Az Elnök az eljárást köteles hivatalból megindítani, amennyiben) „d) a Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatóság,” (hatáskörével összefüggésben az elektronikus hírközlésre vonatkozó szabály megsértéséről, illetőleg jelentős piaci erővel rendelkező szolgáltatóként történő azonosítás, vagy jelentős piaci erővel rendelkező szolgáltatók számára megállapított kötelezettségek felülvizsgálatának szükségességéről szerez tudomást, és az eljárás megindítását kéri.) (6) A közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló 2004. évi CXL. törvény 13. § (2) bekezdése a következő j) ponttal egészül ki: (E törvény rendelkezéseit) „j) az adatvédelmi és titokfelügyeleti hatósági eljárásban” (csak akkor kell alkalmazni, ha az ügyfajtára vonatkozó törvény eltérő szabályokat nem állapít meg.) (7) A viszontbiztosítókról szóló 2007. évi CLIX. törvény 95. § (1) bekezdés h) pontja helyébe a következő rendelkezés lép: (A 94. §-ban előírt titoktartási kötelezettség nem áll fenn a feladatkörében eljáró) „h) Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatósággal” (szemben.) (8) A bűnügyi nyilvántartási rendszerről, az Európai Unió tagállamainak bíróságai által magyar állampolgárokkal szemben hozott ítéletek nyilvántartásáról, valamint a bűnügyi és rendészeti biometrikus adatok nyilvántartásáról szóló 2009. évi XLVII. törvény 91. § (1) bekezdés c) pontja helyébe a következő rendelkezés lép: (Az adattovábbítási nyilvántartásból adatokat igényelhet:) „c) a Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatóság,” (9) A központi államigazgatási szervekről, valamint a Kormány tagjai és az államtitkárok jogállásáról szóló 2010. évi XLIII. törvény 1. § (3) bekezdése a következő d) ponttal egészül ki: „d) Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatóság”. (10) A gondnokoltak nyilvántartásáról szóló 2010. évi XVIII. törvény 17. § (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép: „(3) Az (1) bekezdés szerinti nyilvántartásban szereplő adatok csak az érintettnek a kérelme alapján történő tájékoztatása, valamint a Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatóság által végzett adatvédelmi ellenőrzés céljából használhatók fel.”

(11) A Magyar Köztársaság területén szolgálati céllal tartózkodó külföldi fegyveres erők, valamint a Magyar Köztársaság területén felállított nemzetközi katonai parancsnokságok és állományuk nyilvántartásáról, valamint jogállásukhoz kapcsolódó egyes rendelkezésekről szóló 2011. évi XXXIV. törvény 7. § (6) bekezdés c) pontja helyébe a következő rendelkezés lép: (Az (5) bekezdésben foglalt adattovábbítási nyilvántartásból adatokat igényelhet:)

„c) a Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatóság,”

80. § (1) A hitelintézetekről és a pénzügyi vállalkozásokról szóló 1996. évi CXII. törvény 51. § (2) bekezdése a következő n) ponttal egészül ki: [Az (1) bekezdés b) pontjában foglaltak alapján a banktitok megtartásának kötelezettsége nem áll fenn] „n) a feladatkörében eljáró Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatósággal” (szemben e szerveknek a pénzügyi intézményhez intézett írásbeli megkeresése esetén.) (2) A biztosítókról és a biztosítási tevékenységről szóló 2003. évi LX. törvény 157. § (1) bekezdése a következő r) ponttal egészül ki: (A biztosítási titok megtartásának kötelezettsége nem áll fenn) „r) a feladatkörében eljáró Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatósággal” [szemben, ha az a)–j), n), és s) pontban megjelölt szerv vagy személy írásbeli megkereséssel fordul hozzá, amely tartalmazza az ügyfél nevét vagy a biztosítási szerződés megjelölését, a kért adatok fajtáját, az adatkérés célját és jogalapját, azzal, hogy a k), l), m), p) és q) pontban megjelölt szerv vagy személy kizárólag a kért adatok fajtáját, az adatkérés célját és jogalapját köteles megjelölni. A cél és a jogalap igazolásának minősül az adat megismerésére jogosító jogszabályi rendelkezés megjelölése is.] (3) Az Európai Parlament magyarországi képviselőinek jogállásáról szóló 2004. évi LVII. törvény 8. § (2) bekezdése a következő m) ponttal egészül ki: (Az európai parlamenti képviselő nem lehet továbbá) „m) a Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatóság elnöke és elnökhelyettese.” (4) A befektetési vállalkozásokról és az árutőzsdei szolgáltatókról, valamint az általuk végezhető tevékenységek szabályairól szóló 2007. évi CXXXVIII. törvény 118. § (3) bekezdése a következő k) ponttal egészül ki: [Az (1) bekezdésben meghatározott titoktartási kötelezettség nem áll fenn] „k) a feladatkörében eljáró Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatósággal” (szemben, e szerveknek a befektetési vállalkozáshoz, illetőleg az árutőzsdei szolgáltatóhoz intézett írásbeli megkeresése esetén.) (5) A viszontbiztosítókról szóló 2007. évi CLIX. törvény 88. § (1) bekezdése a következő q) ponttal és az azt követő záró szöveggel egészül ki: (E törvény szerinti biztosítási titok megtartásának kötelezettsége nem áll fenn) „q) a feladatkörében eljáró Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatósággal szemben.” (6) A minősített adat védelméről szóló 2009. évi CLV. törvény 13. § (3) bekezdése a következő h) ponttal egészül ki: (Állami vagy közfeladata ellátásához) „h) a Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatóság elnöke” [nemzetbiztonsági ellenőrzés, személyi biztonsági tanúsítvány, valamint titoktartási nyilatkozat és felhasználói engedély nélkül jogosultak a feladat- és hatáskörükbe tartozó minősített adatra vonatkozó – a 18. § (2) bekezdés a), illetve b) pontjában meghatározott – rendelkezési jogosultságok gyakorlására.]

81. § (1) A közúti közlekedésről szóló 1988. évi I. törvény 21/H. §-ában az „a nyilvántartó szerv szakmai felügyeletét ellátó miniszter, az adatvédelmi biztos, illetve az általuk meghatalmazott személy” szövegrész helyébe az „a nyilvántartó szerv szakmai felügyeletét ellátó miniszter, illetve az általa meghatalmazott személy, valamint a Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatóság elnöke, elnökhelyettese és köztisztviselője” szöveg lép. (2) A köztisztviselők jogállásáról szóló 1992. évi XXIII. törvény (a továbbiakban: Ktv.) 1. § (2) bekezdésében az „Alkotmánybíróság Hivatala” szövegrészek helyébe az „Alkotmánybíróság Hivatala, a Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatóság” szöveg lép. (3) A Ktv. 44. § (1) bekezdésében az „a Gazdasági Versenyhivatalnál” szövegrész helyébe az „a Gazdasági Versenyhivatalnál, a Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatóságnál” szöveg lép. (4) A Ktv. 63. § (1) bekezdés i) pontjában az „az adatvédelmi biztos” szövegrész helyébe az „a Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatóság” szöveg lép. (5) A statisztikáról szóló 1993. évi XLVI. törvény 7. § (3) bekezdésében az „az adatvédelmi biztos” szövegrész helyébe az „a Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatóság elnöke” szöveg, 19. § (3) bekezdésében az „az adatvédelmi biztos” szövegrész helyébe az „a Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatóság” szöveg lép. (6) A kutatás és a közvetlen üzletszerzés célját szolgáló név- és lakcímadatok kezeléséről szóló 1995. évi CXIX. törvény 5. § (1) bekezdésében az „az Avtv.-ben” szövegrész helyébe az „az információs önrendelkezési jogról és az információszabadságról szóló törvényben” szöveg, 19. §-ában az „az Avtv.” szövegrész helyébe az „az információs önrendelkezési jogról és az információszabadságról szóló törvény” szöveg lép. (7) A szabálysértésekről szóló 1999. évi LXIX. törvény 27/F. §-ában az „a szabálysértési nyilvántartó szerv szakmai felügyeletét ellátó miniszter, az adatvédelmi biztos, illetve az általuk meghatalmazott személy” szövegrész helyébe az „a szabálysértési nyilvántartó szerv szakmai felügyeletét ellátó miniszter, illetve az általa meghatalmazott személy, továbbá a Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatóság elnöke, elnökhelyettese és köztisztviselője” szöveg lép. (8) A szervezett bűnözés, valamint az azzal összefüggő egyes jelenségek elleni fellépés szabályairól és az ehhez kapcsolódó törvénymódosításokról szóló 1999. évi LXXV. törvény 4/G. § (2) bekezdés b) pontjában az „az adatvédelmi biztos az adatvédelmi eljárás során” szövegrész helyébe az „a Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatóság” szöveg lép. (9) A közúti közlekedési nyilvántartásról szóló 1999. évi LXXXIV. törvény 32. § (4) és (7) bekezdésében az „az adatvédelmi biztos” szövegrész helyébe az „a Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatóság” szöveg, 32. § (8) bekezdésében az „Az adatvédelmi biztos” szövegrész helyébe az „A Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatóság” szöveg lép. (10) Az Európai Unió tagállamaival folytatott bűnügyi együttműködésről szóló 2003. évi CXXX. törvény 75/O. §-ában az „az adatvédelmi biztos” szövegrész helyébe az „a Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatóság” szöveg lép. (11) A közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló 2004. évi CXL. törvény 164. § (5) bekezdésében és 174. § (3) bekezdés a) pontjában az „az adatvédelmi biztos” szövegrész helyébe az „a Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatóság” szöveg lép. (12) A szabad mozgás és tartózkodás jogával rendelkezõ személyek beutazásáról és tartózkodásáról szóló 2007. évi I. törvény 85. § (3) bekezdésében az „az adatvédelmi biztos” szövegrész helyébe az „a Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatóság” szöveg lép. (13) A döntés előkészítéshez szükséges adatok hozzáférhetőségének biztosításáról szóló 2007. évi CI. törvény 6. §-ában az „az adatvédelmi biztos a személyes adatok védelméről és a közérdekű adatok nyilvánosságáról szóló törvényben meghatározott eljárásban” szövegrész helyébe az „a Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatóság” szöveg lép. (14) A Schengeni Végrehajtási Egyezmény keretében történő együttműködésről és információcseréről szóló 2007. évi CV. törvény 18. § (6) bekezdésében és 20. § (2) bekezdésében az „az adatvédelmi biztos” szövegrész helyébe az „a Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatóság” szöveg, 20. § (1) bekezdésében az „a személyes adatok védelméről és a közérdekű adatok nyilvánosságáról szóló törvényben foglaltak alapján az adatvédelmi biztos” szövegrész helyébe az „a Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatóság” szöveg lép. (15) A bűnügyi nyilvántartási rendszerről, az Európai Unió tagállamainak bíróságai által magyar állampolgárokkal szemben hozott ítéletek nyilvántartásáról, valamint a bűnügyi és rendészeti biometrikus adatok nyilvántartásáról szóló 2009. évi XLVII. törvény 88. § (2) bekezdésében az „a személyes adatok védelméről és a közérdekű adatok nyilvánosságáról szóló törvény, továbbá személyes adatok kezelésére vonatkozó törvényi rendelkezés betartásának ellenőrzésére vonatkozó jogkörében eljáró adatvédelmi biztos” szövegrész helyébe az „a személyes adatok kezelésére vonatkozó törvényi rendelkezések betartásának ellenőrzésére vonatkozó jogkörében eljáró Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatóság”szöveg, 91/A. § (2) bekezdésében az „az adatvédelmi biztossal” szövegrész helyébe az „a Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatósággal” szöveg, 91/A. § (3) bekezdésében az „Az adatvédelmi biztos” szövegrész helyébe az „A Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatóság” szöveg lép. (16) Az Európai Unió és az Amerikai Egyesült Államok között az utas-nyilvántartási adatállomány (PNR) adatainak a légi fuvarozók általi feldolgozásáról és az Amerikai Egyesült Államok Belbiztonsági Minisztériuma részére történő továbbításáról szóló megállapodás kihirdetéséről és a légi közlekedésről szóló 1995. évi XCVII. törvény módosításáról szóló 2009. évi CIV. törvény 7. § (8) bekezdésében a „valamint – a személyes adatok védelméről és a közérdekű adatok nyilvánosságáról szóló 1992. évi LXIII. törvényben biztosított hatáskörében – az adatvédelmi biztos” szövegrész helyébe a „valamint az információs önrendelkezési jogról és az információszabadságról szóló törvényben biztosított hatáskörében – a Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatóság” szöveg lép. (17) A minősített adat védelméről szóló 2009. évi CLV. törvény 6. § (8) bekezdésében az „az adatvédelmi biztos” szövegrész helyébe az „a Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatóság” szöveg, 20. § (2) bekezdés r) pontjában az „az adatvédelmi biztossal” szövegrész helyébe az „a Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatósággal” szöveg lép. (18) A Nemzeti Adó- és Vámhivatalról szóló 2010. évi CXXII. törvény 76. § (1) bekezdés j) pontjában az „az adatvédelmi biztos és az általa felhatalmazott munkatársa” szövegrész helyébe az „a Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatóság elnöke, elnökhelyettese és köztisztviselője” szöveg lép. (19) A Délkelet-európai Rendészeti Központról szóló, Bukarestben, 2009. december 9-én létrejött Egyezmény, valamint a Délkelet-európai Rendészeti Központ kiváltságairól és mentességeiről szóló, Bukarestben, 2010. november 24-én.létrejött Jegyzőkönyv kihirdetéséről szóló 2011. évi LVI. törvény 7. § (5) bekezdésében a „felügyeletet – a személyes adatok védelméről és a közérdekű adatok nyilvánosságáról szóló 1992. évi LXIII. törvényben biztosított hatáskörében – az adatvédelmi biztos” szövegrész helyébe a „felügyeletet a Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatóság” szöveg lép.

82. § (1) Az államháztartásról szóló 1992. évi XXXVIII. törvény 2/A. § (3) bekezdés i) pontjában a „Gazdasági Versenyhivatal” szövegrész helyébe a „Gazdasági Versenyhivatal, a Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatóság” szöveg lép. (2) A külföldre utazásról szóló 1998. évi XII. törvény 12. § (1) bekezdés c) pontjában az „Alkotmánybíróság tagja” szövegrész helyébe az „Alkotmánybíróság tagja, a Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatóság elnöke és elnökhelyettese”, 14. § (1) bekezdés a) pontjában az „Állami Számvevőszéknél” szövegrész helyébe az „Állami Számvevőszéknél, a Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatóságnál” szöveg lép. (3) A biztosítókról és a biztosítási tevékenységről szóló 2003. évi LX. törvény 157. § (1) bekezdésében a „p) és q)” szövegrész helyébe a „p), q) és r)” szöveg lép. (4) A Nemzeti Adó- és Vámhivatalról szóló 2010. évi CXXII. törvény 53. § (4) bekezdésében az „az Állami Számvevőszéknél” szövegrész helyébe az „az Állami Számvevőszéknél, a Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatóságnál” szöveg lép.

83. § (1) A közúti közlekedésről szóló 1988. évi I. törvény 21/G. §-ában az „a személyes adatok védelméről és a közérdekű adatok nyilvánosságáról szóló törvényben” szövegrész helyébe az „információs önrendelkezési jogról és az információszabadságról szóló törvényben” szöveg lép. (2) A köztisztviselők jogállásáról szóló 1992. évi XXIII. törvény 62. § (8) bekezdésében az „a személyes adatok védelméről és a közérdekű adatok nyilvánosságáról szóló 1992. évi LXIII. törvény 19. § (1) bekezdésének hatálya alá nem tartozó” szövegrész helyébe a „közfeladatot ellátó szervnek nem minősülő” szöveg lép. (3) Az államháztartásról szóló 1992. évi XXXVIII. törvény 105/B. § (4) bekezdésében a „valamint – a személyes adatok védelméről és a közérdekű adatok nyilvánosságáról szóló törvény rendelkezéseit nem sértő –” szövegrész helyébe a „valamint – a személyes adatok védelméhez fűződő jog sérelme nélkül –” szöveg lép. (4) Az ügyészségi szolgálati viszonyról és az ügyészségi adatkezelésről szóló 1994. évi LXXX. törvény 99. § (11) bekezdésében az „a személyes adatok védelméről és a közérdekű adatok nyilvánosságáról szóló törvények általános” szövegrész helyébe az „az információs önrendelkezési jogról és az információszabadságról szóló törvény” szöveg lép. (5) A köziratokról, a közlevéltárakról és a magánlevéltári anyag védelméről szóló 1995. évi LXVI. törvény 22. § (1) és (4) bekezdésében az „az Avtv.” szövegrész helyébe az „az információs önrendelkezési jogról és az információszabadságról szóló törvény” szöveg, 24. § (4) bekezdésében az „az Avtv. 32. §-ában” szövegrész helyébe az „az információs önrendelkezési jogról és az információszabadságról szóló törvénynek a tudományos kutatás céljára való adatkezelésre vonatkozó előírásai szerint” szöveg, 29. § (2) bekezdésében az „az Avtv. 21. § (2)–(7) bekezdésének” szövegrész helyébe az „az információs önrendelkezési jogról és az információszabadságról szóló törvénynek a közérdekű adat megismerése iránti igény elutasítása esetén megindítható perre vonatkozó” szöveg, 29. § (3) bekezdésében az „az Avtv. 17. §-ának” szövegrész helyébe az „az információs önrendelkezési jogról és az információszabadságról szóló törvénynek az érintett jogainak bírósági érvényesítésére vonatkozó” szöveg lép. (6) A személyazonosító jel helyébe lépő azonosítási módokról és az azonosító kódok használatáról szóló 1996. évi XX. törvény 40. § (2) bekezdésében az „a személyes adatok védelméről és a közérdekű adatok nyilvánosságáról szóló 1992. évi LXIII. törvény” szövegrész helyébe az „az információs önrendelkezési jogról és az információszabadságról szóló törvény” szöveg lép. (7) A hitelintézetekről és a pénzügyi vállalkozásokról szóló 1996. évi CXII. törvény 130/M. § (3) bekezdésében az „a személyes adatok védelméről és a közérdekű adatok nyilvánosságáról szóló 1992. évi LXIII. törvény 2. §-ának 13. pontjában” szövegrész helyébe az „az információs önrendelkezési jogról és az információszabadságról szóló törvényben” szöveg lép.  (8) Az egészségügyi és a hozzájuk kapcsolódó személyes adatok kezeléséről és védelméről szóló 1997. évi XLVII. törvény 21. § (3) bekezdésében az „a személyes adatok védelméről és a közérdekű adatok nyilvánosságáról szóló 1992. évi LXIII. törvény (a továbbiakban: Avtv.) 21. § (2)–(7) bekezdésének” szövegrész helyébe az „az információs önrendelkezési jogról és az információszabadságról szóló törvénynek a közérdekű adat megismerése iránti igény elutasítása esetén megindítható perre vonatkozó” szöveg, 37. § (1) bekezdésében az „az Avtv., továbbá” szövegrész helyébe az „az információs önrendelkezési jogról és az információszabadságról szóló törvény, továbbá” szöveg lép. (9) Az egészségügyről szóló 1997. évi CLIV. törvény 172. § (1) bekezdésében az „a személyes adatok védelméről és a közérdekű adatok nyilvánosságáról szóló 1992. évi LXIII. törvény” szövegrész helyébe az „az információs önrendelkezési jogról és az információszabadságról szóló törvény” szöveg lép. (10) A szabálysértésekről szóló 1999. évi LXIX. törvény 27/E. § (4) bekezdésében az „a személyes adatok védelméről és a közérdekű adatok nyilvánosságáról szóló törvényben” szövegrész helyébe az „az információs önrendelkezési jogról és az információszabadságról szóló törvényben” szöveg lép. (11) A kémiai biztonságról szóló 2000. évi XXV. törvény 23. § (3) bekezdésében az „a személyes adatok védelméről és a közérdekű adatok nyilvánosságáról szóló 1992. évi LXIII. törvénynek a közérdekű adatok nyilvánosságára irányadó rendelkezései szerint” szövegrész helyébe az „a közérdekű adatok nyilvánosságára vonatkozó törvényi előírások szerint” szöveg lép. (12) Az elektronikus aláírásról szóló 2001. évi XXXV. törvény 16/K. §-ában az „a személyes adatok védelméről szóló törvény által” szövegrész helyébe az „az információs önrendelkezési jogról és az információszabadságról szóló törvény által”szöveg lép. (13) Az elmúlt rendszer titkosszolgálati tevékenységének feltárásáról és az Állambiztonsági Szolgálatok Történeti Levéltára létrehozásáról szóló 2003. évi III. törvény 4. § (1) bekezdésében az „a személyes adatok védelméről és a közérdekű adatok nyilvánosságáról szóló 1992. évi LXIII. törvény 32. §-a szerint” szövegrész helyébe az „az információs önrendelkezési jogról és az információszabadságról szóló törvénynek a tudományos kutatás céljára való adatkezelésre vonatkozó előírásai szerint” szöveg lép. (14) Az elektronikus hírközlésről szóló 2003. évi C. törvény 154. § (7) bekezdésében az „A személyes adatok védelméről szóló törvényben” szövegrész helyébe az „Az információs önrendelkezési jogról és az információszabadságról szóló törvényben” szöveg, 156. § (10) bekezdésében az „A személyes adatok védelméről és a közérdekű  adatok nyilvánosságáról szóló 1992. évi LXIII. törvény (a továbbiakban: Avtv.) 3. § (8) bekezdése szerinti esetben” szövegrész helyébe a „Ha az érintett elháríthatatlan okból nem képes hozzájárulását megadni, az érintett vagy más személy létfontosságú érdekeinek védelme, vagy a személyek életét, testi épségét vagy javait fenyegető veszély elhárítása vagy megelőzése érdekében” szöveg, 157. § (9) bekezdés d) pontjában az „az Avtv. 3. § (8) bekezdése szerinti esetben” szövegrész helyébe a „ha az érintett elháríthatatlan okból nem képes hozzájárulását megadni, az érintett vagy más személy létfontosságú érdekeinek védelme, vagy a személyek életét, testi épségét vagy javait fenyegető veszély elhárítása vagy megelőzése érdekében,” szöveg lép. (15) A postáról szóló 2003. évi CI. törvény 30. § (1) bekezdésében az „a személyes adatok védelméről és a közérdekű adatok nyilvánosságáról szóló törvényben” szövegrész helyébe az „az információs önrendelkezési jogról és az információszabadságról szóló törvényben” szöveg lép. (16) Az autóbusszal végzett menetrend szerinti személyszállításról szóló 2004. évi XXXIII. törvény 2/A. § (1) bekezdésében az „a személyes adatok védelméről és a közérdekű adatok nyilvánosságáról szóló törvény szerinti adatvédelmi jogok” szövegrész helyébe az „a személyes adatok védelméhez fűződő jogok” szöveg, 2/A. § (3) bekezdésében az „a személyes adatok védelméről és a közérdekű adatok nyilvánosságáról szóló törvénynek” szövegrész helyébe az „az információs önrendelkezési jogról és az információszabadságról szóló törvénynek” szöveg lép. (17) A táv hő szolgáltatásról szóló 2005. évi XVIII. törvény 57. § (4) bekezdésében az „a személyes adatok védelméről és a közérdekű adatok nyilvánosságáról szóló 1992. évi LXIII. törvényben” szövegrész helyébe az „az információs önrendelkezési jogról és az információszabadságról szóló törvényben” szöveg lép. (18) A Nemzeti Akkreditáló Testület szervezetéről, feladat- és hatásköréről, valamint eljárásáról szóló 2005. évi LXXVIII. törvény 20. § (6) bekezdésében az „a személyes adatok védelméről és a közérdekű adatok nyilvánosságáról szóló 1992. évi LXIII. törvénnyel” szövegrész helyébe az „az információs önrendelkezési jogról és az információszabadságról szóló törvénnyel” szöveg lép. (19) A vasúti közlekedésről szóló 2005. évi CLXXXIII. törvény 21/A. § (1) bekezdésében az „a személyes adatok védelméről és a közérdekű adatok nyilvánosságáról szóló törvény” szövegrész helyébe az „az információs önrendelkezési jogról és az információszabadságról szóló törvény” szöveg, 21/A. § (3) bekezdésében az „a személyes adatok védelméről és a közérdekű adatok nyilvánosságáról szóló törvénynek” szövegrész helyébe az „az információs önrendelkezési jogról és az információszabadságról szóló törvénynek” szöveg lép. (20) A polgárőrségről szóló 2006. évi LII. törvény 5. §-ában az „a személyes adatok védelméről és a közérdekű adatok nyilvánosságáról szóló törvény” szövegrész helyébe az „az információs önrendelkezési jogról és az információszabadságról szóló törvény” szöveg lép. (21) A mezőgazdasági, agrár-vidékfejlesztési, valamint halászati támogatásokhoz és egyéb intézkedésekhez kapcsolódó eljárás egyes kérdéseiről szóló 2007. évi XVII. törvény 24. § (1) bekezdésében az „a személyes adatok védelméről és a közérdekű adatok nyilvánosságáról szóló 1992. évi LXIII. törvény 19/A. §-a szerinti” szövegrész helyébe az „az információs önrendelkezési jogról és az információszabadságról szóló törvény szerinti döntés megalapozását szolgáló” szöveg lép. (22) A villamos energiáról szóló 2007. évi LXXXVI. törvény 40. § (5) bekezdésében az „a személyes adatok védelméről és a közérdekű adatok nyilvánosságáról szóló 1992. évi LXIII. törvény (a továbbiakban: Avtv.)” szövegrész helyébe az „az információs önrendelkezési jogról és az információszabadságról szóló törvény” szöveg lép. (23) A humángenetikai adatok védelméről, a humángenetikai vizsgálatok és kutatások, valamint a biobankok működésének szabályairól szóló 2008. évi XXI. törvény 28. § (2) bekezdésében az „a személyes adatok védelméről és a közérdekű adatok nyilvánosságáról szóló 1992. évi LXIII. törvény (a továbbiakban: Avtv.)” szövegrész helyébe az „az információs önrendelkezési jogról és az információszabadságról szóló törvény” szöveg, 28. § (4) bekezdésében az „Avtv.” szövegrész helyébe az „információs önrendelkezési jogról és az információszabadságról szóló törvény” szöveg, 28. § (5) bekezdésében az „Avtv.-ben” szövegrész helyébe az „információs önrendelkezési jogról és az információszabadságról szóló törvényben” szöveg lép. (24) A földgázellátásról szóló 2008. évi XL. törvény 100. § (2) bekezdésében az „a személyes adatok védelméről és a közérdekű adatok nyilvánosságáról szóló törvény (a továbbiakban: Avtv.) személyes adatok védelmére vonatkozó” szövegrész helyébe az „az információs önrendelkezési jogról és az információszabadságról szóló törvény” szöveg lép. (25) Az élelmiszerláncról és hatósági felügyeletéről szóló 2008. évi XLVI. törvény 16. § (3) bekezdésében és 70. § (1) bekezdésében az „a személyes adatok védelméről és a közérdekű adatok nyilvánosságáról szóló törvény” szövegrész helyébe az „az információs önrendelkezési jogról és az információszabadságról szóló törvény” szöveg, 38. § (1) bekezdésében az „A személyes adatok védelméről és a közérdekű adatok nyilvánosságáról szóló törvény” szövegrész helyébe az „Az információs önrendelkezési jogról és az információszabadságról szóló törvény” szöveg lép. (26) A bűnügyi nyilvántartási rendszerről, az Európai Unió tagállamainak bíróságai által magyar állampolgárokkal szemben hozott ítéletek nyilvántartásáról, valamint a bűnügyi és rendészeti biometrikus adatok nyilvántartásáról szóló 2009. évi XLVII. törvény 87. § (1)–(3) bekezdésében az „a személyes adatok védelméről szóló törvény” szövegrész helyébe az „az információs önrendelkezési jogról és az információszabadságról szóló törvény” szöveg lép. (27) A minősített adat védelméről szóló 2009. évi CLV. törvény 1. §-ában az „a személyes adatok védelméről és a közérdekű adatok nyilvánosságáról szóló törvénnyel, valamint az elektronikus információszabadságról szóló törvénnyel” szövegrész helyébe az „az információs önrendelkezési jogról és az információszabadságról szóló törvénnyel” szöveg, 12. § (1) és (2) bekezdésében az „a személyes adatok védelméről szóló törvény” szövegrész helyébe az „az információs önrendelkezési jogról és az információszabadságról szóló törvény” szöveg lép. (28) A tisztességes eljárás védelméről, valamint az ezzel összefüggő törvénymódosításokról szóló 2009. évi CLXIII. törvény 10. § (3) bekezdésében az „a személyes adatok védelméről és a közérdekű adatok nyilvánosságáról szóló 1992. évi LXIII. törvényben” szövegrész helyébe az „az információs önrendelkezési jogról és az információszabadságról szóló törvényben” szöveg lép. (29) A jogszabályok előkészítésében való társadalmi részvételről szóló 2010. évi CXXXI. törvény 9. § (4) bekezdésében „a személyes adatok védelméről és a közérdekű adatok nyilvánosságáról szóló törvényben foglalt vélelem szerint a jelen paragrafus (2) bekezdésében” szövegrész helyébe az „a (3) bekezdésben” szöveg lép. (30) A Bethlen Gábor Alapról szóló 2010. évi CLXXXII. törvény 9. § (1) bekezdésében az „a személyes adatok védelméről és a közérdekű adatok nyilvánosságáról szóló törvény” szövegrész helyébe az „az információs önrendelkezési jogról és az információszabadságról szóló törvény” szöveg lép.

84. § (1) Az államháztartásról szóló 1992. évi XXXVIII. törvény 88. § (2) bekezdésében az „az elektronikus információszabadságról szóló törvény” szövegrész helyébe az „az információs önrendelkezési jogról és az információszabadságról szóló törvény” szöveg lép. (2) A közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló 2004. évi CXL. törvény 164. § (1) és (2) bekezdésében az „az elektronikus információszabadságról szóló törvényben” szövegrész helyébe az „az információs önrendelkezési jogról és az információszabadságról szóló törvényben” szöveg lép. (3) Az elektronikus információszabadságról szóló 2005. évi XC. törvény 7. § (1) bekezdésében az „a törvény” szövegrész helyébe az „az információs önrendelkezési jogról és az információszabadságról szóló törvény szerint közérdekű adatok elektronikus közzétételére kötelezett szervek, valamint az e törvény” szöveg, 7. § (2) bekezdésében az „e törvény hatálya alá tartozó” szövegrész helyébe az „(1) bekezdésben meghatározott” szöveg lép. (4) A köztulajdonban álló gazdasági társaságok takarékosabb működéséről szóló 2009. évi CXXII. törvény 1. § c) pontjában az „az elektronikus információszabadságról szóló törvényben meghatározott fogalom” szövegrész helyébe az „az információs önrendelkezési jogról és az információszabadságról szóló törvényben meghatározott elektronikus közzététel” szöveg lép.

85. § (1) Hatályát veszti a személyes adatok védelméről és a közérdekű adatok nyilvánosságáról szóló 1992. évi LXIII. törvény. (2) Hatályát veszti az elektronikus információszabadságról szóló 2005. évi XC. törvény 2. § (1) bekezdés b) pontja, 3–6. §-a, 22. § (1) bekezdés a) pontja, 22. § (2) bekezdés a)–c) pontja, valamint Melléklete.

86. § (1) Hatályát veszti a Munka Törvénykönyvéről szóló 1992. évi XXII. törvény 70/A. § (3) bekezdésében a „csak a személyes adatok védelméről és a közérdekű adatok nyilvánosságáról szóló 1992. évi LXIII. törvény rendelkezései szerint,” szövegrész. (2) Hatályát veszti a szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló 1993. évi III. törvény 24. § (2) bekezdése.

(3) Hatályát veszti a statisztikáról szóló 1993. évi XLVI. törvény 1. §-ában az „– összhangban a személyes adatok védelméről és a közérdekű adatok nyilvánosságáról szóló 1992. évi LXIII. törvénnyel –” szövegrész. (4) Hatályát veszti a lakások és helyiségek bérletére, valamint az elidegenítésükre vonatkozó egyes szabályokról szóló 1993. évi LXXVIII. törvény 84. § (2) bekezdésében az „– a személyes adatok védelméről és a közérdekű adatok nyilvánosságáról szóló külön törvényben foglaltaknak megfelelően –” szövegrész.

(5) Hatályát veszti a közoktatásról szóló 1993. évi LXXIX. törvény 121. § (3) bekezdése.

(6) Hatályát veszti az Önkéntes Kölcsönös Biztosító Pénztárakról szóló 1993. évi XCVI. törvény 2. § (4) bekezdés g) és h) pontjában az „ , a személyes adatok védelméről és a közérdekű adatok nyilvánosságáról szóló törvényben meghatározott” szövegrész. (7) Hatályát veszti a vízgazdálkodásról szóló 1995. évi LVII. törvény 45. § (7) bekezdés c) pontjában az „– a személyes adatok védelméről és a közérdekű adatok nyilvánosságáról szóló törvény rendelkezéseivel összhangban –”szövegrész. (8) Hatályát veszti a védett természeti területek védettségi szintjének helyreállításáról szóló 1995. évi XCIII. törvény 9. § (3) bekezdésében az „– a személyes adatok védelméről és a közérdekű adatok nyilvánosságáról szóló, 1992. évi LXIII. törvény rendelkezései szerint –” szövegrész. (9) Hatályát veszti a tervező- és szakértő mérnökök, valamint építészek szakmai kamaráiról szóló 1996. évi LVIII. törvény 3. § (1) bekezdés b) pont ba) alpontjában az „– a személyes adatok védelméről és a közérdekű adatok nyilvánosságáról szóló törvény rendelkezéseit is figyelembe véve –” szövegrész, 3. § (3) bekezdés c) pontjában az „ennek során a személyes adatok védelméről és a közérdekű adatok nyilvánosságáról szóló törvénynek a személyes adatvédelemre vonatkozó szabályai szerint jár el,” szövegrész. (10) Hatályát veszti a gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló 1997. évi XXXI. törvény 134. § (7) bekezdése. (11) Hatályát veszti az egészségügyi és a hozzájuk kapcsolódó személyes adatok kezeléséről és védelméről szóló 1997. évi XLVII. törvény 37. § (2) bekezdése. (12) Hatályát veszti a társadalombiztosítás ellátásaira és a magánnyugdíjra jogosultakról, valamint e szolgáltatások fedezetéről szóló 1997. évi LXXX. törvény 41. § (4) bekezdése. (13) Hatályát veszti a magánnyugdíjról és a magánnyugdíj pénztárakról szóló 1997. évi LXXXII. törvény 4. § (2) bekezdés zsc) és zsd) pontjában az „ , a személyes adatok védelméről és a közérdekű adatok nyilvánosságáról szóló törvényben meghatározott” szövegrész. (14) Hatályát veszti a fogyatékos személyek jogairól és esélyegyenlőségük biztosításáról szóló 1998. évi XXVI. törvény 23/F. § (4) bekezdésének második mondata. (15) Hatályát veszti az Európai Unió tagállamaival folytatott bűnügyi együttműködésről szóló 2003. évi CXXX. törvény 5. számú melléklet f) pont 1. alpont 7. sorához tartozó lábjegyzetben az „a személyes adatok védelméről és a közérdekű adatok nyilvánosságáról szóló 1992. évi LXIII. törvény 5. §-ának (2) bekezdése alapján” szövegrész. (16) Hatályát veszti a kutatás - fejlesztésről és a technológiai innovációról szóló 2004. évi CXXXIV. törvény 14. § (7) bekezdésében az „– a személyes adatok védelméről és a közérdekű adatok nyilvánosságáról szóló 1992. évi LXIII. törvény szabályainak megfelelően –” szövegrész. (17) Hatályát veszti a légi-, a vasúti és a vízi közlekedési balesetek és egyéb közlekedési események szakmai vizsgálatáról szóló 2005. évi CLXXXIV. törvény 18. § (3) bekezdésében az „a személyes adatok védelméről szóló törvény szerint”szövegrész. (18) Hatályát veszti a szabad mozgás és tartózkodás jogával rendelkező személyek beutazásáról és tartózkodásáról szóló 2007. évi I. törvény 128. § (1) bekezdése. (19) Hatályát veszti a foglalkoztatói nyugdíjról és intézményeiről szóló 2007. évi CXVII. törvény 2. § 1. és 2. pontjában az „ , a személyes adatok védelméről és a közérdekű adatok nyilvánosságáról szóló törvényben meghatározott” szövegrész. (20) Hatályát veszti a humángenetikai adatok védelméről, a humángenetikai vizsgálatok és kutatások, valamint a biobankok működésének szabályairól szóló 2008. évi XXI. törvény 29. §-a. (21) Hatályát veszti a minősített adat védelméről szóló 2009. évi CLV. törvény 41. és 42. §-a, valamint 43. §-a és az azt megelőző alcím.

87. § (1) Hatályát veszti az elektronikus információszabadságról szóló 2005. évi XC. törvény módosításáról szóló 2008. évi XXV. törvény. (2) Hatályát veszti a Magyar Köztársaság 2010. évi költségvetését megalapozó egyes törvények módosításáról szóló 2009. évi CIX. törvény 52. § (11) bekezdése. (3) Hatályát veszti a központi államigazgatási szervekről, valamint a Kormány tagjai és az államtitkárok jogállásáról szóló 2010. évi XLIII. törvény 84. §-a. (4) Hatályát veszti a jogszabályok előkészítésében való társadalmi részvételről szóló 2010. évi CXXXI. törvény 19. §-a.

88. § (1) A Rendőrségről szóló 1994. évi XXXIV. törvény 64. § (4) bekezdésében az „az Állami Számvevőszéknél” szövegrész helyébe az „az Állami Számvevőszéknél, a Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatóságnál” szöveg, 80. § (2) bekezdés c) pontjában az „az adatvédelmi biztos” szövegrész helyébe az „a Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatóság” szöveg, 80. § (4) bekezdésében az „a döntés felülvizsgálatát kérheti az adatvédelmi biztostól, illetőleg a személyes adatok védelméről és a közérdekű adatok nyilvánosságáról szóló törvény alapján” szövegrész helyébe az „a Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatósághoz vagy” szöveg, 85. § (3) bekezdésében az „a személyes adatok védelméről és a közérdekű adatok nyilvánosságáról szóló törvénynek a tudományos kutatás céljára felvett vagy tárolt adatok kezelésére vonatkozó rendelkezéseinek” szövegrész helyébe az „a személyes adatok tudományos kutatás céljára való kezelésére vonatkozó törvényi előírások” szöveg, 88. § (3) bekezdés b) pontjában az „az adatvédelmi biztosnak” szövegrész helyébe az „a Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatóságnak” szöveg, 91/D. §-ában az „az adatvédelmi biztos és munkatársa” szövegrész helyébe az „a Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatóság elnöke, elnökhelyettese és köztisztviselője” szöveg lép. (2) A nemzetbiztonsági szolgálatokról szóló 1995. évi CXXV. törvény 1. számú melléklete a következő 15. ponttal egészül ki: (A védelem alá eső tisztségek:)

„15. a Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatóság elnöke és elnökhelyettese” (3) A nemzetbiztonsági szolgálatokról szóló 1995. évi CXXV. törvény 30. § (3) bekezdésében az „az Állami Számvevőszéknél” szövegrész helyébe az „az Állami Számvevőszéknél, a Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatóságnál” szöveg, 48. § (2) bekezdésében és 51. § (2) bekezdésében az „az adatvédelmi biztost” szövegrész helyébe az „a Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatóságot” szöveg lép. (4) Hatályát veszti a nemzetbiztonsági szolgálatokról szóló 1995. évi CXXV. törvény 79. §-a és azt megelőző alcíme. (5) A 40. § (2) bekezdésében a „települési, területi vagy országos kisebbségi” szövegrész helyébe a „nemzetiségi” szöveg lép. (6) E § az Alaptörvény 46. cikk (6) bekezdése és VI. cikk (3) bekezdése alapján sarkalatosnak minősül. E bekezdés 2012. január 2-án hatályát veszti.

89. § (1) A nemzeti adatvagyon körébe tartozó állami nyilvántartások fokozottabb védelméről szóló 2010. évi CLVII. törvény (a továbbiakban: Adatvagyon tv.) 2. § (5) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép, és az Adatvagyon tv.

2. §-a a következő új (6) bekezdéssel egészül ki: „(5) Törvény lehetővé teheti, hogy amennyiben az (1), illetve (2) bekezdésben foglaltakon alapuló korlátozás valamely adatkezelő esetében a jogszabályban előírt feladatok határidőben történő teljesítését, vagy a rendelkezésre álló erőforrások szűkössége miatt a jogszabályban előírt feladatok teljesítéséhez szükséges fejlesztések határidőben történő megvalósítását veszélyezteti, az adatkezelő szakmai irányítására vagy felügyeletére kijelölt miniszter előterjesztésére a közigazgatási informatika infrastrukturális megvalósíthatóságának biztosításáért felelős miniszter a korlátozás alól egyedi felmentést adjon. (6) Az (5) bekezdésben meghatározott egyedi felmentés megadható az időszakosan jelentkező adatfeldolgozási feladatok hatékony ellátásának biztosítása érdekében is, ha azok határidőben való ellátása a rendelkezésre álló erőforrások mellett más módon nem lehetséges. Az egyedi felmentés határozott időre adható meg. Az egyedi felmentés megadását megelőzően a közigazgatási informatika infrastrukturális megvalósíthatóságának biztosításáért felelős miniszter a tervezett egyedi felmentés indokáról, tartalmáról és időtartamáról a Kormányt tájékoztatja.” (2) A Büntető Törvénykönyvről szóló 1978. évi IV. törvény 224/A. § (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép: „(3) E § alkalmazásában a nemzeti adatvagyon körébe tartozó állami nyilvántartás az a nyilvántartás, amelyben adat feldolgozását törvény alapján – a törvényben meghatározott egyedi felmentés esetét kivéve – kizárólag állami szerv vagy kizárólagos állami tulajdonú gazdálkodó szervezet végezheti, függetlenül attól, hogy az adatfeldolgozást ténylegesen ilyen szerv vagy szervezet látja-e el.”